Történeti átnézet az atom fogalom fejlődéséről ATOMMODELLEK Történeti átnézet az atom fogalom fejlődéséről

Az Ókorban Már az ókori indiaiaknál (i.e. 700) és görögöknél (i.e. 600) felvetődött az a nagyszerű gondolat, hogy a természet bonyolult jelenségeit egyetlen alapvető, mindent átfogó elmélet segítségével magyarázzák. Ilyen törekvések közepette jelenik meg az atom fogalma is.

Az Ókorban - i.e. 650 körül Az Indiai UDDALAKA (kb. i.e. 700 – 660) A dolgok (fügemag) felezésével érjük el a legap-róbb részeket, a finomságot. Minden élő és élettelen anyagnak ez az elemi, tovább nem osztható építőköve. A modern atomfogalom első megjelenése az emberi gondolkodásban. Bő 200 esztendővel megelőzte a a közismert leukipposzi és demokrítoszi gondolatokat.

Az Ókorban – i.e. 600 körül Milétoszi THÁLÉSZ (i.e. 624? Miletos, KisÁzsia, To. – 546,7) Minden anyag alkotója a víz. A víz az arché (αρχή), az ősanyag, az elsődleges elem, latinul a princípium, a szubsztancia, stb.

Az Ókorban – i.e. 580 körül Milétoszi ANAXIMÁNDROSZ (i.e. 610,1 – 546,7) Minden létező élő és élet-telennek alkotója az alaktalan, a kimeríthe-tetlen világanyag, az apeiron (απειρόν) amely meghatározatlan és ha-tártalan.

Az Ókorban – i.e. 550 körül Milétoszi ANAXIMENÉSZ (i.e. 585,6 – 525) 581 – 528 Minden anyag alkotója a levegő. A levegő az elsődleges elem az arché stb.

Az Ókorban – i.e. 530 körül Számoszi PÜTHAGORÁSZ (i.e. 569 Samos, Ionia, Gro – 475) Az ősanyagot anyagtalannak tartja és a természet visel-kedését a számokon ke-resztül próbálja megérteni. A számok a dolgok belső a-nyagtalan, „szellemi” alapjai és ezek adják a világ belső harmóniáját.

Az Ókorban – i.e. 500 körül Efesi HÉRAKLEITOSZ (i.e. 535 – 475) Minden anyag alkotója a tűz. A tűz az elsődleges elem. A világ szakadatlan mozgásban van. Az anyagi világban rejlő független természettörvény első megsejtője.

Az Ókorban – i .e. 465 körül Klazomenae-i ANAXAGORÁSZ (i.e. 499 Clazomenae (30 km-rel nyugatra Izmirtől), Lydia, Töröko. – 428 Lampsacus, Mysia, To.) Minden dolog parányi elemi részekből un. magok-ból épül fel. Ezeket homoeomeriáknak nevezte.

Az Ókorban i.e. 460 körül Eleai ZÉNON (kb. i.e. 490 Elea, Lucania, dél Oo. – 425) A folytonossági elv hirdetője. Szerinte az alapvető kérdés, hogy az anyag folytonos vagy kvantu-mos, adagos, csomós, bogos, atomos. Kérdés, hogy az anyag a végtelen-ségig osztható-e vagy sem. Valójában nem tudja megválaszol-ni a kérdést. Lásd Zénón para-doxonok.

Az Ókorban – i.e. 450 körül Akragaszi EMPEDOKLÉSZ (i.e. 492 Acragas, (ma) Agri-gento, Szicilia, Oo. )– 432 Peloponesos, Gro.) Minden anyag alkotója a négy elem: a tűz, a víz, a levegő és a föld. A tűz a víz, a levegő és a föld az ősi elemek.

Az Ókorban – i.e. 450 körül Milétoszi LEUKIPPOSZ (kb. i.e. 480 – 420) Az oszthatatlan őselem fogalma. Ezek különböző formájú de tovább már nem osztható entitások az atomok.

Az Ókorban – i.e. 430 körül Abderai DÉMOKRÍTOSZ (i.e. 460 – 370) Minden anyag építőköve a tovább már nem osztható, tehát oszthatatlan – atomos. Szerinte az atomok és az űr (üres tér, vákuum) az amiből minden anyag felépül.

Az Ókorban i.e. 390 körül Athéni PLÁTON (i.e. 427Athén – 347) A demokrítoszi anyagi magyará-zattal szembeállítja az idealisz-tikus matematikai elvet. Az anyag legkisebb építőkövei nem tárgyak mint Demokrítosz atomjai hanem matematikai struktúrák. Az anyag megjelenési formáit a szimmetriák határozzák meg. Pithagorászra hivatkozik.

Az Ókorban i.e. 350 körül Stagirus-i ARISZTOTELÉSZ (i.e. 384 Stagirus, Macedonia, Go. – 322 Chalcis, Euboea, Go. ) Elutasítja a demokrítoszi atom fogalmat. A minőség és nem a mennyi-ség a meghatározó. Majdnem 2000 évig meghatá-rozta természetfilozófiánkat.

Az Ókorban – i.e. 310 körül Számoszi EPIKUROS (i.e. 341 Samos, Go. – 270 Athén) Elismeri az atomokat, az űrt és az anyag örökös voltát. Ő tette meg az első lépéseket az okság elvének kitelje-sedésében. Tanai nagy követője Lucretius Carus (i.e. 94 – 51) római filozófus költő.

i.e. 300 – i.sz. 1927 Megindul egy több mint 2200 éves vita, arról, hogy folytonos vagy nem folytonos az anyag szerkezete. Hullám vagy korpuszkuláris jellegű-e az anyag. Több nagy név sorakozik fel az egyik vagy má-sik ötlet mellett. Mára már eldőlt, hogy sem az egyik sem a másik, hanem mindkét gondolat egyidőben a helyes, ezáltal gyönyörű egységbe ötvözi önmagát a természet.

i.e. 300 – i.sz. 1927 A KORPUSZKULÁRIS elmélet támogatói: Daniel Sennert (1572. XI. 25. Breslau, No – 1637. VII. 21. Wittenberg) Pierre Gassendi (1592. I. 22. Champtercier, Provence, Fr– 1655. X. 24. Párizs) Isaac Newton (1643. I. 4. Woolsthorpe, Lincolnshire, En – 1727. III. 31. London) Daniel Bernoulli (Gn 1700. II.8,9. Groningen,Ho – 1782. II.17. Basel, Sv) Rudjer Josip Boskovic (1711.V.18. Raguzza-Dubrovnik, Hro – 1787. II.13 Milánó) Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711. XI. 8. – 1765. IV. 4.)

i.e. 300 – i.sz. 1927 A HULLÁM elmélet támogatói: Rene Descartes (1596 már. 31. La Haye (most Descartes),Touraine, Fr – 1650 feb. 11,17. Stockholm) Christian Huygens (1629 ápr. 14. Hága, Ho – 1695 jún. 8.) Robert Hooke (1635. júl. 18. Freshwater, Isle of Wight, En – 1703. már. 3. London)

1666 Robert Boyle (1627. I. 25. Lismore Castle Ír – 1691. XII. 30. London) A testek szilárdságát illetve a hőjelenségeket pró-bálja az anyagi részecskék mozgásának hipoté-zisével magyarázni.

1738 Daniel Bernoulli (1700. II.9. Groningen Ho – 1782. III.17. Basel) A gázok nyomását magyarázza az atomhipotézissel, si-keresen, elsőként jut el az egyetemes gáztörvényhez.

1758 Rudjer Josip Boskovic (1711. V.18. Raguzza Dubrovnic – 1787. II.13. Milánó) A görögök után elsőként használja az atom megnevezést, me-lyeket anyagi pontoknak tekint. Az atomokat összetartó erőkről pedig egészen modern elkép-zelése van melynek alapötletét Newtontól veszi.

1802 John Dalton (1766. IX.6. Eaglesfield A – 1844. VII.27. Manchester A) Az általa megfogalmazott kémiai törvények (tömegmeg-maradás, tömegviszonyok megmaradása és a többszöri tömegviszonyok törvénye) arra a következtetésre veze-tik, hogy minden egyszerű kémiai anyagnak kell létezzen egy legkisebb alkotó köve, atomja.

1904 Hantaro Nagaoka (1865. VIII.15. Omura-Nagaszaki – 1950. XII.11. Tokio) A Szaturnusz bolygóhoz hasonlítja az atomot. Pozitív töltésű mag a bolygó és negatív elektronok a gyűrűben.

1904 Joseph John Thomson (1856. XII.18. Manchester – 1940. VIII.30. Cambridge) Szilvás puding angol megnevezés. Mazsolás puding magyar megnevezés.

1911.Május 7. Ernst Rutherford (1871. VIII.30. Brightwater – 1937. X.19. London) Bolygó modell kvantitatív elemekkel. Első kísérletek és számítások az atomban uralkodó méretviszonyokról. Az első mérések és elképzelések Lénárd Fülöptől származnak még 1902-ből. Felmerülnek az első gondok is, ez a modell a klasszikus fizika szerint nem lehet stabil, ami ellentmond a megfigyelésnek.

1913 Bolygómodell + posztulátumok Niels Bohr (1885. X.7. Koppenhága – 1962. XI.18.) Bolygómodell + posztulátumok 1 Az atomban az elektronok csak olyan stacionárius körpályán mozoghatnak amelyeken a perdületük a ħ egész számú töbszöröse és amelyeken nem sugároznak ki és nem nyelnek el energiát. 2 Energia kibocsájtás vagy elnyelés csak akkor következik be amikor az elektronok egyik stacionárius pályáról egy másik hasonló pályára ugranak. A kibocsájtott vagy elnyelt energia nagysága:

1916 Arnold Johannes Wilhelm Sommerfeld (1868. XII.5. Königsberg – 1951. IV.26. München) Bolygómodell + Bohr posztulátumok + relativisztikus korrekció = elliptikus pályák

1925 – 1928 1925 január Wolfgang Ernst Pauli (1900. IV.25. Wien – 1958. XII.14. Zürich) A kizárási elv: egy atomban nem található két olyan elektron melyeknek azonos kvantumszámaik lennének

1925 – 1928 1925 július 29. Werner Karl Heisenberg (1901. XII.5. Würzburg – 1976. II.1. München) Mátrixegyenlet:

1925 – 1928 1926 január 27. Erwin Schrödinger (1887. VIII.12.Wien – 1961. I.4. Alpbach) Hullámegyenlet:

1925 – 1928 1928 Paul Adrien Maurice Dirac (1902. VIII.8. Bristol – 1984. X.20. Tallahausse Florida) Az elektron relativisztikus hullámegyenlete pozit-ron megoldással is: