Laudan: A tudomány áltudománya „ Ha a valóság nem követi az elméletet nem biztos, hogy a valósággal van baj” (Sarló Csaba)

Pár szó a „Tudományról” A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett ismeretek összessége. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük. A tudomány eredménye egyetemes érvényű. (Wikipédia) A természet a társadalom és a gondolkodás objektív összefüggéseiről szerzett igazolható ismeretek rendszere. (Magyar Értelmező Kéziszótár) Tudomány (a latin scientia szóból származik, jelentése „tudás") a legtágabb értelemben valamilyen rendszerezett tudás-alap vagy preszkriptív (előíró, elfogadott) alkalmazás ami képes eredményesen előre jelezni különféle kimeneteket. Ebben az értelemben a tudomány említhet egy nagyon képzett technikát vagy a gyakorlatot Olyan adathalmaz(ok), amely a multimilliomosok és multimilliárdosok érdekeit szolgálja

Az erős program David Bloor: Knowledge and Social Imagery c. könyvében kidolgozta ki : A szociológusok „haboznak a tudományt alapos szociológiai vizsgálat tárgyává tenni, Okok:  Elszántság, akarat hiánya;  A szociológusok nincsenek birtokában megfelelő érveknek álláspontjuk megvédésére.(Vagy rosszak az érveik) Bloor: A tudásszociológus a vélekedések megoszlására, az ezt befolyásoló tényezőkre összpontosít (pl. milyen folyamatok kísérik születését és fennmaradását; hogyan szerveződik különböző tudományágakba vagy területekbe)”, és „az a célja, hogy elméleteket dolgozzon ki ezeknek a szabályszerűségeknek a magyarázatára”.  Mikéntje az erős program

Az erős program kritériumai 1. Okságinak kell lennie, vagyis azokkal a feltételekkel foglalkoznia, amelyek a vélekedés- vagy tudásállapotokat előidézik. Természetesen a társadalmi tényezőkön kívül másféle okok is közrejátszanak a vélekedések előidézésében. 2. Pártatlannak kell lennie igazság és hamisság, racionalitás és irracionalitás, siker és kudarc kérdéseiben. E dichotómiák mindkét oldala magyarázatot igényel. 3. Szimmetrikusnak kell lennie a magyarázat módjában. Ugyanolyan típusú okokkal kell magyaráznia, mondjuk, az igaz és a hamis vélekedéseket. 4. Reflexívnek kell lennie. A magyarázó sémáknak elvben alkalmazhatónak kell lenniük magára a szociológiára is. Akárcsak a szimmetrikusság kívánalma, ez a követelmény is a magyarázatok általánosságát szolgálja. A kívánalom meglehetõsen nyilvánvaló, hiszen egyébként a szociológia saját elméleteinek egyértelmû cáfolata lenne.

Ezeket a téziseket az igazolja, hogy a vizsgálódásnak azokat az elveit képviselik, amelyek mellett minden igazi tudós – akár a társadalom-, akár a természettudományok köréből – el van kötelezve Bizonyos erkölcsi semlegességet mondhat magáénak, jelesül ugyanazt, amit már megtanultunk a többi tudománnyal összekapcsolni (2)-(3) feladása a tudomány elárulása lenne Ha a 4 pont nem lenne alkalmazható teljes mértékben a tudományos tudásra, az azt jelentené, hogy a tudomány saját magát nem ismerhetné meg tudományosan Stratégia: "Járj el úgy, ahogy a többi tudományban teszik, és minden rendben lesz.” (Bloor) Nem tudomány, ami megsérti (1) – (4) pontokat Laudan: Van-e valami alapunk azt hinni, hogy az uralkodó tudományos gyakorlat igazolja a négy tézist? Tudományok követik – e a 4 pontot? Hogyan állíthat ilyet Bloor?  Bloor nemcsak azt gondolja, hogy van effajta megkülönböztetés, hanem azt is, hogy õ már birtokába jutott tudományszociológia "tudományos"-e ?

Az okság tézise Tudományos tudás nem oksági. Pl.: kvantummechanika, kl. Kinematika Metafizika vagy a teológia oksági Osztja Bloor nézetét, de hogy ha sikerrel járunk, az éppúgy nem garantálja vállalkozásunk "tudományos" jellegét, mint ahogy esetleges kudarcunktól sem válnánk tudománytalanná Ártalmatlan; de egyáltalán semmi köze sincs a szociológia tudományosságához Ha el is fogadjuk, hogy a vélekedések okságilag jönnek létre, azt nem kell elfogadni, hogy ezek az okok kivétel nélkül vagy akár általában szociológiai jellegűek.

Reflexivitás tézise Ismert tudományok közül egyikben sem fordul elő Felesleges, ui.: Redundáns Pártatlanság tézise Redundáns, ui.: 1  4 Bloor adósunk maradt tudományosságuk bizonyításával

Szimmetria tézise Ellentétes a természettudományok legjobban megalapozott irányadó eseteivel 1) ugyanazokra az oksági mechanizmusokra kell hivatkoznunk a vélekedések minden esetének magyarázatakor, legyenek azok igazak vagy hamisak, racionálisak vagy irracionálisak, sikeresek vagy sikertelenek (El. din., Optika, Mech. más – más okok) Új jelenség – új modell A szimmetria tézise akkor tarthatna igényt tudományos státuszra, ha már meg lenne alapozva, hogy a vélekedések képzõdése okságilag egynemű  a szimmetria-tézis valójában egy empirikus kérdést dönt el a priori eszközökkel

További problémák Ha nem tudjuk megmondani, hogy milyen kognitív vonások különböztetik meg a tudományokat minden mástól, akkor hogyan kísérelhetnénk meg követni őket? Ha tudnánk is, hogy mitől "tudományos" a tudomány, minek alapján tekintenénk módszereinek jogosultságát "teljesen magától értetődőnek"? A tudomány nem szent Bloor maga is elismeri, hogy "munkájával kapcsolatban jogos a szcientizmus* vádja Bloor kudarcot vall, az egész vállalkozás a kocsit látszik a ló elé fogni. Ha igazán empirikus módszerekkel kell a tudományos tudást megközelítenünk, akkor jobban tesszük, ha nyitva hagyjuk a kérdést, hogy pontosan mi jellemzi a tudományos tudást – mindaddig, amíg a megfelelő adatok rendelkezésre nem állnak Ha Bloor már most tudja, hogy milyen módszertani eljárások és szabályozó elvek jellemzik a "tudományt", akkor voltaképpen mi a keresés célja? * Az a hit, mely szerint a tudományos metodológia a legjobb módszer az igazság megismeréséhez. Mint a racionalizmus kiterjesztése, a szcientizmus elutasítja az isteni kijelentést.

Az igaz, a racionális és a sikeres 1 pont rendben van és 1  2,4 Ellentmondás, ha 1:igaz, 2 v 3: hamis Szimmetria tézise:  egymagában is elegendő ahhoz, hogy az erős programot a banalitás vádjától  Biztosítsa, hogy Bloor megközelítése jó adag ellenállásba ütközzön A relativizmus vagy a szimmetria ellen felhozott érvek között számos transzcendentális ("y előfeltétele x lehetőségének..." formájú) akad A Szimmetria pontosítása:  I) episztemikus szimmetria: az igaz és hamis vélekedéseket ugyanolyan típusú okokkal kell magyaráznunk.  II) racionális szimmetria: a racionális és irracionális vélekedéseket ugyanolyan típusú okokkal kell magyaráznunk.  III) pragmatikus szimmetria: a sikeres és sikertelen vélekedéseket ugyanolyan típusú okokkal kell magyaráznunk.

Az ugyanolyan típusú ok fogalma Ha igaz és hamis, racionális és irracionális vélekedéseket "ugyanolyan típusú okokkal" magyarázzuk, akkor – legalábbis informálisan – szükségünk van az oksági típusok valamilyen taxonómiájára*. Amíg nem tudjuk, hogyan is kell osztályozni az okokat, nemigen tehetünk eleget annak az utasításnak, hogy ugyanolyan fajta okokat használjunk, mondjuk az igaz és hamis hiteknél. Példa: Ugyanolyan fajta oknak számít-e, ha az alanynak a vélekedéssel kapcsolatos indokaira (reasons) hivatkozunk, mintha ezt a vélekedést az alany társadalmi-gazdasági helyzetének terminusaiban magyaráznánk? Válasz(1): Igen – Igen  Akkor a szimmetria-tézis ártalmatlan és nemigen vitatható Válasz(2): Nem – Nem  Akkor látszólag az okok négy különböző fajtájával van dolgunk, és ezek szerint a szimmetria-elvnek az a következménye, hogy minden vélekedést ugyanazzal (vagy ugyanazzal a kombinációval) kell magyaráznunk Következmény: "Minden vélekedést ugyanúgy kell megmagyarázni, tekintet nélkül arra, hogy hogyan értékeljük őket.” *Rendszertan

Episztemikus szimmetria Igazságérzet irreleváns Tudományos elméletről amit biztosan tudunk, hogy hamis  Közelítőleg sem igaz Egy elmélet igazságának tudása radikálisan transzcendens  a szimmetria-tézis episztemikus változata ugyanis soha nem vagyunk abban a helyzetben, hogy először felosszuk az elméleteket igazakra és hamisakra, azután nekilássunk a bennük szereplő vélekedéseket igazságértéküktől függően különbözőképpen magyarázni.

Racionális szimmetria (1): Racionálisnak lenni annyit tesz, mint a hitek fokozatait a valószínűségszámítás elvei szerint rendezni. (2): Az racionális, aki a logikai következtetés legitim módjaira alapozza vélekedéseit (3): A racionalitás nem más, mint olyan vélekedések elfogadása, amelyek hozzájárulnak kognitív céljaink megvalósításához Probléma: "racionális" deskriptív* és normatív fogalomként is működik Ha meg tudjuk mutatni, hogy van legalábbis egy olyan értelme a racionalitásnak, amely okságilag releváns a vélekedések magyarázatában, akkor azt is megmutattuk, hogy a racionális szimmetria tézise – amely azt állítja, hogy egy vélekedés értékelése soha nem releváns magyarázatában – nem állja meg a helyét. *leíró

Racionalitás oksági elmélete: A racionális cselekvő rendelkezik különféle célokkal és a világról alkotott különféle előzetes vélekedésekkel Mérlegeli, hogy céljai és előzetes vélekedései milyen cselekvéshez vezetnek Cselekvőnek képesnek kell lennie arra, hogy céljaira és háttértudására hivatkozva indokokat hozzon fel amellett, hogy inkább ezt a vélekedést, semmint a tagadását fogadja el Ellentéten nyugszik: Vélekedések : Refelexió eredményei vagy nem. Azt állítja, hogy a racionális vélekedések létrehozásában speciális mechanizmusok játszanak szerepet (többek között különféle következtetési mechanizmusok), amelyek az indokolatlan vélekedések létrehozásánál hiányoznak. Megoldás: A racionális és irracionális vélekedések különbözőképpen keletkeznek, ezért magyarázni is különböző mechanizmusokkal kell őket

További problémák cselekvő által felhozott indokok nem mindig vélekedéseinek "valódi" indokai vagy okai néha tudatosan elrejtik cselekvésüknek indokait "hamis tudat” A mentális folyamatokról szóló introspektív* beszámolók gyakran megbízhatatlanok Példa: Föld gömbölyű, A repülés veszélyes Következmény A racionális és irracionális vélekedéseket nem kell különbözőképpen magyarázni  az érvelési, indokolási folyamatok nem rendelkeznek oksági erővel a vélekedések keletkezésében. Laudan szerint Bloort „Lakatos munkáinak alapos olvasása” vezette a fenti kikötés elfogadására. Lakatosnál ugyanis a racionalitás okságilag irreleváns; adva van a tudományos érvelés egy normativ elmélete és a cselekvő racionalitását úgy ítéljük meg, hogy ez alapján hogyan indokolnánk mi, ahelyett hogy az ő saját indokait vizsgálnánk (Gulyás Márton) *Befelé néző, saját lelkébe tekintő, a belsőt elemző.

A "társadalmi" és a "racionális" kapcsolata a „racionális szociológia”: azzal foglalkozna, hogy bizonyos kultúrában miért számítanak bizonyos dolgok jó indokoknak Racionalitás miért fejlődik? (Társadalmi okai?) El kellene ismerni, hogy racionális és irracionális vélekedések rendelkezhetnek különböző eredettel, és ebből kellene kifejleszteni a racionális vélekedések kialakulásának szociológiai modelljeit Javaslat: Nem kell feltétlenül elfogadni a racionális szimmetria tézisét ahhoz, hogy megmaradjon annak lehetősége, hogy a racionális vélekedések társadalmi eredetűek. El kellene ismerni, hogy racionális és irracionális vélekedések rendelkezhetnek különböző eredettel, és ebből kellene kifejleszteni a racionális vélekedések kialakulásának szociológiai modelljeit Bloor célja?: "racionálisnak" a "társadalmi" alá való rendelése

Bloor céljainak(?) problémái Itt találhatóak meg a fenntartások okai az indokolt és indokolatlan vélekedések két igen különböző doxasztikus állapotot képviselnek, és ezek a különbségek a két típusú vélekedés különböző oksági előtörténetének köszönhetőek A racionális és irracionális vélekedések akár radikálisan különböző mechanizmusokon keresztül is létrejöhetnének, a szociológia magyarázati körét akkor sem kellene megnyirbálnunk  Nem ezen múlik a szociológia racionalizálása Probléma akkor van, ha valaki egyetért Lakatossal abban, hogy a racionális lényegét tekintve nem- társadalmi.

Példa A racionális társadalom tagjai csak azután fogadnak el egy vélekedést, miután gondosan megvizsgálták, és a cselekvők kiváltképpen tudatos oksági kölcsönhatásba bocsátkoztak a világ releváns darabjaival. Nagyrészt ezek a kölcsönhatások lesznek a racionális cselekvő vélekedésének az "okai Ezzel szemben a feltételezett "feyerabendiánus" közösség tagjai azért fogadnak el vélekedéseket, mert úgy tartja kedvük, vagy mert abszurdnak látszanak, vagy ami talán a legvalószínűbb, anélkül, hogy fogalmuk lenne arról, hogy miért hiszik azt, amit hisznek  a két társadalom igencsak eltérő kognitív stratégiákat követ, és így a vélekedések kialakításában igencsak eltérő mechanizmusok intézményesülnek, bárkinek, aki a két kultúrában a vélekedéseket tanulmányozza, igencsak eltérő oksági mechanizmusok működéséről kell beszámolnia  E fiktív példa azonban azt szemlélteti, hogy mind a racionális, mind az irracionális vélekedéseknek lehetnek társadalmi összetevői, még akkor is, amikor a racionális és irracionális vélekedéseket létrehozó oksági mechanizmusok nagyon eltérnek

A tudás valamennyi formájának szociologizálását célzó programnak szabad elköteleznie magát a szimmetria tézise mellett A vélekedések keletkezése okságilag egynemű-e, empirikus kérdés, amelyet nem dönthetünk el a vizsgálat megkezdése előtt Elképzelhető a racionális vélekedéseknek egy olyan szociologikus megközelítése, amely nem alapul a racionális és irracionális vélekedések teljes oksági egyneműségén

Laudan álláspontja: „Álláspontom talán ellentmondásosnak tűnhet: az episztemikus szimmetria tézisét elfogadom, a racionális szimmetria tézisét viszont mint teljesen a priori és elsietett igényt elutasítom.”

Bloor: Pragmatikus racionalitás Bloor álláspontja: egy vélekedés pragmatikus sikere vagy kudarca fenntartásának szempontjából okságilag irreleváns  annak, hogy egy tudományos elmélet jól működik-e az előrejelzés és magyarázat területén, semmi hatása nincs a sorsáról adott magyarázatunkra nézve Példák:  vannak olyan társadalmi és intellektuális mechanizmusok, amelyek még igen sikertelen elméleteket is képesek életben tartani  néhány sikeres elméletnek igen csak sok időbe telik, míg követőkre talál a legtöbb elmélet, amelyben a tudósok hosszú időn keresztül hisznek, sikeres a "jelenség megőrzésében". Pl.: Newtoni mechanika

A "szociológiai fordulat" állítólagos elsőbbsége A „részleges leírás hibája”: tipikus formája ez: "a tudomány társadalmi tevékenység, ezért a legjobban szociológiai terminusokban érthető és magyarázható meg. A tudomány társadalmi jelenség, így (ahhoz, hogy megértsük), a tudásszociológushoz kell fordulnunk. A tudósokat a társadalom képzi, nyilvánvalóan nem bizonyítja, hogy a tudomány minden vagy legnagyobb része a szociológia eszközeivel érthető meg legjobban, DE! (sokoldalú a tudomány): A tudomány pszichológiai jelenség (tekintetbe véve mondjuk a kogníció és észlelés szerepét), és ezért főként a pszichológusoknak kellene tanulmányozniuk … Egy predikátum igaz egy alanyról nem következik, hogy az alanyról való tudásunk teljes egészében kimerül az adott leírás alatti tanulmányozásban --- Bloor: „Ha a szociológia nem lenne alkalmazható teljes mértékben a tudományos tudásra, az azt jelentené, hogy a tudomány saját magát nem ismerhetné meg tudományosan

. Amellett érvelni, hogy mivel a tudomány társas tevékenység, ezért a szociológiát kell elsődleges vizsgálati eszközének tekintenünk olyan, mintha amellett érvelnénk, hogy mivel a szifilisz társas betegség, kizárólag, vagy elsősorban a szociológusok rendelkezhetnek tudományos ismeretekkel a szifiliszről.

Végezetül: Az elméletek aluldetermináltsága (def.)Valamennyi elméleti vélekedésnek kell, hogy társadalmi okai legyenek az egyes elméletek nem kapnak "kizárólagos támogatást" a bizonyítékoktól A releváns bizonyítékon kívül látszólag kell még „valami” (egyes tudományos közösségekben működő társadalmilag definiált konvenciókban keresendő. ) Az elméletek aluldetermináltsága vajon nyújt-e valamiféle a priori garanciát arra, hogy minden elméletválasztásnak van társadalmi összetevője, vagyis hogy ezek társadalmi körülmények és konvenciók eredményei?

A tudósok egy bizonyos közösségben tanulnak és szocializálódnak, és publikációikat a többi tudóshoz intézik. Ez azonban nem vonja maga után Bloor nézetét, hogy tudniillik az elméletek tartalma társadalmilag meghatározott. Ez utóbbit megalapozandó azt kellene megmutatni, hogy azok az eszközök, amelyeket a tudósok az aluldetermináltság kiküszöbölésére használnak, mindig társadalmi jellegűek. Például az egyik elterjedt tudományos stratégia szerint két aluldeterminált elmélet közül azt érdemes választani, amelyik "egyszerűbb", ahol az egyszerűséget az elmélet által posztulált entitásfajták számán mérjük Az absztrakció szintjén az elméletválasztás valóban aluldeterminált; ha egy olyan tudóst képzelünk el, aki birtokába juthat a világról alkotott minden logikailag lehetséges elméletnek, akkor ezeknek az elméleteknek egy részhalmaza valóban empirikusan megkülönböztethetetlen lesz Példák:  1830: A fény részecske vagy hullám  1790: elektromosság egyfolyadék- vagy kétfolyadék-elmélete, stb.

Nem probléma, ha:. Elméletek esetében a tudományos közösségnek rendelkezésére álltak olyan ellenőrzési módok, amelyek megmutatták, hogy ezeknek az elméletpároknak az egyik tagja empirikusan jobban alátámasztott volt, mint akkor létező riválisa. Probléma, ha: elérhető elméleteket e bizonyítékok egyformán támasztják alá