A tudományos forradalmak szerkezete*

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A napfogyatkozas Készítete Heinrich Hédi.
Advertisements

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN
EGÉSZSÉGKULTÚRA Mentsük meg saját magunkat?! Egészségfejlesztés I.
Készítette: Péterfi Csaba Attila
A család beszélget A Kovács család összeül január elején megbeszélni családjuk pénzügyi helyzetét.
Informatikai tudásleképezés paradigmái és problémái Szekeres András Márk.
7. Az idő mérésére használt csillagászati jelenségek
Digitális technika, digitális áramkörök
1. Közgazdaságtani alapfogalmak
Az Európán kívüli világ
Nem számít!. Nem számít! Lezárás Lényegi Részei HATÁRIDŐ BEMUTATKOZÁS JÓ STRATÉGIA, ÉS TAKTIKA TERMÉKLÉTRA KIFOGÁSKEZELÉS.
A tudomány természete Társadalomtudomány = Elmélet + kutatásmódszertan + statisztika Paradigma Eredetileg mintapélda (pl igeragozás) Adott tudós közösség.
Fizika Bevezető 6. osztály.
Az általános tömegvonzás törvénye és Kepler törvényei
Albert Einstein idézetek.
Elektromos alapismeretek
Készítette: Tóth Enikő 11.A
Az empirikus ellenőrizhetőség mint kritérium
NEWTON IDEI TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSEK
A számítógép veszélyei és káros hatásai
Newton mechanikája gravitációs elmélete
A KOZMIKUS SZÖVEDÉK TULAJDONSÁGAI:
A Föld helye a világegyetemben
Albert Einstein idézetek.
ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 1. Előadás vázlata
Fülemüle informatika verseny
Országos Közoktatási Intézet Tantárgyi obszervációs vizsgálatok
A konstruktivista pedagógia alapjai
Buddhista logika és paradoxonok
2. Argumentációs szabályok (É 50−55) argumentációs szabályok meghatározzák, hogy mi mellett és mivel kell érvelni 1. a feleknek érveléssel indokolniuk.
Scenáriók készítése Dr. Kollár József Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány.
Szép múlt vár ránk Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány.
„A tudomány kereke” Szociológia módszertan WJLF SZM BA Pecze Mariann.
Einstein és a relativitáselmélet
Isaac Newton.
Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter Budapest, 2007 október 10.
A csillagászat keletkezése
Bemutatjuk a híres/fontos W  és Z 0 Bozonokat Sheldon Glashow Steven WeinbergAbdus Salam Ők jósolták meg elméletileg. Nobel díj: 1979 Ők pedig felfedezték.
13. A zillmerezés, mint bruttó
Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete
Moritz Schlick: Pozitivizmus és realizmus
A tudományfilozófia két nagy tradíciója Bevett (elfogadott) nézet Kb A logikai pozitivizmus eszmei áramlatához tartozik R. Carnap, M. Schlick,
Miért nem valóságos az idő?
Hilary Putnam: Time & Phisical Geometry Körtvélyesi László.
Első Analitika I.1. Az állításelmélet újrafogalmazása „Protaszisz az a mondat, ami valamit valamiről állít vagy tagad.” „Lehet egyetemes, részleges (en.
A logika története – mi a tárgya és hol kezdődik?
A valószínűségi magyarázat induktív jellege
7.Az elméleti redukció 1.A mechanizmus-vitalizmus vita –Szélesebb értelemben: redukálható-e a biológia a fizikára és a kémiára, vagy beszélhetünk-e autonóm.
VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet A forradalmiság tartalma A forradalmiság tartalma a szintézis a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen.
A fizika története az ókortól Newtonig (folytatása lesz: Newton, A fizika története Newtontól napjainkig, Az atombomba története)
Csillagászati és térképészeti ismeretek
XVIII. sz. , skót felvilágosodás Empirista, szkeptikus
Föld körüli keringés fizikája
Newton és gravitációs törvénye
Földünk, a kiváltságos bolygó Válaszkeresés a Világegyetem miértjeire...
Három hetet meghaladó projekt-hét Neked, rólad, hozzád szól a dal
HŐTAN 1. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
1 „Még korunk szélhámosainak is tudósnak kell magukat színlelni, mert különben senki sem hinne nekik.” C.F. Weizsacker.
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Albert Einstein   Horsik Gabriella 9.a.
Newton gravitációs törvényének és Coulomb törvényének az összehasonlítása. Sípos Dániel 11.C 2009.
Az ősrobbanás Szebenyi Benő.
Filozófiatörténet előadások 1I.
Készítette:Longo Paolo
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
A fizika mint természettudomány
A felvilágosodás előfutárai
Bevezető Mivel foglalkozik a fizika? Az anyag megjelenési formái a természetben 6. osztály Fizika.
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Előadás másolata:

A tudományos forradalmak szerkezete* Thomas S. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete* *A továbbiakban a hivatkozások a 2002-es Osiris-es kiadásra vonatkoznak majd.

A tudományos kutatás paradigmája Általánosan elismert tudományos eredmények összessége, mely egy bizonyos időszakban tudományos kutatók egy közössége számára problémáik és problémamegoldásaik modelljeként szolgál. 10. Oldal 9.sor

A normál tudomány Normál tudományon olyan kutatást értünk, mely határozottan egy vagy több múltbeli tudományos eredményre épül, nevezetesen olyan eredményekre, amelyeket egy bizonyos tudományos közösség valameddig saját további tevékenysége alapjának tekint. 24. Oldal 1.sor

Vázlatos példa egy paradigmára (illetve inkább annak egy részére) A fény fotonokból, azaz kvantummechanikai entitásokból áll, s ezek hol hullámjellegűek, hol részecskejellegűnek mutatkoznak. XX. században: (Planck, Einstein és még sokan mások…) Tudományos forradalom Fokozatos forradalmi átmenet: Az érett tudomány szokásos fejlődési sémája XIX. században: A fény transzverzális hullámmozgás. (Young és Fresnel) Tudományos forradalom XVIII. században: A fény anyagi korpuszkulákból áll. (Newton Optikája, mint paradigma) 26. Oldal eleje

Ezek nem paradigmák, csak ‘iskolák’, hiszen nem általánosan elfogadott a ‘tanításuk’. De! Az a furcsa helyzet áll elő, hogy bár tudósokról beszélünk, ,,munkájuk valóságos eredménye nem éri el a tudományosság szintjét’’ XVII. század előtt: Elmélet Elmélet 2 n+1 (tudós) (tudós) A fény anyagi testekből kiáramló részekék alkotta valami. A fény a testek és a szem közötti közeg módosulása. A fény a közeg és a szemből áradó valamiféle sugárzás kölcsönhatása. (tudós) (tudós) (tudós) Elmélet Elmélet 1 n (tudós) (tudós)

A tudományok ‘érése’ -- 1 Iskola1 Jelenségek Iskola5 Iskola4 Iskola3 Iskola2 A különböző ‘iskolák’ felmérik a jelenségeket, adatokat gyűjtenek, majd az elméletüket azzal próbálják alátámasztani, amire magyarázatot tudnak adni, és gyakran ugyanezen jelenségeket hozzák fel mások elméletei ellen. Ezek az iskolák sokat vitatkoznak egymás alapjairól.

A tudományok ‘érése’ -- 2 Iskola1 Jelenségek Iskola5 Iskola4 Iskola3 Iskola2 Azon iskolák, melyek jobb, hatásosabb érveket tudnak felmutatni, elveszik másik iskolák tanítványait, és egy idő után egyes iskolák kivesznek vagy beolvadnak máshova.

A tudományok ‘érése’ – 3 A paradigma születése Iskola1 Jelenségek Mostantól megteheti és meg is teszi azt, hogy kevesebb figyelmet fordít az alapokra, magasabb szintű elméletekre koncentrál. ,,Könnyebben születik igazság tévedésből, mint fejetlenségből.’’ -- Bacon A ‘győztes’ iskolának vetélytársa nem lévén alkalma nyílik arra, hogy egyetemessé váljon, és így eleget tegyen a paradigma definíciójának. Iskola3 Ugyanakkor középpontjában egy ideig még a paradigma előtti iskola figyelmének középpontjában álló témák vannak. Az immár saját tudóstársadalmától elvárja a paradigmát, mint tananyagot, és ezoterikussá válhat. Később az anyaggyűjtés és tisztázás, irányított tevékenységgé válik, így a felfedezések felgyorsulnak, egyre több eredmény születetik.

Pár nem lényeges megjegyzés az előbbi modellhez Természetesen előfordulhat, hogy egy rivális ‘vesztes’ iskola kiszorul és elszigetelődik. Pl.: asztronómia vs. Asztrológia Egy iskolának a paradigmává válásához nem szükséges, hogy minden rivális ellenérvét kivédje. Pl.: Franklinnek komoly problémát okozott a negatív töltésű testek kölcsönös taszítása. A lényeg a népszerűség és elfogadottság, és az ezt lehetővé tevő hatásos érvek.

A paradigmákról A paradigmák hierarchiába rendezhetők aszerint, hogy mennyire sikeresen lehet velük megoldani egy problémát, amit az adott korban időszerűnek gondolnak. A tudomány tulajdonképpeni célja nem más, mint a ‘tökéletes’ paradigmát megtalálni. 37. Oldal 7.sor

Hogyan érjük el a tökéletes paradigmát? Ismerjünk meg minél több olyan tényt, ,,amelyet a paradigma különösen megvilágító erejűnek mutat’’! Hozzuk minél inkább összhangba a paradigmában lévő tényeket és az előrejelzéseket! Fejtsük ki a lehető legjobban a paradigmát! 37. Oldal 9.sor

Mit gondolt a naiv olvasó (én), mire törekszik a normál tudomány? Történeti kutatás és megfigyelés nélkül: Újfajta jelenségek előidézésére! Figyelembe veszi a sémákba nem illő jelenségeket! A normál tudomány keretében folyó kutatás inkább csak a paradigmával járó jelenségek és elméletek összekapcsolására irányul. Azonban mindez nem igaz. A tudósok maguktól akarnak új elméleteket kitalálni! Sőt! Ezeknek az ellenkezője igaz! Türelmesek a mások által kitalált új elméletekkel is! 37. Oldal közepe

Hogyan fejlődik akkor mégis a normál tudomány, ha ennyire korlátozza az aktuális paradigmája? ,, a normál tudomány beépített mechanizmusa biztosítja a kutatást megkötő korlátozások lazulását, mihelyt e korlátok forrása, a paradigma már nem működik hatékonyan. Ezen a ponton megváltozik a tudósok viselkedése és kutatási problémáik természete is.’’ -- Kuhn 37. Oldal alja

A normál tudomány három fő kutatási területe 1) A lényeges tény meghatározása. 1) A tények azon csoportja, melyek a paradigma fényében sokat tárnak fel a dolgok természetéről. Ez az, amire a paradigma úgymond ‘koncentrál’. 2) A tények összehangolása az elmélettel. 2) Vállalkozások, hogy a természet és az elmélet egyezését kimutassák. Ez függ a legjobban a paradigmától, hiszen a paradigma léte veti fel a megoldandó problémát. 3) Az elmélet teljes kifejtése. 3) Paradigmatikus elmélet világos kifejtése, bizonytalanságok eloszlatása, új problémák megoldásának lehetővé tétele. Ez a legfontosabb. 38. Oldal 2.bek.

1) A tények azon csoportja, melyek a paradigma fényében sokat tárnak fel a dolgok természetéről. A csillagászatban a csillagok pozíciója és fényrendje, a fedési kettőscsillagok és a bolygók periódusai, A fizikában az anyagok fajsúlya és összenyomhatósága, a hullámhosszak és spektrumintenzitások, a fajlagos vezetőképesség és a Volta-hatás A kémiában a vegyületek és az egyenértéksúlyok , az oldatok forráspontj aés savassága, a szerkezeti képletek és az optikai aktivitások. 38. Oldal alja.

2) Vállalkozások, hogy a természet és az elmélet egyezését kimutassák. Évi parallaxis bizonyítására épített távcsövek, Atwood-féle ejtőgép, hogy bizonyítsák Newton II. törvényét, Foucault készüléke, aminek azt kellett volna bizonyítani, hogy a fény sebessége nagyobb a levegőben, mint a vízben, Az óriási szcintillációs számláló, amivel a neutrínók létezését akarták igazolni. 39. Oldal közepe

3) Paradigmatikus elmélet világos kifejtése, bizonytalanságok eloszlatása, új problémák megoldásának lehetővé tétele. ,,Newton például megállapította, hogy két egymástól egységnyi távolságra levő egységnyi tömeg között a világmindenségben mindenhol ugyanaz az erő lép föl, függetlenül az anyag fajtájától.’’ Ez a lépés nem lett volna szükséges ahhoz, hogy megválaszolja az általa fölvetett kérdéseket. A csillagászati egység meghatározása, Avogadro-szám, Joule-féle együttható, Elemi töltés, Boyle törvénye a gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés, Coulomb: az elektomos töltések közötti vonzóerő nagysága, Joule : a villamos ellenállás, az áramerősség és a termelt hő közti viszony. 40. Oldal közepe

A normál tudomány, mint rejtvényfejtés Mi van, ha egy eredményt nem tudunk az elméletbe illeszteni? ,,Az a kutatási program pedig, amelynek kimenetele nem fér bele ebbe a szűkebb körbe [az elméletbe illeszkedő eredmények körébe], általában egyszerűen kudarc, s nem a természetre, hanem a tudósra jellemző.’’ -- Kuhn Bénázik a tudós. Ha pedig valaki igazol valamit, ami a jól bevált paradigmát alátámasztja, akkor az senkit sem fog meglepni. Ha azonban a tudomány célja nem lényeges újdonságok elérése, és az előre várt eredmény elmaradása a tudós kudarca, akkor 47. Oldal

Miért akar egyáltalán valaki tudós lenni? Ezek a kutatások növelik a paradigma alkalmazhatóságának körét és pontosságát. Innen a lelkesedés? Fejlesszünk ki egy spektrométert! Számolgassunk csillagászati táblázatot… Tökéletesítsük a rezgő húrok problémájának megoldását! Ugyanazt kéne csinálniuk újra és újra… Méricskéljünk a régi jól bevált műszereinkkel… Szeretik a tudósok. Nem szeretik a tudósok. 48. Oldal

Miért akar egyáltalán valaki tudós lenni? Rejtvény és kihívás. A tudós pedig a rejtvényfejtő. A probléma most így jelentkezik: Mi az a rejtvény? Mikor rejtvény valami és mikor nem? 48. Oldal

Mikor rejtvény egy probléma? A gonosz: Mondjuk hasraütésszerűen válogassunk ki pár puzzle készletből darabokat, keverjük össze őket… Akkor biztos nem rejtvény, ha nem lehet megoldani! 48. Oldal

Rejtvény és a paradigma Definíciós kísérlet: Rejtvény az a tudományos kutatás, ami a paradigmával összekapcsolva eredményre vezet(het). ,,Részben azért látszik a normál tudomány fejlődése annyira gyorsnak, mert művelői olyan problémákra összpontosítják figyelmüket, amelyeknek a megoldásában csak saját leleményességük hiánya gátolja őket.’’--Kuhn Mi nem rejtvény? Vagy másképp fogalmazva: Mi az, ami nem érdekli a tudósokat? ‘Túl problematikus, hogy megérjék a rájuk fordított időt…‘ ‘Az nem az én szakterületem.’ ‘Annak semmi köze a fizikához.’ ‘Metafizika…’ 48. Oldal

Hogyan lesz valaki tudós? Ugyanakkor ezek a vágyak is tartják a tudomány vonzáskörében a tudóst, ha esetleg karrierje elején kudarcok érnék. Indítékok, amik a tudományhoz vonzzák a leendő tudóst: Hasznosak akarnak lenni Új területek feltárásának csábítása Szabályszerűség fölfedezése Elfogadott ismeretek ellenőrzése Ezt a tudomány néha csinálja. A szakterület pedig rejtvényfejtésen kívül semmi mást sem kínál a tudósnak. ,,Az egyén azonban szinte sohasem tesz semmi ilyesmit’’! Aszenvedélyes tudós szenvedélybeteg keresztrejtvényfejtőhöz válik hasonlatossá. Az elköteleződése után már csak a rejtvények ‘egyedi’ megoldása motiválja. 50. Oldal

Rejtvény és tudományos problémák közti párhuzam Egy probléma azért még nem rejtvény, mert tudjuk, hogy van egy megoldása! Például egy puzzle elemeiből egy (nem szabályos illeszkedés szerinti) forma vagy egy alak kirakása nem rejtvény, és kirakója nem rejtvényfejtő, inkább csak művészien kreatív. Egy puzzle szokásos kirakása viszont rejtvény, mert szabályok szerint kell kirakni. Szabályok pl.: az összes darabot fel kell használni, nem szabad beleerőltetni, stb. Egy probléma rejtvénységéhez tehát szükség van egy szabályra és egyetlen megoldásra. . Oldal

Egyébként a kolégái joggal állíthatják, hogy semmit sem mért. Rejtvény és paradigma Korlátozva vannak az elméleti problémák elfogadható megoldásai Pl.: Newton mozgás és grav. törvényeiből nem jött ki a Hold mozgása. Valaki változtatni akart a paradigmán, a Hold-probléma megoldására új törvényt akart bevezetni. A közösség nem fogadta el, és 1750-ig vártak, míg befutott a paradigmabarát megoldás. Szabály~’bevett szempont’~’prekoncepció’ Tfh. egy tudós készüléket épít a fényhullámhosszok meghatározására. Épít egy szerkezetet, ami számokat rendel a spektrumvonalakhoz. Az elfogadott optikai elmélet alapján elemezve ki kell mutatnia, hogy számok az elméletben mint hullámhosszmértékek szerepelnek. Egyébként a kolégái joggal állíthatják, hogy semmit sem mért. Oldal

A tudományos forradalmak jellemzése Mikor van forradalom? Amikor paradigma-váltás van. Mikor van paradigma-váltás? Amikor paradigma már nem tud megválaszolni minden kérdést. Paradigmaváltás az is, amikor a paradigmának csak egy része cserélődik le. Pl.: A röntgensugarak a csillagászokat nem érintették. 101. Oldal

A tudományos forradalmak jellemzése: Forradalmi forgatókönyv Hogy zajlik le egy tudományos forradalom? Pont mint a politikai… Megrendül a bizalom Egyre több morgolódó, egyre több elégedetlenkedő Az emberek különböző csoportokhoz állnak, egyik a régit akarja, másik az újat… A tömeges meggyőzés eszközeihez nyúlnak 101. Oldal

A tömeges meggyőzés eszközei Vagy az egyik paradigma, vagy a másik. A paradigmák védelmében a paradigmákhoz folyamodnak. Vita a paradigmákról paradigmákkal… Körkörösség! Nem probléma! Azonban logikailag nem fog kényszeríteni senkit! ‘Mutasd be, hogy működik a paradigmád…’ Ez nagyon meggyőző is lehet! Nem is kell ilyesmi. Úgyis a többség dönt, nem a logika. 102. Oldal

Mi okozhatna paradigmaváltást? 1) A meglévő és a paradigma által eddig megmagyarázott eseményeket új elmélettel próbálják magyarázni. Nem lehet a természet alapján dönteni. Pl.: Arisztarkhosz i.e. III. században hiánytalanul kifejtette Kopernikusz elméletét, a heliocentrikus világképet. A ptolemaioszi geocentrikus világkép azonban sokkal észszerűbb volt akkor, és felesleges volt helyettesíteni. Az anomáliák a rendszerben csak később keletkeztek, amik alapján a régi geocentrikus paradigma képviselői jobb híján álltak át a kopernikuszi paradigmájára. 106. Oldal

Mi okozhatna paradigmaváltást? 2) A meglévő jelenségekhez az aktuális paradigmák kellő felvilágosítást adnak ugyan, de még ki kell fejteni az elméletet a részletek megismeréséhez. Ilyenkor viszont a meglévő paradigmában oldják meg a problémát, nem pedig új paradigmát keresnek. Ha valaki ugyanakkor mégis új paradigmát keresne, a közösséget valószínű nem érdekelné. Pl. a Hold és a gravitációs problémák. 106. Oldal

Mi okozza a paradigmaváltást? 3) Az elmélet teljes kifejtését gátló anomáliák. Az anomáliával próbálkoznak, és vagy sikerül beilleszteni, vagy nem. Ha makacsul tartja magát az anomália, akkor lásd: forradalmi forgatókönyv. 106. Oldal

Kumulatívan fejlődik-e a tudomány? Van a tudomány, ami egyre több és több dolgot fedez föl, és a tudás, elmélet, magyarázat, jelenség csak gyűlik, gyűlik… A naiv kumulatív fejlődés: Van egy kezdeti paradigma, és a paradigmák lecserélődése (a tud. forradalom) mindig úgy alakul, hogy az új mindig tartalmazza az előbbit. Paradigmák nyelvén: 102. Oldal

Miért tűnik kumulatívnak? A tudósok, ha már el kell hagyni a paradigmát, olyan paradigmára térnek át, amelyben a lehető legtöbbet tarthatják meg a régiből. Nem légből kapott ötlet: Ennek az ideális esete a kumulatív fejlődés. 105. Oldal

Newton vs. Einstein Einsteiné az új paradigma. Newtoné a régi paradigma Einstein jött látott és győzött, Newtont pedig kidobták a kukába. Tudomány-történeti ellenérv: Newtont nem dobták ki a kukába. Newtoni paradigma Einsteini paradigma Az einsteini elmélet arra kell, ha nagyok a relatív sebességek. Ha elenyészően kicsik, arra jó a newtoni dinamika is. 102. Oldal

Nincs valódi győztes? Tehát ez alapján sikerült megvédeni Newtont, és csak akkor kell előszednünk Einsteint, ha nagy relatív sebességek vannak jelen. Tehát sikerült megvédeni egy elméletet, amely csak egy jelenségcsoportra volt alkalmazható! 102. Oldal

Flogiszton-elmélet A flogiszton elmélet rendet tett egy sor kémiai és fizikai jelenség közt: Miért égnek az éghető anyagok: Sok flogiszton van bennük Miért rendelkeznek a fémek sokkal több közös tulajdonsággal, mint az érceik: A flogisztonok keveréke az elemi földdel… Miért keletkeznek savak szén, kén stb. égésekor… Miért jár térfogatcsökkenéssel a zárt térben folyó égés… 108. Oldal 2.bek.

Pozitivisztikus megszorítások ,,csak akkor lehet így megvédeni az egyes elméleteket, ha alkalmazásuk körét olyan jelenségekre és olyan pontosságú megfigyelésekre korlátozzuk, amelyekkel már a rendelkezésre álló kísérleti bizonyítás is foglalkozik’’ ,,A tudósoknak nem szabad tudományos igényű kijelentést tenniük semmiféle még meg nem figyelt jelenségekről.’’ ,,a tudósnak saját kutatásai közben nem szabad az addig követett elméletre támaszkodnia, ha a kutatás olyan területre lép, vagy olyan pontosságra törekszik, melyre az elmélet korábbi alkalmazásaiban nincsen precedens.’’ 109. Oldal 2.bek.

Pozitivisztikus megszorítások Ezekkel a megszorításokkal sikeresen kikapcsoltunk minden olyan mechanizmust, amely anomáliát találhatna, és ezáltal alapvető változást hozhatna! ,,A tudomány érdemleges előrelépésének ára a tévedés kockázatának vállalása’’ 109. Oldal 2.bek.

Newton vs. Einstein A relativitáselmélet törvényei: E1, E2, E3, … Az einsteini paradigma állításai, melyek a térbeli helyzetet, időt, nyugalmi tömeget, stb. tartalmaznak. A speciálisan newtoni törvények állításai. A newtoni dinamika törvényei: Newtoni paradigma Einsteini paradigma E1, E2, E3, …N1, N2, N3, … Az einsteini paradigma állításai, melyek a térbeli helyzetet, időt, nyugalmi tömeget, stb. tartalmaznak. 109. Oldal 2.bek.

Newton vs. Einstein N1, N2, N3, … A relativitás elmélet előtti Newtoni törvények állításai: Az newtoni paradigma állításai, melyek a térbeli helyzetet, időt, nyugalmi tömeget, stb. tartalmaznak. N’1, N’2, N’3, … A relativitás elmélet utáni Newtoni törvények állításai: Az einsteini paradigma állításai, melyek a térbeli helyzetet, időt, nyugalmi tömeget, stb. tartalmaznak. 109. Oldal 2.bek.

Newtoni paradigma része a Einsteini paradigmának Newton vs. Einstein Newtoni paradigma része a Einsteini paradigmának Tömeg megmarad Tömeg nem marad meg A newtoni paradigmát csak ‘szimuláltuk’ az einsteini paradigmán belül! (Az új alapelemekkel) A paradigmaváltással megváltoztak az univerzumunk strukturális alapelemei is! Tehát a ‘bővüléses’ paradigmaváltás nem kumulatív! Nem marad meg a ‘régi’. 110. Oldal 2.bek.

Newton vs. Einstein Az új paradigmára való áttérés a régebbinek alapokig ható lerombolásával járt. De nem járt új dolgok vagy fogalmak bevezetésével. A tudományos forradalom: Kicserélődik a fogalomhálózat. 110. Oldal 2.bek.

A forradalmak, mint a világszemlélet változásai A paradigmaváltással máshogy látjuk a világot? A ‘rendellenes kártyák’ „magának az érzékelésnek is előfeltétele valami paradigmaféle” A ‘fejjel lefelé’ szemüveg. 119. Oldal 2.bek.

Rendellenes kártyák és az Uránusz Az eset az Uránusszal 0. lépés: többször dokumentálták csillagnak. Kártyapélda 1. lépés: korong alakú, és mozgott: üstökösnek dokumentálták. 2. lépés: valaki fölvetette, hogy lehet hogy bolygó. 119. Oldal 2.bek.

Kihat-e az ilyesmi? Véletlen-e, hogy az európai csillagászok éppen a kopernikuszi új paradigmában tapasztaltak először változást az addig változhatatlannak vélt égbolton? Régi objektumok Régi eszközök Váratlanul új felfedezés Kopernikuszi paradigma 119. Oldal 2.bek.