Az athéni demokrácia kialakulása Hellász története Az athéni demokrácia kialakulása

A démosz polgárjogi küzdelmei Athénban Athén (iónok) nem vett részt a gyarmatosításban, de kihasználták a lehetőséget (kézműipar fejlődése, kereskedelmi kapcsolatok szélesedése, kikötőépítés először királyság az államforma, majd a VII.századtól az arisztokrácia átvette a hatalmat: csak az arisztokraták lehettek tisztviselők: arkhónok, bírák (Areioszpagosz) A démoszt igyekeztek teljesen kizárni a hatalomból ez ellentétekhez vezetett

Athén lakosságának megoszlása

Megoldási kísérletek: Drakón törvényei (Kr.e:621.): szokásjog írásba foglalása (az arisztokrácia önkényének gátat szab) „vérrel írt törvények” Szolón reformjai (Kr.e:594): A DEMOKRÁCIA ALAPJAINAK MEGTEREMTŐJE adósrabszolgaság eltörlése, adósságok elengedése (de nincs földosztás!), vagyoni csoportokra osztotta a lakosságot!!! A vagyon meghatározta a katonáskodást, a hivatalok viselését, A népgyűlés hatáskörének megnövelése BULÉ! (400 fő) minden vagyoni osztályból 100 fő választva, törvény-előkészítés Arkhónok (vezető tisztségviselők) 1 évre választják őket Areioszpagosz (volt arkhónok tanácsa) Népbíróságok tagjainak körét szélesítették

Megoldási kísérletek: Peiszisztratosz zsarnoksága (Kre. 560-527) : a reform nem volt elég drasztikus/ túl drasztikus volt egyeduralomhoz vezetett Szegényebbekre támaszkodott Ellenfeleinek elvette a földjét és földosztást rendezett Nagyszabású építkezések A démosz tovább erősödik így egyre terhesebb az egyeduralom Kleiszthenész reformja (Kr.e.: 508) A türannisz rendszer felszámolása után őt kérték fel, hogy reformálja meg az intézményrendszert Cél: a zsarnokság megakadályozása Terület alapú felosztás (phüle-rendszer) Athén területét 3 részre osztották: városi, tengerparti, belső területek . Ezeket tovább bontották 10-10-10 egységre =30 egység, majd phüléket szerveztek belőlük úgy, hogy minden phüle tartalmazott 1 városi, 1 belső és 1 tengerparti egységet

Államszervezet Szolón reformja után

A PHÜLE-RENDSZER

A phüle-rendszer kialakítása

Államszervezet Kleiszthenész reformja után A legfőbb hatalom a NÉPGYŰLÉSé (eklészia) –(minden teljes jogú athéni férfi a tagja) Törvényehozás, hadüzenet, békekötés joga BULÉ (ötszázak tanácsa) törvényjavaslatok készítése, tagjait sorsolták, phülénként 50 fő Areioszpagosz (arkhónok tanácsa)-a tisztviselők ellenőrzése lett a feladatuk Arkhónok: tiszségviselők, 1 évre választják őket, nem újraválaszthatók SZTRATÉGOSZok (katonai vezetők: 10 fő, phülénként 1 fő, ÚJRAVÁLASZTHATÓK!!!!) + Cserépszavazás bevezetése, (6000 érvényes szavazat kellett az érvényességéhez) 10 évre száműzték azt, akit zsarnoki hatalomra töréssel gyanúsítottak (a vagyona megmaradt) Periklész alatt még jobban kiteljesedik a demokrácia: napidíj-rendszer: a szegények is részt vehetnek a politikai életben, kultúrálódhatnak (a rendszer ára: a déloszi szövetségesek sarcolása)

Államszervezet Kleiszthenész reformjai után