Karl Popper tudományfelfogása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Másodfokú egyenlőtlenségek
Advertisements

Matematika a filozófiában
Tudás, közösség, hatalom
Miről szól a Katégoriák? Cat.3: „Amikor valamit másvalamiről, mint alanyról állítunk, mindaz, amit az állítmányról mondunk, az alanyról is mondható. Pl.
Matematikai logika.
Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
Műveletek logaritmussal
Matematikai Statisztika VIK Doktori Iskola
Elméletek a tudományos módszerről
Az empirikus ellenőrizhetőség mint kritérium
Logika Érettségi követelmények:
MÉRÉSELMÉLEt: Bevezetés
Általános lélektan IV. 1. Nyelv és Gondolkodás.
Mi a filozófia? bevezetés. Mi a filozófia? bevezetés.
F. Bacon ( ) és a modern tudományok alapvetése.
A társadalomtudományi kutatás módszerei
Logika 5. Logikai állítások Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék március 10.
ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 1. Előadás vázlata
A digitális számítás elmélete
Az érvelés.
A számfogalom bővítése
Halmazelmélet és matematikai logika
A konstruktivista pedagógia alapjai
Az együttműködés és a tudomány iskolája: Iskolák a tudománytörténetben és az oktatásban Pléh Csaba Előadás az MTÜ zárórendezvényén, MTA, november.
A demarkációprobléma a tudományfilozófiában. Ki ért a tudományhoz? „A tudományfilozófia pont annyira hasznos a tudósnak, mint az ornitológia a madaraknak”
1. Bevezetés a tárgy célja: azoknak az eszközöknek és módszereknek a megismertetése és begyakoroltatása, melyek az érvelések megértéséhez, elemzéséhez,
2. Argumentációs szabályok (É 50−55) argumentációs szabályok meghatározzák, hogy mi mellett és mivel kell érvelni 1. a feleknek érveléssel indokolniuk.
„A tudomány kereke” Szociológia módszertan WJLF SZM BA Pecze Mariann.
A modell fogalma, a modellezés jelentősége
Önálló labor munka Csillag Kristóf 2005/2006. őszi félév Téma: „Argument Mapping (és hasonló) technológiákon alapuló döntéstámogató rendszerek vizsgálata”
Önálló labor munka Csillag Kristóf 2004/2005. tavaszi félév Téma: „Argument Mapping (és hasonló) technológiákon alapuló döntéstámogató rendszerek vizsgálata”
Irracionális Racionalitáselméletek versus Racionális Irracionalitáselméletek MAKOG 2006 Kőhegyi Gergely BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék BCE Mikroökonómia.
A pszichológia mint tudomány
A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya
Karl Popper: A tudományos forradalmak racionalitása (1975) Készítette: Takács Viktória november 7.
Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete
Tudományfilozófia Rédei Miklós
Moritz Schlick: Pozitivizmus és realizmus
A tudományfilozófia két nagy tradíciója Bevett (elfogadott) nézet Kb A logikai pozitivizmus eszmei áramlatához tartozik R. Carnap, M. Schlick,
Ekvivalenciák nyitott mondatok között Két nyitott mondatot ekvivalensnek mondunk, hha tetszőleges világban ugyanazok az objektumok teszik őket igazzá.
Henkin-Hintikka játék (részben ismétlés) Alapfelállás: -Két játékos van, Én és a Természet (TW képviseli). - A játék tárgya egy zárt mondat: P. - Választanom.
Első Analitika I.1. Az állításelmélet újrafogalmazása „Protaszisz az a mondat, ami valamit valamiről állít vagy tagad.” „Lehet egyetemes, részleges (en.
Szillogisztika = logika (következtetéselmélet)? Az An.Post.-ban, és másutt is találunk olyan megjegyzéseket, hogy minden helyes következtetés szillogizmusok.
Nem igaz, hogy a kocka vagy tetraéder. Nem igaz, hogy a kicsi és piros. a nem kocka és nem tetraéder. a nem kicsi vagy nem piros. Általában: "  (A  B)
A kvantifikáció igazságfeltételei
„Házasodj meg, meg fogod bánni; ne házasodj meg, azt is meg fogod bánni; házasodj vagy ne házasodj, mindkettőt meg fogod bánni; vagy megházasodsz, vagy.
A logika centrális fogalmai a kijelentéslogikában Propositional logic Nulladrendű logika Általában Logikai igazság Logikai ekvivalencia Logikai következmény.
(nyelv-családhoz képest!!!
3.Az indukció szerepe Honnan jönnek a hipotézisek? Egyesek szerint az előzetesen összegyűjtött adatokból induktív (általánosító) következtetések útján.
6.Fogalomalkotás [C. G. Hempel: A taxonómia alapjai. In: Bertalan (szerk.): A társadalomtudományi fogalmak logikája (Helikon, Budapest 2005)] 1.A definíció.
A valószínűségi magyarázat induktív jellege
7.Az elméleti redukció 1.A mechanizmus-vitalizmus vita –Szélesebb értelemben: redukálható-e a biológia a fizikára és a kémiára, vagy beszélhetünk-e autonóm.
I. Eltér-e az alany-állítmány viselkedése az alárendelő szintagmáktól? Három helyen azt mondhatjuk, igen, ez a régi elmélet mellett szól. (Oda-vissza kérdezhetőség,
A kvantifikáció igazságfeltételei “  xA(x)” akkor és csak akkor igaz, ha van olyan objektum, amely kielégíti az A(x) nyitott mondatot. “  xA(x)” akkor.
XVIII. sz. , skót felvilágosodás Empirista, szkeptikus
Kijelentések könyve: mindegyik oldalon egy kijelentés. Egyes igaz kijelentések axiómák. Az axiómákból bizonyítható kijelentések mind igazak, és a cáfolható.
Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:
Ekvivalenciák nyitott mondatok között Két nyitott mondatot ekvivalensnek mondunk, hha tetszőleges világban ugyanazok az objektumok teszik őket igazzá.
Az informatika logikai alapjai
Henkin-Hintikka-játék szabályai, kvantoros formulákra, még egyszer: Aki ‘  xA(x)’ igazságára fogad, annak kell mutatnia egy objektumot, amire az ‘A(x)’
Tudományfilozófia ETR Kódok: BBN-FIL , FLN Hétfő szoba Rédei Miklós ELTE BTK LogikaTanszék
A tudományfilozófia két nagy tradíciója Bevett (elfogadott) nézet Kb A logikai pozitivizmus eszmei áramlatához tartozik R. Carnap, M. Schlick,
Kvantifikáció:  xA: az x változó minden értékére igaz, hogy…  a: értelmetlen. (Megállapodás volt: ̒a’, ̒b’, … individuumnevek.) Annak sincs értelme,
Analitikus fák kondicionálissal
Logika szeminárium Barwise-Etchemendy: Language, Proof and Logic
Demonstrátorok: Sulyok Ági Tóth  István
Fordítás (formalizálás, interpretáció)
Tudás- és konfirmációs paradoxonok Hempel- avagy holló-paradoxon
Kognitív és emotív jelentés
Az együttműködés és a tudomány iskolája
Előadás másolata:

Karl Popper tudományfelfogása

Karl Popper 1902 Bécs, 1994 Buckinghamshire, Anglia PhD 1928, Bécsi Egyetem (M. Schlick hallgatója) London School of Economics 1946-1969 Nemesi rang (Sir K. Popper) 1965

Fő művek Logik der Forschug (1934) Logic of Scientific Discovery (1958) (A Tudományos Kutatás Logikája, Európa, 1997) Conjectures and Refutations (1963) Poverty of Historicism (1944) Open Society and its Enemies I-II (1945) Postcsript to the Logic of Scientific Discovery I.-III (1980)

Falszifikacionista tudományfelfogás Kritikai racionalizmus Popper fő gondolata: Az empírikus tudományt a formális tudományoktól és a nem tudománytól (metafizika) nem az különbözteti meg, hogy verifikálható (igazolható), mert ez sosem lehetséges, hanem az, hogy falszifikálható (cáfolható) állításokat tesz. Falszifikacionista tudományfelfogás Ha a tudomány állításai nem igazolhatók (csak cáfolhatók), akkor nem is szabad (nem racionális) törekedni az igazolásra, hanem a cáfolást kell megkísérelni, ez a racionális viselkedés Kritikai racionalizmus

Én azonban csak akkor tekintek valamely rendszert tapasztalatinak, ha tapasztalatilag ellenőrizhető. Ezzel voltaképpen azt javaslom, hogy ne a verifikálhatóságot, hanem a falszifikálhatóságot tegyük a demarkáció kritériumává. Más szóval nem azt fogom egy tudományos rendszertől megkövetelni, hogy egyszer s mindenkorra pozitív értelemben kiválasztható legyen, hanem azt, hogy logikai formája tegye lehetővé a negatív kiválasztást tapasztalati ellenőrzések segítségével.: egy tapasztalati-tudományos rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tapasztalat megcáfolja. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 49-50. old.

azonosnak tekintem a racionális és a kritikai magatartást ... azonosnak tekintem a racionális és a kritikai magatartást. A lényeg az, hogy amikor megkísérelünk valamilyen megoldást javasolni egy problémára, meg kellene probálnunk a lehető legkönyörtelenebbül megingatni ezt a megoldást ahelyett, hogy megvédenénk. Sajnos kevesen teszünk eleget ennek az előírásnak, de szerencsére másoktól megkapjuk azt a kritikát amelyet magunk elmulasztunk gyakorolni. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 14. old.

Ismertetés menete: A verifikálhatósági elv/indukció elutasítása A tudománytörténet tudományfilozófia számára való jelentőségének (a pszichologizmusnak) elutasítása Falszifikálhatóság Állítások és fogalmak típusai Mely állítások falszifikálhatók/verifikálhatók ? A falszifikálhatóság definíciója Falszifikálhatóság és falszifikáció Elmélet empírikus tartalma Korroboráció A falszifikálhatóság nem jelentéskritérium

A verifikálhatósági elv és indukció elutasítása Popper: A verifikálhatósági elv elfogadása = indukció elfogadása Verifikálhatósági elv: S (szintetikus) mondat értelmes = levezethető megfigyelési állításokból Indukciós következtetés: egyedi állításokból univerzális állításokra következtetés X,Y,Z hattyúkat fehérnek figyeltem meg TEHÁT Minden hattyú fehér

Popper: Az induktív következtetések nem logikailag szükségszerűek és nem is lehet érvényességüket megalapozni minden megalapozási kísérlet körkörös okoskodásba torkollik vagy dogmatizmushoz vezet

Körkörösség: Próbáljuk meg megalapozni az induktív következtetést: Az induktív következtetés azért jogos/elfogadható mert igaz a P (= indukciós elv) P csak szintetikus állítás lehet (aminek a tagadása nem föltétlenül hamis), mert különben nem lenne indukcióprobléma Tehát meg kell mondani, miért P igaz és nem a tagadása, kell tehát: P igaz, mert P’ (meta-indukciós elv) igaz P’ csak szintetikus állítás lehet, mert különben nem lenne indukció probléma, tehát meg kell mondani, miért igaz P’ és nem a tagadása, Kell tehát egy P’’ meta-meta-indukciós elv stb. Dogmatizmus: A valahányadik szintű indukciós elv igaz és punktum

A pszichologizmus elutasítása: Popper: A felfedezés és igazolás radikálisan különböző tevékenyégek A tudományfilozófia szempontjából a tudománytörténet érdektelen és jelentőség nélküli Fentebb azt mondtam, hogy a tudós munkája elméletek felállításából és ellenőrzéséből áll. A tevékenység első szakaszát, az elméletalkotást szerintem nem kell és nem is lehet logikailag elemezni. Az, hogy miként jut valakinek valami új az eszébe – legyen az zenei téma, drámai konfliktus, vagy éppen tudományos elmélet – empírikus pszichológiai és nem megismerés-logikai kérdés. Az utóbbi nem ténykérdésekkel ... hanem csak az igazolás vagy az érvényesség kérdésével foglalkozik. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 36. Old.

Ezért élesen meg fogom különböztetni valamely új ötlet létrejöttének folyamatát logikai vizsgálatának módszerétől, és eredményétől. A megismerés logikájának szerintem kizárólag az a feladata – szemben a megismerés-pszihológiáéval – hogy megvizsgálja azokat a módszereket, amelyeket az új elgondolások szisztematikus ellenőrzése során alkalmaznak, hogy egyáltalán komolyan lehessen velük foglalkozni. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 36. Old. ... az a véleményem, hogy új eszmékre logikai módszerrel nem lehet szert tenni, és hogy logikailag nem rekonstruálható ez a folyamat. Ezt úgy is ki lehet fejezni, hogy minden felfedezés tartalmaz irracionális mozzanatot, ... teremtő intuíciót. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 37. Old.

Fogalom típusok Individuális fogalom Univerzális fogalom Melynek definíciójában személynevek, vagy azzal ekvivalens leírások szerepelnek és ezek nem küszöbölhetők ki Pl. A Budapesti Állatkert hattyúi Univerzális fogalom Melynek definíciójában személynevek, vagy azzal ekvivalens leírások nem szerepelnek vagy kiküszöbölhetők Pl. hattyú

Állítás típusok I Tiszta állítás Melyben csak univerzális fogalom szerepel Pl. Minden hattyú fehér Nem tiszta állítás Melyben individuális fogalom szerepel Pl. A Budapesti Állatkertben a tóban úszó 3 hattyú fehér

Állítás típusok II. Univerzális állítás Univerzális kvantort (minden) tartalmazó állítás Pl. Minden ember halandó Egzisztenciális állítás Egzisztenciális kvantort (létezik) tartalmazó állítás Pl. Létezik fehér holló

Univerzális állítások típusai Numerikusan univerzális állítás Mely ekvivalens véges sok, konkrét tér és idő koordinátát tartalmazó egyedi állítás konjunkciójával Pl. Minden, a Budapesti állatkertben eddig megfigyelt hattyú fehér volt Szigorúan univerzális állítás Mely nem ekvivalens véges sok, konkrét tér és időkoordinátát tartalmaző egyedi állítás konjunkciójával Pl. Minden hattyú fehér

Az, ahogyan én használom a szigorúan egyetemes állítás (vagy mindent felölelő állítás) [szigorúan univerzális állítás] fogalmát, ellentétben áll azzal a felfogással, hogy minden szintetikus egyetemes ítéletnek elvileg lefordíthatónak kell lennie véges számú egyedi állítás konjunkciójára. Ennek a véleménynek a képviselői határozottan állítják, hogy az általam „szigorúan egyetemes állításnak” nevezett állítások sohasem verifikálhatóak, és ezért a verifikálhatóságot kifejező jelentés-kritériumukra, vagy valamilyen hasonló megfontolásra hivatkozva elutasítják ezeket K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 78-79. Old.

Állítások típusai III. Tiszta univerzális állítás Olyan szigorúan univerzális állítás melyben csak univerzális fogalmak szerepelnek Pl. Minden hattyú fehér

Egzisztenciális állítások típusai Tiszta egzisztenciális állítás Olyan egzisztenciális állítás melyben csak univerzális fogalmak szerepelnek Pl. Létezik fekete hattyú Nem tiszta egzisztenciális állítás Olyan egzisztenciális állítás, melyben individuáls fogalom szerepel Pl. A Budapesti Állatkertben létezett tavaly március 3-án egy fehér hattyú

Bázisállítás: Nem önellentmondó, egyedi (szinguláris) nem tiszta egzisztenciális állítás Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú

Megjegyzések a bázisállításokról A bázisállítások összessége a lehetséges tényeket/világokat írja le A bázisállítások összessége tartalmaz egymásnak ellentmondó állításokat Bázisállítás negációja nem bázisállítás Bázisállítások nem következnek tiszta univerzális állításokból Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú Nem következik a Minden hattyú fehér állításból Bázisállításból következik tiszta egzisztenciális állítás Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú állításból következik a Létezik fehér hattyú állítás

Állítástípusok Fogalom Állítás Individuális fogalom A Bp-i állatkert hattyúi Univerzális fogalom Hattyú Numerikusan univerzális A Bp-i állatkert minden eddig megfigyelt hattyúja fehér volt Nem értelmes Szigorúan univerzális Tiszta univerzális Minden hattyú fehér Egzisztenciális Nem-tiszta egzisztenciális A Bp-i állatkertben van most egy fehér hattyú Létezik fekete hattyú

Állításokra vonatkozó állítások Tiszta univerzális állítás negációja tiszta egzisztenciális állítás Minden hattyú fehér Negációja: Létezik nem-fehér hattyú Tiszta egzisztenciális állítás negációja tiszta univerzális állítás Létezik nem fehér hattyú Negációja: Minden hattyú fehér

Állításokra vonatkozó állítások I. A tiszta egzisztenciális állítások verifikálhatók Létezik nem-fehér hattyú verifikálható Tiszta egzisztenciális állítások negációi (azaz a tiszta univerzális állítások) falszifikálhatók Minden hattyú fehér falszifikálható

Állításokra vonatkozó állítások II. A tiszta egzisztenciális állítások nem falszifikálhatók Létezik nem-fehér hattyú nem falszifikálható Tiszta egzisztenciális állítások negációi (azaz a tiszta univerzális állítások) nem verifikálhatók Minden hattyú fehér nem verifikálható

A természeti törvények Természeti törvény: Nem tautologikus (azaz szintetikus) tiszta univerzális állítás Minden hattyú fehér Következmények: A természeti törvények nem verifikálhatók tagadásai tiszta egzisztencális állításoknak (törvények: tiltanak) Popper: A természeti törvény ilyen felfogása: konvenció, megállapodás dolga

Az a kérdés, hogy a tudomány törvényei szigorúan vagy számszerűen univerzálisak-e, nem dönthető el érvekkel. Ez konvenció vagy megállapodás dolga. ... Hasznosnak és gyümölcsözőnek is tartanám, ha a természettörvényeket szintetikus és szigorúan egyetemes állításoknak (mindent felölelő állításoknak) tekintetnénk. Ez annyit jelent, hogy nem-verifikálható állításoknak tekintjük őket, amelyek formája a következő: „Minden tér-idő pontra /vagy minden tér-idő tartományra igaz, hogy ...”) K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 79. Old.

Elmélet falszifikálhatósága: Egy T elmélet akkor falszifikálható (vagy empírikus), ha a bázisállításokat két nem üres részre osztja: Az elmélettel összeférhető Az elmélettel nem összeférhető (az elmélet által kizárt) bázisállításokra T által kizárt bázisállítások T-vel összeférhető

Elmélet empírikus tartalma: Popper: Elmélet empírikus tartalma: Egy T elmélet empírikus tartalma a T elmélettel nem összeférhető bázisállítások (a potenciális falszifikáló bázisállítások) összessége Az elmélet arról szól, amit megtilt (arról nem szól, amivel összefér) Minden hattyú fehér Összefér a Minden béka zöld állítással, de nem szól a békák színéről

Falszifikálható elmélet empírikus tartalma: Egy falszifikálható T elmélet empírikus tartalma azonos az elmélettel nem összeférhető (az elmélet által kizárt) bázisállításokkal T által kizárt T empírikus tartalma bázisállítások T-vel összeférhető A mi világunk A leggazdagabb tartalmú elmélet az, ami mindent kizár -- kivéve a mi világunkat

Falszifikálhatóság csak logikai lehetőség, nem azonos a falszifikációval: Egy falszifikálható T elméletet akkor falszifikálunk, ha elfogadunk egy olyan bázisállítást amellyel T nem fér össze, és ekkor a T-t elvetjük. Fontos megjegyzések: A bázisállítás elfogadásában (falszifikációban) van egy konvencionális mozzanat: empírikus elmélet tesztelésében valahol meg kell állni (ez a bázisállítás) Alacsony rendű konvenció A falszifikáció csak akkor következik be, ha van egy alternatív elmélet amit a falszifikálandó helyett elfogadunk

A falszifikáció elől mindig ki lehet térni (= logikailag lehetséges a kitérés) Popper: a tudományt épp az különbözteti meg a nem tudománytól (metafizikától), hogy megtiltja az (ad hoc) kitérést a falszifikáció elől Valamiképpen ugyanis mindig ki lehet térni a falszifikálás elől, például ad hoc segédfeltevések bevezetésével, vagy egy definíció ad hoc megváltoztatásával. Sőt, még arra az álláspontra is helyezkedhet valaki – logikai ellentmondás nélkül --, hogy egyszerűen bármilyen falszifikáló tapasztalatot elutasít. A tudósok ugyan általában nem így szoktak eljárni, de tisztán logikailag ez is lehetséges, tehát az általam javasolt demarkációs kritérium legalábbis kérdésesnek látszik. El kell ismernem ennek az ellenvetésnek a jogosultságát, ám nem szükséges visszavonnom azt a javaslatomat, hogy a falszifikálhatóságot tekintsük demarkációs kritériumnak. Azt fogom ugyanis javasolni ... hogy a tapasztalati módszert olyan módszerként jellemezzük, amely a falszifikáció előli kitérésnek pontosan azokat a módjait zárja ki, amelyek – mint képzelt kritikusom joggal állítja – logikailag megengedhetőek. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 52. Old.

Időlegesen kiállta a tesztelés/kritika/falszifikáció próbáját Korroboráció: Ha egy falszifikálható T elmélet jóslatait tapasztaljuk akkor nem mondhatjuk, hogy az elmélet elmélet igaznak bizonyul, hanem csak azt, hogy Korroborálódik: Időlegesen kiállta a tesztelés/kritika/falszifikáció próbáját

Popper: A falszifikálhatóság demarkációs kritérium, de nem jelentéskritérium: Egy jelentéskritériumnak ki kell elégítenie a következő feltételt: Ha az S mondatnak jelentése van, akkor (és csak akkor) a nem-S mondatnak is van jelentése A falszifikálhatóság ezt nem elégíti ki mert egy tiszta univerzális mondat falszifikálható, de tagadása, egy tisztán egzisztenciális mondat nem falszifikálható

Összefoglalás Az indukciós következtetés logikailag nem szükségszerű és megalapozhatatlan, a megalapozási kísérlet végtelen regresszióhoz, dogmatizmushoz, vagy pszichologizmushoz vezet Az empírikus elméleteket nem verifikálhatóságuk, hanem a falszifikálhatóságuk tünteti ki A T elmélet falszifikálható: T a lehetséges világokat leíró bázis- állításokat T-vel összeférő és T-vel nem öszeférő részekre osztja Elmélet empírikus tartalma: az elmélettel összeférhetetlen bázisállítások összessége Az elmélet empírikus tartalmát csökkentő ad hoc feltevések bevezetése a falszifikáció elkerülésére nem megengedett

Karl Popper