Hulladék válogatómű

Bevezetés szelektíven, a keletkezés helyén gyűjtött papír, fólia stb. is további válogatásra szorul az újrahasznosításhoz; erre tökéletes megoldást biztosít a válogatómű; válogatómű a települési szilárd hulladék előkezelésére szolgáló létesítmény, ahol - a termelésben történő felhasználás hatékonyságának növelése érdekében - az egyes hulladék-összetevők elkülönített gyűjtését követően a hasznosítható összetevők további válogatását végzik; bekerülő hulladékot az ipar igényeinek megfelelően különböző frakciókra válogatják, majd az azonos frakciókból bálákat készítenek;

Bevezetés így előkészített hulladék értékesítésre, ezáltal újrahasznosításra kerül; válogatóhelyiségben szállítószalag továbbítja a hulladékot, mely szalag mellett állva kézi erővel válogatják a beérkező anyagokat; berendezéshez érkezett hulladékot egy felhordó-szalag juttatja a válogatókabinba; itt egy válogatószalagra kerül, amely szalag vízszintesen szállítja a hulladékot a válogató személyek elé;

Bevezetés kiválogatják és ledobják a mellettük lévő aknába; kabin a talajszinttől oly mértékben ki van emelve, hogy elférjenek alatta nyitott görgős konténerek melyekbe a ledobó-aknákon keresztül jut a hulladék és ezekben a konténerekben kerül aztán továbbszállításra az újrahasznosítás helyére; a szalagon maradó hulladékot belevezethetjük egy a gép végénél elhelyezett nyitott konténerbe vagy csatlakoztathatjuk egy préskonténerhez;

Bevezetés - bálázás szalag sebessége a hulladék mennyiségéhez állítható feltorlódás esetén meg is állítható; ha fémmel szennyezett a hulladékunk, akkor mágnesszalag leválasztja a mágnesezhető fémanyagokat, és külön rekesz fogadja a válogatási maradékot is; válogatófülkéből a boxokba lehullott hulladékot homlokrakodó adagolja a bálázó szalagra, amelyről az adott hulladékfajta a bálázógépre kerül; bálázógép a hulladékot szállítható formára préseli és kötözi össze;

Bevezetés - bálázás tisztán gyűjtött hulladékok esetében (pl. bevásárló központokban és egyéb üzletekben szelektíven gyűjtött doboz, karton és egyéb papírféleségek, stb.) a hulladék a válogatás kikerülésével közvetlenül a bálázó szalagra is kerülhet;

5/2002. (X. 29.) KVVM RENDELET A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ EGYES LÉTESÍTMÉNYEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK RÉSZLETES MŰSZAKI SZABÁLYAIRÓL a rendelet hatálya kiterjed a gyűjtősziget, hulladékudvar, átrakóállomás és a válogatómű üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre;

Rendelet előírásai nem kezelhető válogatóműben bomló szervesanyagtartalmú és vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék; válogatást követően hasznosításra nem kerülő hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni kell; válogatómű működtetését végző vállalkozásnál minden esetben környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges; telepítésnél a sűrűn lakott, erősen iparosodott területeket kell előnyben részesíteni, ahol nagy mennyiségű, alacsony szennyezettségű hulladék képződik;

Válogatást szolgáló berendezések elemei válogatókabin munkaállásokkal, porelszívó rendszer, keresztszalagok, automata bálázógép; gyűjtő- és felhordószalagok, dobrosta, válogatószalag, mágnesszeparátor,

válogatás történhet a) komplex gépi eljárással a fizikai és kémiai tulajdonságok megváltoztatásával: aprítás, őrlés, nedvesítés, ferromágnesezés stb.; b) csak fizikai jellemzők megváltoztatásával: ba) gépi munkával a szemrevételezéssel el nem különíthető hulladékok - főként a fémek -, illetve bb) kézi munkával, a többi összetevő esetében;

csarnok méretezésénél figyelembe kell venni a) gépsor hosszát, b) a gépsor mellett elegendő hely legyen a hulladék feladására, gyűjtésére és a gépek közlekedésére; csarnokot úgy kell kialakítani, hogy belmagassága (minden belógó, illetve merevítő szerkezettől mentes, kihasználható magassága) legalább 7 m legyen; megfelelő méretű és teherbírású szilárd burkolattal ellátott teret kell kialakítani, amelynek minimális területe megegyezik a csarnok alapterületével; kész bálák tárolására fedett bálatároló építése szükséges, amelynek alapterülete ezer tonna kapacitásonként legalább 50 m2 ;

Szelektív hulladékgyűjtés

Szelektív hulladékgyűjtés a különböző alapanyagú hulladékfajták (papír, műanyag, üveg, fém, szerves) külön gyűjtését jelenti; lehetővé tesszük az egyes hulladék összetevők anyagában történő újrahasznosítását fontos tényező, hogy a gyűjtött másodnyersanyag szennyeződésmentes legyen, és ne legyen keverve

A szelektív hulladékgyűjtés céljai: A szelektíven gyűjtött hulladék érték: megfelelő előkészítés után másodnyersanyagként felhasználható különböző termékek gyártásához. A másodnyersanyagok felhasználásával megkíméljük az elsődleges nyersanyagokat (pl. papírgyártásnál a fát), ami nagyon fontos, hiszen nagyon sok nyersanyagforrásunk már kimerülőben van, így nem szabad pazarlóan bánnunk velük. A másodnyersanyagok újrahasznosítása jelentős energiatakarékosságot is eredményez, mivel ezek a folyamatok kevesebb technológiai lépést igényelnek. Csökken a hulladék mennyisége, ezáltal megnő a hulladéklerakók élettartama. A kevesebb hulladék kevésbé terheli a környezetet, csökken a környezetterhelés.

szelektív gyűjtés fő frakciói szerves (konyhai, kerti és egyéb zöld) üveg papír, karton könnyű csomagolások fémek valamint akciók keretében, vagy külön logisztikai rendben: kiselejtezett villamos és elektronikai cikkek építési és bontási hulladék veszélyes anyagok bizonyos fajtái (akkumulátorok, növényvédő szerek)

szelektív gyűjtést mozgató erők lakosság környezetvédelmi tudatossága újrahasznosítható hulladékok átvételi ára szemétszállításnak a kigyűjtött frakciókkal csökkentett költsége jogszabályi kötelezettségek szelektíven gyűjtött kommunális hulladék legalább felét hasznosítani lehet (papír- és műanyaghulladék 80%-a szekunder nyersanyag, konyhai és kerti frakció majd 100%-ban komposztálható

Szelektív hulladékgyűjtés A hasznosítható hulladék összetevők begyűjtését többféle módszerrel lehet végezni. A település adottságai (kertes, családi házas, lakótelepi, belvárosi, üdülő jellegű) határozzák meg, melyiket célszerű kialakítani. Sok esetben több módszert is alkalmaznak egymás mellett a hatékonyabb gyűjtés elérése érdekében.

szelektív gyűjtés rendszerei hulladék elvitele lakástól, háztól, hatósági v. üzleti szervezésben; jó hatásfokú de költséges= Holsystem leadás a hulladék termelője által kijelölt helyen (udvarok és gyűjtőpontok)= Bringsystem ennek sikere nagyban függ a lakossági magatartástól és az ökológiai szemlélet népszerűsítésétől

szelektív gyűjtés rendszerei két nagy rendszeren belül megkülönböztetünk integrált, részben integrált és additív gyűjtést: integrált: egyidejűleg több konténerben gyűjtik a hulladékokat, majd valamennyit egyszerre szállítják el többrekeszes járműben; részben integrált: elszállítás frakcióként külön turnusokban történik; additív: elszállítást összekötik a háztartási szemét szokásos gyűjtésével, speciális tartályokkal kiegészítve;

költségcsökkentés lehetőségei költségek Németországban 1999-ben 100 m-enként: 10 lakó esetén 43 DEM/t 100 lakóra számítva 34 DEM/t ha pedig nem egy, hanem négy tartályt kell üríteni 10 lakóra 26 DEM/t 100 lakóra 20 DEM/t gyűjtés tovább ésszerűsíthető a konténerek helyének kijelölésével és megfelelő parkolási lehetőségekkel

Szelektív hulladékgyűjtés módszerei Házon (telken) belüli gyűjtés Közterületi hulladékgyűjtő szigetek Hulladékudvarok Mobil, akciószerű veszélyes hulladékgyűjtés

Szelektív hulladékgyűjtés házon (telken) belüli gyűjtés ilyen gyűjtőhelyeket családi házak, társasházak udvarán, lépcsőházakban, szeméttárolókban, közös helyiségekben, kapu alatt alakítják ki. Kezdetben általában két-három komponenst gyűjtenek külön. (szerves-komposztálható, papír, vegyes hulladékok) Később fokozatosan növelhetik a kihelyezett gyűjtőedények számát

Szelektív hulladékgyűjtés házon belüli gyűjtőhelyek kialakításának szempontjai a praktikus helykihasználás az olcsó és egyszerű műszaki megoldások alkalmazása könnyű hozzáférhetőség és ürítés könnyű tisztíthatóság ne zavarja a lakóház működését

házon (telken) belüli gyűjtés gyűjtőedényekből a hulladékokat a hagyományos gyűjtési rendszer gépeivel, de eltérő gyűjtési-szállítási logisztikai rend szerint gyűjtik be lakosságot különböző információs anyagokkal és gyűjtési naptárral készítik fel a rendszer helyes használatára

telken belüli gyűjtési rendszer Turán Tura, Zsámbok, Galgahévíz és Vácszentlászló települések összefogásával valósult meg a Regionális Hulladékkezelő és Ártalmatlanító Telep együttműködésben résztvevő településeken 1999 óta folyik házon (telken) belüli szelektív hulladékgyűjtés. Minden háznál önkormányzati támogatással 3 hulladékgyűjtőt (kukát) helyeztek el (száraz hulladék, nedves és intim hulladék, komposztálható hulladék).

telken belüli gyűjtési rendszer Turán „száraz hulladék” feliratú gyűjtőbe helyezik a még hasznosítható tiszta papírt, üveget, műanyagokat, fémeket, textileket, játékokat. A komposztálható hulladékok a „levél” emblémával ellátott hulladékgyűjtőbe kerülnek. Az összes többi hulladékot (nedves és intim hulladékok, kivéve a veszélyes hulladékokat) a „szemét” feliratú kukába kell elhelyezni.

telken belüli gyűjtési rendszer Turán begyűjtést kéthetes periódusban végzik. Az egyik héten a száraz és komposztálható hulladékot gyűjtik össze. Minden második héten pedig a szemetet (nedves és intim hulladékokat) szedik össze. A gyűjtés időbeosztásáról minden lakos kap egy falinaptárt, melyen pontosan jelölve vannak a szemétszállítás időpontjai A „száraz hulladék” a telepen működő válogatósorra kerül, ahol kézi módszerrel külön konténerbe teszik az egyes komponenseket. A szétválogatott másodnyersanyagokat hidraulikus préssel tömörítik, bálázzák, majd szerződéses partnereik elszállítják.

telken belüli gyűjtési rendszer Turán A veszélyes hulladékokat az évente egyszer megrendezett mobil veszélyes hulladékgyűjtés során adhatják le a lakosok. A lakosság szemléletformálását a bevezetéskor szervezett tájékoztató fórumokon kezdték el. Minden család kapott egy kis tájékoztató füzetet „Háztartási Hulladék Útmutató” címmel. Minden háztartásba rendszeresen eljuttatják a „Szelektív Hírek, Információk” című hírlevelet, melyben tájékoztatják a lakosságot a legutóbbi időszak gyűjtési adatairól és a legfrissebb tudnivalókról.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek közterületeken telepített gyűjtőszigetek hálózata adja ennek a szelektív gyűjtési módszernek a lényegét. Feladata az időben folyamatos szelektív gyűjtési lehetőség biztosítása a lakosság szilárd hulladékai számára. A gyűjtőszigetek konténerei az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból kifogástalan módon, az elszállításig átmenetileg tárolják.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek Kizárólag másodnyersanyagként hasznosítható összetevőket gyűjtenek (papír, műanyagpalack és -fólia, színes és fehér üveg, fém italosdobozok, konzervdobozok). Veszélyes hulladékokat, bomló szerves hulladékokat, az egészségre káros, továbbá nagydarabos hulladékokat nem gyűjtenek!

közterületi hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőszigetek kialakításának szempontjai: Fontos, hogy az edények zárhatóak legyenek, mert folyamatosan őrzés nélkül üzemelnek. A hulladék összetevők beürítéséhez könnyen hozzáférhető beürítő nyílásokkal kell ellátni a konténereket. Lényeges, hogy ne zavarják a közterület alapvető funkcióit (pl. ne akadályozza a közlekedést, a gyűjtőedényzet működtetése minimális zajjal járjon).

közterületi hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőszigetek kialakításának szempontjai: A minél egyszerűbb, gazdaságosabb, egységes, a környezetbe harmonikusan illeszkedő, esztétikus, de mégis figyelemfelkeltő kialakításra, műszaki megoldásokra kell törekedni. Meg kell felelniük a közegészségügyi előírásoknak. Elhelyezésénél figyelembe kell venni a viszonylag rövid idejű gyalogos megközelíthetőséget (maximum 2-300 méter), és a hulladékkeletkezés súlyponti helyeit. Lehetővé kell tenni a gépkocsik és a gyűjtőjárművek számára a jó megközelíthetőséget.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőszigetek kialakításának szempontjai: Úgy kell kialakítani a gyűjtőszigetet, hogy igény szerinti bővíthető, áttelepíthető legyen. Kialakítása legyen időjárásálló és szándékos rongálás ellen védett. Az edények színe, felirata vagy piktogramja tájékoztasson arról, hogy milyen hulladék gyűjtésére szolgál.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek eredményes működtetés megvalósítása érdekében a gyűjtőszigetek hálózatát is fokozatosan, ütemezetten építik ki. Először olyan helyeken, ahol várhatóan a legpozitívabb a lakossági fogadtatás, és a legnagyobb mennyiségek begyűjtése várható.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőszigetek konténereinek ürítési gyakoriságát meghatározza az edények típusa, térfogata és a lakossági igénybevétel mértéke. Általában 1-2-3 hetente a konténerek típusának megfelelő célgépekkel szállítják el a másodnyersanyagokat. ürítés: hagyományos tömörítő-lapos hulladékgyűjtő célgéppel, speciális helyszíni ürítést biztosító daruval és nagykonténerrel felszerelt gépjárművel, görgős nagykonténer szállítására alkalmas hulladékgyűjtő célgéppel.

közterületi hulladékgyűjtő szigetek Érdi gyűjtőszigetes megoldás a Érd Komm Kft. szervezi a szelektív hulladékgyűjtést. 25 gyűjtősziget kihelyezésével indult a program, melyet a későbbiekben 50-re bővítenek majd. Külön gyűjtik az üveget (színes, fehér), a papírt, a műanyagflakonokat. Később a fémdobozok gyűjtésével bővítik majd a rendszert.

Érdi gyűjtőszigetes megoldás Néhány iskolába szabványos elemgyűjtő konténereket helyeztek ki. A lakosság felkészítését a helyi sajtón (újság, TV) keresztül végezték. Az iskolákban különböző előadások keretében tanítják meg a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges alapvető ismereteket. A szigeteken használt konténerek színükben is elkülönülnek (sárga=műanyag, zöld=színes üveg, fehér=fehér üveg, kék=papír)

szelektív gyűjtés Debrecenben kék konténer (használt kartonpapír és újságpapír gyűjtésére) kartondobozok, hullámpapír, színes vagy fekete-fehér újságpapír, irodai papírok, könyvek, prospektusok helyezhetők el papírok között ne legyen műanyagborító, fém vagy indigó! felvásárló pl. a Dunapack

szelektív gyűjtés Debrecenben sárga konténer (műanyag palack- és flakongyűjtő) begyűjtött műanyagokat tömörítéssel bálázzák műanyag üdítős és ásványvizes palackok le kell csavarni a kupakot és összetaposni döntően exportra megy, pl. Kína 2006 nyarától az italos dobozt és az alumínium dobozokat is itt lehet elhelyezni;

szelektív gyűjtés Debrecenben zöld konténer (üveggyűjtő) az üveget tisztítás után darabokra aprítják és zúzzák ide kerül minden tiszta, kiöblített, ép vagy törött, színes és fehér üvegpalack zárókupakot mindig el kell távolítani a kupakokat a vegyes szemét közé kell helyezni jelenleg 164 db. konténer van kihelyezve a városban;

hulladékudvarok hulladékudvar az előzőekben ismertetett gyűjtőszigethez hasonló, azonban döntő különbség, hogy a hulladékudvarnak kerítése és személyzete, így nyitvatartási ideje is van. A személyzet feladata, hogy a telephelyre érkezőket segítse a hulladékok, különösen a veszélyes összetevők helyes válogatásában. A hulladékudvarok a háztartásban elkülönítve gyűjtött, és beszállított hulladékot díjtalanul átveszik, sőt néhány helyen még jelképes összeget fizetnek is érte

hulladékudvarok Sokszor alkalmazzák az előzőekben részletezett szelektív gyűjtési módszerek kiegészítőjeként. A hulladékudvarok részben azoknak a hulladékoknak az átvételére szakosodott, amelyek a háztartási gyűjtőedényekben nem helyezhetők el, illetve azokra, melyeket a lomtalanítási akciók során sem szállítanak el. az elkülönítve gyűjtött másodnyersanyagokon kívül itt lehet leadni a nagydarabos hulladékokat (lomokat), kisebb, a lakások bontásánál, átalakításánál keletkező hulladékokat, és a háztartási veszélyes hulladékokat. Csak lakossági hulladékokat fogadnak. Rögzítik a hulladékok mennyiségi és minőségi adatait, és a hasznosító vagy ártalmatlanító telephelyre történő elszállításig ezeket elkülönítve tárolják

hulladékudvarokban gyűjthető hulladékok köre másodnyersanyagok (papír, üveg, műanyag-flakon, fólia, fémhulladék, fém italosdoboz, fahulladék, textilhulladék, zöldhulladék), darabos hulladékok (gumiabroncs, hűtőszekrény, háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok, gépkocsironcs), lakossági veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék- és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, sütőzsírok, növényvédőszer-maradékok, fénycső és izzó), lakossági építési, bontási hulladékok

hulladékudvarok kialakítása hulladékudvar kialakításánál figyelembe veszik a település szerkezetét, a könnyű megközelíthetőséget (utak, távolság), a működtetéshez szükséges közműcsatlakozások meglétét, a bekeríthetőséget, a regionális hulladékhasznosító létesítmények elhelyezkedését és megközelíthetőségét. Belvárosokban általában a sűrűn beépített területeken, a főútvonalakról nyíló mellékutcákban helyezik el.

hulladékudvarok kialakítása Külső városközpontokban az önkormányzati hivatalok, intézmények, bevásárlóközpontok környékén alakítják ki. A hulladékudvarok területigénye a gyűjtőedények számától, nagyságától, a kiegészítő létesítmények területétől függ. Általános szabály, hogy a gyűjtőedények területének tízszerese kell egy hulladékudvar kialakításához. (minimálisan 400 m2)

hulladékudvarok kialakítása A veszélyes hulladékokat fedett helyen (fedett-zárt területen vagy konténerben) vagy nyílt téren (kettős falú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben) lehet tárolni bekerített hulladékudvarokat őrzik is Szakszemélyzet végzi a biztonságos átvételt és nyilvántartást. A lakosság számára egyértelmű tájékoztatást függesztenek ki.

hulladékudvarok kialakítása Az egy településen működő hulladékudvarokat azonos elemekből, azonos stílusjegyekkel célszerű megvalósítani A hulladékudvarok megfelelő működtetése érdekében, az optimális kialakításon felül, a lakók szabadidejét is figyelembe vevő nyitvatartást kell meghatározni és rendszeres, részletes információkkal kell ellátni őket

ÖKOFON szelektív hulladékgyűjtés egyik ritkán alkalmazott módszere. Lényege, hogy nagyobb mennyiségű hasznosítható hulladék ingyenes elszállítását telefonon lehet megrendelni. Egy-két nap múlva a gyűjtést végző csapat végigjárja az előre egyeztetett gyűjtési helyszíneket és elszállítja a hulladékot. Magyarországon ilyen rendszer nem működik.

szelektív gyűjtés modern technikái föld alatti tartályok: járószint alatt, szilárdan földbe ágyazott acélbádog vagy betonházba kell helyezni a gyűjtőtartályt, amely daruval emelhető ki beruházási költsége nem sokkal nagyobb, utcai takarításon lehet viszont spórolni előnyei: kis helyigény; esztétikus megjelenés; tiszta betöltést ösztönző hatása; üvegbeszórás zajtalansága számuk 1999-ben Hollandiában kb. 2000, Németországban 700;

szelektív gyűjtés modern technikái hulladékzsilipek: elszállítási díj megállapításához már betöltéskor meghatározzák a hulladék tömegét v. térfogatát; csak akkor működőképes, ha a lakos igazolja jogosultságát; nem eléggé szelektívek, maradék hulladékok egy része megjelenik a frakciókban; Németországban a föld alatti gyűjtést csak hasznosítható hulladékokra, méréses módszert csak maradvány hulladékokra alkalmazzák;

Komposztálás

Komposztálás bevezetés a kerttel rendelkező háztartásokban évente több száz kilogramm szerves hulladék gyűlik össze; a lekaszált fű, a lehullott lomb, lemetszett gally, a krumplihéj, a kávézacc mind-mind újrahasznosítható szerves anyag; a sok kidobott szerves anyagot a következő idény növényei kiválóan tudnák hasznosítani; a kerti hulladék házi feldolgozása nyugaton a kertkultúra szerves része;

Komposztálás bevezetés a statisztikák szerint, amíg Németországban minden harmadik fűnyíró mellé egy komposztaprítót is vásárolnak, addig Magyarországon csak minden harmincadik fűnyíróra jut egy aprítóberendezés; a szükséges tápanyagok utánpótlásának egyik, eddig kevéssé elterjedt, környezetkímélő módja a komposztálás; a humusz azért fontos, mert tartalmazza és fenntartja a talajban lévő mikroszkopikus nagyságú szervezetek hatalmas tömegét; a talaj termékenységének alapját a baktériumok jelentik;

Komposztálás bevezetés az állati és növényi eredetű anyagok fokozatosan bomlanak le a talajban; a lebomlás baktériumok és mikroszkopikus nagyságú szervezetek segítségével megy végbe; ezek a szervezetek lebontják az elhalt gyökereket, az elpusztult talajlakó rovarokat, a lehullott faleveleket; a bomlásnak indult szerves anyag az élő és elhalt baktériumok tömegével együtt alkotja a humusznak nevezett anyagot;

Komposztálás bevezetés természetes körülmények között a talaj humuszmennyisége csaknem állandó; a művelésbe vont talajok humusztartalma viszont csökkenni kezd, ezért szükség van ennek rendszeres pótlására; ehhez az előző évi növényi illetve állati maradványok nem elegendőek, ezért a humuszképző anyagokat nekünk kell a talajba kevernünk;

Komposztálás humuszképző anyagok a humuszképző anyagoknak több típusa is van; a nyers humuszképzők elegendő mennyiségű tápanyagot tartalmaznak ahhoz, hogy megélénkítsék a baktériumok tevékenységét; ennek során hőfejlődés indul meg, és javul a talaj szerkezete; ilyen anyag a fűnyesedék, a friss trágya, illetve a beásott gyomok; ezek elősegítik a baktériumok hirtelen felszaporodását, ezzel együtt viszont csökken a talaj nitrogénkészlete; ennek kiküszöbölése érdekében nitrogén hatóanyagot is kell a talajba adni;

Komposztálás humuszképző anyagok a rostos humuszképzők cellulózban gazdagok, de hiányzik belőlük a cukor és az egyszerű keményítő, ezért kevéssé serkentik a baktériumok tevékenységét; ilyen rostos humuszképző a fakéreg, a tőzeg, a fűrészpor, ezek a talaj fizikai jellegű javítására alkalmasak; jellemzőjük, hogy nagyon nehezen bomlanak, és alig keletkezik belőlük a talajt morzsalékossá tevő anyag;

Komposztálás humuszképző anyagok az érett humuszképzők: a jól érett istállótrágya, a megfelelően elkészített komposzt és a biohumusz; ezek az anyagok nem okoznak károsodást a hajszálgyökereken, a talaj nitrogénkészlete is hozzáférhető marad, mert nem kötik le a baktériumtenyészetek; a komposztálásuk során a baktériumokból származó kolloid kötőanyagok képződnek, amelyek apró rögök kialakításával javítják a talaj morzsalékosságát, szellőzöttségét és a víztartó képességét;

HULLADÉKCSÖKKENTÉS KOMPOSZTÁLÁSSAL A komposzt - mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz. A komposztálás célja: - Hulladékmennyiség csökkentése - A talaj javítása; a háztartásban, a kerti munkák során keletkező szerves eredetű hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a talajba.

Komposztálás a „trágya” megnevezést csak azokra a nagy tömegben alkalmazott szerves anyagokra célszerű használni, amelyek döntően befolyásolják a talajban lévő humusz mennyiségét, illetve amelyekből létfontosságú növényi tápanyagok és nyomelemek szabadulnak fel; ebben az értelemben a komposzt trágyának minősül, míg a tőzeg és a vérliszt nem; a komposztálás túlnyomórészt aerob biokémiai folyamat; a folyamatban részt vevő mikroorganizmusok enzimrendszerei a szerves anyagokat biológiai oxidáció útján lebontják;

Komposztálás a komposztálás olyan biológiai lebontás, amely során a szerves szennyezők mikroorganizmusok által veszélytelen alkotókra bomlanak (alakulnak át); komposztálásra csak szerves hulladékok alkalmasak; a komposztálás történhet in situ és ex situ körülmények között; a legtöbb esetben a komposzthalomban természetesen jelenlévő mikroorganizmus-állomány elegendő,

Miért jó a talajnak a komposzt? - a komposztban lévő humuszanyagokban a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy azt a növények könnyen fel tudják venni - javul a talaj szerkezete, ami segíti a levegőzését - sötét színe segíti a talaj felmelegedését vízmegkötő képessége következtében javul a talaj vízháztartása - nő a talaj biológiai aktivitása

Mi kerülhet a komposztálóba? A konyhából és a háztartásból: Zöldségtisztítás hulladékai, Elszáradt növény, Tojáshéj, Kávé- és teazacc, Virágföld, Fahamu (max. 2-3 kg/m3), Növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, Papír (selyempapír, tojásdoboz feldarabolva), Gyapjú-, pamut és lenvászon (jól feldarabolva)   A kertből: Falevél, szalma, ág, gally (aprítva) Levágott fű, kerti gyomok, Lehullott gyümölcsök, Istálló- és baromfitrágya, Faforgács, fűrészpor

Mi nem kerülhet a komposztálóba? Festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék Szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, fémek, porszívó gyűjtőzacskó) Ételmaradék, hús, csont – bár ezek lebomlanak, ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt Fertőzött, beteg növények Húsevő állatok alma - szintén a fertőzés veszélye miatt

A komposztálás fő szabályai az alapanyagokat aprítsuk 5 cm-nél kisebb darabokra  jó oxigénellátás optimális nedvességtartalom megfelelő tápanyagtartalom (C/N arány) minél többféle alapanyag használata a gyorsabb érés érdekében a komposztot 6-8 hetente keverjük össze

Komposztálás - szakaszok a komposztálást végző mikroorganizmusok (termofil baktériumok, gombák és mezofil baktériumok) a szaporodáshoz és az életműködéshez szükséges energiát tehát a szerves hulladék-anyagok lebontása útján nyerik; iniciáló kezdeti szakasz (gyors felmelegedés), mezofil szakasz lassú felmelegedéssel együtt, termofil, lassú lehűléssel, utóérlelő, teljes lehűléssel

Komposztálás alapanyagok a növények a talajból elsősorban csak szervetlen és nem korhadó anyagokat vesznek fel; a kerti talajok művelése a jelenleginél nagyságrendekkel több komposztot igényel, és rendkívül káros az a ma uralkodó gyakorlat, amely alapján csaknem minden szerves anyagot eltávolítunk a kertből; ezután viszont a szaküzletekben, jelentős költséggel vásároljuk meg a szerves, vagy ásványi keverékeket; kész komposztok magas ára is azt bizonyítja, hogy igen sokba kerül, ha nincs a kertben komposzthalom;

Komposztálás alapanyagok jó komposztot csak arra alkalmas, és megfelelően előkészített alapanyagból lehet készíteni; néhány kivételtől eltekintve szinte minden szerves hulladék felhasználható; kerülendő a dió, a gesztenye, a tölgy, a nyár és a fűz lombja, mert ezek a többi növény számára káros anyagokat tartalmaznak, gátolják fejlődésüket; több veszélyes gyomnövény, így az aprószulák, a tarackbúza és a kúszóboglárka maghéja nagyon kemény, ezért a 60-70 0C komposztálási hőmérsékleten nem pusztul el;

Komposztálás alapanyagok a jó alapanyag-előkészítés a megfelelő aprítást jelenti; a bomlási folyamatok akkor indulnak be a leghamarabb, ha az alkotórészek kisméretűek, és bomlasztó baktériumok a legnagyobb felületen férnek hozzá; fanyesedéken kívül kiváló komposzt alapanyag a levágott fű is; a fűnyesedéket célszerű durvább anyaggal, például faaprítékkal, újságpapírral keverni; az összetömődött fűszálak ugyanis levegő hiányában bűzös, értéktelen masszává válnak;

Komposztálás legfontosabb teendők a komposztdomb kívánatos magassága körülbelül 150 cm; minden 10 cm töltés után adjunk hozzá némi korhadás-elősegítő anyagot, pl. nitrogéntartalmú műtrágyát; a kiszáradás elkerülése végett a domb tetejére terítsünk lomb- vagy fűréteget; a komposztdomb alapterületét a kerti hulladék mennyiségéhez mérten alakítsuk ki, de kiindulhatunk egy 100 x 200 cm-es parcellából;

Komposztálás legfontosabb teendők a komposzt gyorsabban érik, ha óvjuk a nap sugaraitól és a szárító szelektől; a kiszáradás nemcsak csökkenti az érési folyamat sebességét, hanem akár le is állíthatja azt; ennek ellenére ne takarjuk be mesterségesen a komposztdombot, hanem inkább keressünk számára árnyékos helyet, fák alatt vagy bokrok között; a szabadon rakott komposztdomb helyett kapható a boltokban komposztrács vagy komposztsiló is; olyat válasszunk, amelyik jól átengedi a levegőt, és alul nyitott, hogy a talajlakó élőlények, a földigiliszták kedvükre járkálhassanak;

Komposztálás legfontosabb teendők a komposzt éréséhez szükséges idő, míg az alapanyagokból morzsás szerkezetű humusz képződik, erősen függ a felhasznált anyagoktól, azok méretétől és a kezelés módjától; az aprítás rövidíti az érési időt, gyorsítja a korhadást; a gazdaboltokban kapható érésgyorsító, korhadáselősegítő anyagok is hasznosak lehetnek, még a vízmegkötésben is segítenek;

Komposztálás legfontosabb teendők a földigiliszták és az őket kísérő apró teremtmények egész serege, az ászkák, ugróvillások, százlábúak az érési folyamat főszereplői; tevékenységükkel szerves trágyát állítanak elő; a hagymapucolás maradéka, a póré levele, sőt a kávézacc a komposztba kerülve élénkíti a földigilisztákat; 8-12 hét alatt a hervadt virágokból, kerti és konyhai maradványokból értékes humuszt állítanak elő;

Komposztálás legfontosabb teendők az érett komposzt szerkezete morzsás, színe sötétbarna, illata pedig az erdei talajéhoz hasonlatos; 2-3 centiméteres rétegben kell szétteríteni egyenletesen az ágyások felületén, és bedolgozni a talajba, a megfelelő hatás elérése végett; ha a komposzt büdös, akkor érése során nem kapott elég levegőt; ilyenkor át kell forgatni, és bele kell rétegezni száraz, rostos anyagokat, mint amilyen a szalma vagy a faforgács;

Komposztálás levegő a nyers szerves anyag lebomlásában olyan talajbaktérumok vesznek részt, amelyek csak levegő jelenlétében képesek szaporodni, élni és működni; a jó levegőzöttséget szolgálják a durvább frakciójú alapanyagok is; az anaerob bomlás bűzös; a felszabaduló metán és a kénhidrogén okozza a komposzthalom jellegzetes szagát; az ilyen bomlás a rothadás;

Komposztálás hőmérséklet a mikroorganizmusok a szerves anyagok széntartalmát oxidálják, és miközben a szén CO2 formájában felszabadul, jelentős hő keletkezik; a komposztálódó anyag 65–70 °C- ra felmelegszik; a hő mezofil és termofil baktériumok oxidáló tevékenysége folytán fejlődik; A bomlás rothadás esetén lassú, nincs elegendő mész, az egész halom elsavanyodik, bűzlik. A folyamatban a redukció az uralkodó, ezért csak kevés hő szabadul fel, a bomlási hő csupán 30–35 °C - os.

Komposztálás nedvesség nedvességtartalom akkor megfelelő, ha a közeg 40–60% víz; ilyen körülmények között a legintenzívebb a mikroorganizmusok élettevékenysége; vízhiány esetén viszont a lebomlás be sem indul vagy abbamarad; ha sok a víz, akkor az kiszorítja az anyagrészek között lévő levegőt, és a lebomlás anaerob bomlás formában következik be;

Komposztálás energia az energiaforrás a szerves anyag; az oxigén és a vízen kívül a lebontandó anyag szén-nitrogén aránya is befolyásolja a bomlás gyorsaságát; leginkább a 26–30:1 komposztálandó anyag szén-nitrogén aránya a legkedvezőbb; a kész komposzt szén-nitrogén aránya 20:1-nél ne legyen nagyobb! az a legkedvezőbb, ha a humusz szén-nitrogén arányát közelíti meg;

Komposztálás technikák a komposztálás lehet keveréses és réteges eljárású; a keveréses komposztálás lényege, hogy az alapanyag minél jobban összekeveredjen; az a legjobb, ha berakás előtt az anyagot összeaprítjuk, keverjük és ezzel a különböző anyagok részei jól érintkeznek;

Komposztálás technikák a réteges eljárás lényege, hogy az alapréteget 20 cm vastag vékony gallyakból készítjük, és erre 15 cm vastagágú különböző anyagokat, majd mészport, vagy fahamut szórunk, erre ismét zöld növényi anyagot teszünk, és 1,2–1,5 m magaság elérése után 0,6–1,0 cm vastag talajréteggel fedjük; az erjedés mintegy 90 napig tart;

Komposztálás minőség a jó komposzt sötétszürke, vagy barna, nem kellemetlen szagú, nedvesség-tartalma 30–35%, közepesen laza, morzsalékos, nem csomós, pH-ja közömbös (6–7), szervesanyag-tartalma 25–50%.

Komposztálás segédanyagok a szerves anyag lebomlásának gyorsításához a készülő komposzthoz kész komposztot, vagy kert földet is célszerű keverni; a fejlett kertkultúrával rendelkező nyugati országok gyártói ezt a műveletet is kiszolgálják készre csomagolt, úgynevezett komposztgyorsító adalékkal aktivátorral; az aktivátor nem más, mint koncentrált komposzt, amely igen nagy mennyiségben tartalmaz talajbaktériumokat; ezek a nyers szerves anyagban rövid idő alatt elszaporodnak, és beindul a bomlási folyamat;

Komposztálás segédanyagok a komposzérés gyorsítására kiválóan alkalmasak a különböző humusztrágyák is; a gyorsítókat a komposztálandó anyagon 15-20 centiméteres rétegekben kell szétteríteni; az aktivátorok használatával a komposztálás egyébként 1-2 évet igénybe vevő folyamata 3-4 hónapra rövidíthető; aki csirkét, vagy nyulat tart, trágyájukat bátran szórhatja a halomra;

Komposztálás segédanyagok a fűféléknek nagy a nitrogéntartalmuk, gyorsan felmelegednek, és rontják a komposztot, ezért ezeket csak vékony rétegben célszerű a kazalba teríteni; a háztartási hulladékból csak a szerves anyagot célszerű figyelembe venni; az állati trágyák alapanyagként, illetve keverőanyagként használhatók fel; az istállótrágya adalékanyag szerepe a baktériumtömeg, a humusz és az egyéb serkentőanyagok miatt nagyon hatásos;

Komposztálás segédanyagok a komposztok beltartalmi értékét növelhetjük, de a műtrágyákkal való dúsítás felesleges; a töltőanyagok közül a legkedvezőbb az agyagos talaj, a bentonit, az alginit; serkentőanyagnak számít a kerti talaj is; a mikroorganizmusok elszaporodásához, testük felépítéséhez – szerves anyagon kívül – ásványi anyagokat (foszfor, kálium) és nitrogént is igényelnek;

Komposztálás segédanyagok a meszezésre akkor van szükség, ha nagy mennyiségű friss zöldanyag kerül komposztálásra; célszerű a komposztalapanyag tömegéhez ml - enként 2,0 kg őrölt mészkőport, vagy 1,0 kg égetett meszet – szintén jól őrölt formában – szórásszerűen hozzáadni;

Növényvédőszerek mikrobiális bontása, átalakítása Transzformáció négy útja: peszticidek szubsztrátként szolgálhatnak a mikroorganizmusok szaporodásához és energiautánpótlásához; mikroba a peszticideket átalakítja, de szaporodásához abból energiát nem hasznosít; peszticidmolekula, vagy annak közti terméke a mikroba hatására valamilyen természetes vegyületté konjugál; peszticid beépül és felhalmozódik a szervezetben;

Műanyagok biodegradációja A műanyagok mennyiségének csökkentésének módjai: keletkező műanyagok mennyiségének, térfogatának csökkentése, a műanyaghulladék újrahasznosítása, biológiailag lebontható műanyagok (BLM) alkalmazása;

Műanyagok biodegradációja Streptomycesek a polivinil-klorid, amilplaszt, fenoplast anyagokba üregeket bontanak, polivinil acetátot az Arthrobacterek hasznosítják, glicin és aminokapronsav váltakozó kopolimerjét Achromobacterek, Brevibaktériumok és Bacillusok hasznosították;

Műanyagok biodegradációja Hagyományos műanyagok csoportosítása: mikrobákkal szemben rendkívül ellenállóak (polietilén, polipropilén, polivinil-klorid); mikrobákkal szemben erősen ellenállóak (polivinil-alkohol, polivilidén-klorid, polisztirén, polivinil-butiral, szilikon, fenol-formaldehid, urea-formaldehid); mikrobákkal szemben közepes vagy gyenge ellenállásúak (polivinil-acetát, poliamid, polietilén-tereftalát); nem ellenállóak (cellulóznitrát, melanin formaldehid);

Műanyagok biodegradációja új irányzatot képviselnek a Biológiailag Lebontható Műanyagok (BLM); szabvány szerint (DIN 54900) biodegradálható műanyagok azok, - amelyek teljesen lebomlanak vízzé, széndioxiddá és biomasszává, - komposztálhatók, és - nem tartalmaznak semmilyen, a környezetre, emberre veszélyes anyagokat ECOSTAR, MATER Bi, BIOPLAST, BIOMAX, BAK 1-95, BAK 2195

Komposztálás szerves trágyák istállótrágya valamennyi szerves anyag közül a legteljesebb értékű trágyaanyag; hatása a talajra és a termelt növényekre egyaránt kiterjed, ennek következtében a talajszerkezet javul; a termésmennyiség fokozódik, a termelés biztonságosabbá válik;

Komposztálás szerves trágyák istállótrágya a háziállatok szilárd és híg ürülékének szerves alomanyagokkal kevert tömegéből áll; a friss trágya kerti felhasználásra még nem alkalmas, mert sok el nem bomlott szerves anyagot tartalmaz, amely a talajéletet inkább hátráltatná, mint fokozná; ezért a friss istállótrágyát kazlakba összerakva néhány hónapig érlelni kell;

Komposztálás szerves trágyák ezalatt baktériumos bomlási folyamat megy végbe, amíg a trágya többé-kevésbé egynemű, nem kellemetlen szagú anyaggá érik; 100 kg istállótrágya 0,5 kg nitrogént, 0,25-0,30 kg foszfátot és 0,5 kg káliumot tartalmaz; az istállótrágya tehát elsősorban nem tápanyagpótló trágyaanyag, hiszen 2-2,5 kg pétisóval tudunk annyi nitrogént juttatni a talajba, mint 100 kg istállótrágyával;

Komposztálás szerves trágyák az istállótrágyát lehetőleg ősszel kell kiszórni és ásással a talajba forgatni; így a szerves anyag tavaszig elbomlik, a tápanyagok pedig a növények gyökerei számára felvehetővé válnak; kötött talajon 2-3 évenként, homoktalajon 1-2 évenként célszerű istállótrágyázni; az istállótrágya egyre nehezebben szerezhető be;

Komposztálás szerves trágyák a melegágyi föld szintén a gyümölcsöskertek kitűnő szerves trágyája; ezt palántanevelő zöldség- és virágkertészetekből szerezhetjük be; minthogy föld és istállótrágya keverékéből áll, ugyanúgy tartalmazza a kerti talaj feljavítását szolgáló elemeket, mint az istállótrágya; a melegágyi föld gyakran fertőzött különböző betegségekkel és kártevőkkel;

Komposztálás szerves trágyák a gombatrágya - a gombatermesztő pincékből és gombaházakból kitermelt istállótrágya - is kitűnő szerves trágya; az elterjedt tévhiedelemmel ellentétben semmivel sem tartalmaz kevesebb tápanyagot, mint az érett istállótrágya;

Komposztálás szerves trágyák a tőzegelt fekáltrágyát úgy készítik, hogy az árnyékszékben összegyűlt emberi ürüléket tőzeggel keverik; erre a célra havonta és személyenként 2 kg tőzeg szükséges; a tőzegelt fekál teljesen bűz- és fertőzésmentessé válik; könnyen villázható és szállítható;

Komposztálás szerves trágyák a kitermelt fekáltrágyát értékesítés és felhasználás előtt 2-3 hónapig még prizmában érlelni kell; nagy tápanyagtartalma miatt jóval kevesebb kell belőle, mint az istállótrágyából; a baromfi- és galambtrágya igen heves hatású, ezért más szerves anyagokkal, például komposzttal, földdel, lombbal keverve célszerű felhasználni; sertéstelepek közelében beszerezhető a tőzegelt sertéstrágya is, amely ugyancsak a heves trágyák közé tartozik;

Komposztálás szerves trágyák tápanyagokkal dúsított tőzeg az üdülőterületi belterületi - főként kisebb - gyümölcsöskertek kedvelt szerves trágyája; ez javítja a talaj fizikai szerkezetét és egyúttal táplálja is a fákat; nagy víztartó képessége miatt a talajok vízháztartását egyenletessé teszi; zöldtrágyázás valamilyen módjára nagyobb gyümölcsöskertekben kerülhet sor; azokban a kertekben, ahol a gyümölcsfák alatt gyep van, célszerű a gyepet gyakran kaszálni, és az így nyert füvet a fák tövében az ásott talajrészen felhalmozni;