Mit tud kezdeni a Blaha Lujza téri esettel a médiaoktatás?

Osztályfőnöki óra: esetre fókuszál Média óra: az eset mediatizált reprezentációiból indul ki

Eredmény

A hír nyomában Népszabadság online január 14 Magyar Nemzet online január Népszava január 15. kedd Wordpress január 11. péntek RTL Index

Népszabadság online „Ez egy rendkívül szélsőséges eset, a 25 éves praxisomban nem találkoztam még ilyennel. „ „A megbotránkoztató történetek ellenére sem szabad ezeket a gyerekeket mini bűnözőknek tekinteni, ők ugyanis csak gyerekek. Ez a teljesen analfabéta, tökéletesen alulszocializált fiú egy hároméves gyerek szintjén van, akit kizárólag az azonnali szükséglet kielégítés akarata irányítja, semmi mást nem érzékel, egyáltalán nincs tudatában annak, amit tesz. Ha egy magyar gyerekről lenne szó, akkor is azt kellene megoldani, hogy szocializáljuk, ne büntessük” területi gyámügyi igazgató

Magyar Nemzet online Cáfolta a BRFK Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztályának vezetője, Tóth Ferenc a távirati iroda korábbi információit, miszerint néhány órán belül haza tudják vinni azt a 12 éves suhancot, aki múlt héten megkéselt egy 15 éves fiút, hogy elvegye MP3-lejátszóját.

Népszava „A főváros neves szakértőket kért fel az iskolai agresszió megfékezésének kidolgozására” „Az elmúlt héten két, gyerekek által elkövetett erőszakos bűncselekmény foglalkoztatta az országot. A késelő 12 éves román fiút a rendőrök valószínűleg ma, de legkésőbb holnap délben adják át a Hargita megyei gyermekvédelmi főosztály munkatársának. A halált okozó testi sértéssel gyanúsított 17 éves fiút pedig előzetes letartóztatásba helyezték, és az eset kapcsán Demszky Gábor főpolgármester neves szakértőket kért fel az iskolai agresszió megfékezésének kidolgozására.”

wordpress „Pénteken délután újra megszökött a csütörtöki késelés miatt elfogott 10 éves (a fenti videón látható) cigánybűnöző, ezúttal a számára kijelölt gyermekotthonból. A rendőrök pénteken este azonban ismét elfogták, mert féltek, hogy “szélsőséges csoportok” elpáholják a taknyost.” „Tehát nem azért keresték, hogy megvédjék a magyar állampolgárokat az újabb késeléstől, hanem félnek, hogy valami baja esik a kis tetvesnek, mert a magyarok megelégelték a rendőrség tétlenségét - a szerk.)”

Blaha Lujza téri eset Január 10. Budapest, belváros valaki felrúgja a társadalmi együttélés szabályait: megtámadja, kifosztja az embereket aznap megkésel egy ártatlan fiút az embereket emberi méltóságukban alázza meg 12 éves 120 cm „tömény erőszak” romániai magyar roma az utcán él, drogozik, és egy köré verődött bandát vezet

Vas utcai késelés Január 10. Budapest, belváros egy szakközépiskolás fiú túllépi az emberi élet értékének semmibe vételével, az általa űzött sport szabályainak felrúgásával olyan agresszióval támad társára, hogy az belehal belső sérüléseibe elkövető: igazolt bokszoló roma fiú áldozat: szintén roma társa

Egymást erősítő egybeesések Időbeli egybeesés Térbeli egybeesés Elkövetők: tizenévesek, romák Emberi értékek, társadalmi normák pimasz felrúgása Késelés – gyilkosság (asszociációs lánc)

ELTÉRŐ REPREZENTÁCIÓK BOTRÁNY MORÁLIS PÁNIK MÉDIAAGRESSZIÓ RITUÁLIS VISSZAÁLLÍTÁSA A NORMÁKNAK

ELTÉRŐ REPREZENTÁCIÓK Média – valóság problematika hírek nem az események hű tükre még a nyers, fizikai valóság megjelenítése során is áll a kamera mögött valaki, aki kiemel, ellenpontoz… a társadalmi valóság megjelenése a médiában: konstrukció, a társadalmi valóságépítés egyik kitüntetett színhelye ahol a valóság definíciójáért folyik a harc (mi történt)

Társadalmi valóság építése A megjelenő mesterséges, konstruált valóság értékválasztások, szelekciós döntések, mechanizmusok következtében jön létre melyeket befolyásol: finanszírozás formája, tulajdonos, küldetés, szakmai kultúra, munkakörnyezet, szerkesztőségi ideológia

BOTRÁNY ÉS MORÁLIS PÁNIK Botrány előállítása Botrány: egyének megszegik a társadalom erkölcsi szabályait Morális pánik keltés Morális pánik: olyan társadalmi csoportok, jelenségek, irányzatok, amelyek veszélyeztetik az uralkodó erkölcsi normát

Botrány kritériumai Áthágják az uralkodó társadalmi normákat, amelyek erkölcsi szabályokat tükröznek Valóságos, létező személyek követik el Tetteiket vágyaik vagy érdekeik szerint követik el A személyeket azonosítják Az elkövetők szándékosan cselekedtek A társadalom felelősnek tartja őket tetteikért A tetteknek fontos következményei vannak A felfedezések a média által, a médiában közvetítve válnak publikussá A média narratívát alkot a tényekből Ez a narratíva széleskörű érdeklődést kelt, foglalkoztatja a befogadókat

Média szerepe a botránykeltésben A média anyagi hasznot húz a botrányok iránti érdeklődésből. DE: a közösség erkölcsi nézeteit formálja. A médiabotrányok által fórumok alakulnak ki a morális kérdések megvitatására és megválaszolására.

Média szerepe A botrányok a média kirekesztő rítusai Arra ösztönzik a nézőt, hogy ő is újra és újra, rituális rendszerességgel elgondolkodjon saját véleményén, esetleg revideálja álláspontját (rituális médiahasználat)

Morális pánik Morális felháborodás: a társadalmi rendet veszélyeztető értékekkel kapcsolatban Pánik: a lázgörbére utal Egy adott esemény moralizáló túlreagálása, amelyben egy csoport úgy jelenik meg mint az adott társadalom idealizált rendjét fenyegető veszély. Stanly Cohen, 1972

KÖVETKEZMÉNY a média szenzációkeltő és leegyszerűsítő bemutatása nyomán a fenyegetést hordozó csoport könnyen azonosíthatóvá válik A médiának ez a tevékenysége olyan közhangulatot alakít ki, amely erőskezű intékedéseket sürget.

Következmény A társadalom a félelmeit és problémáit egy csoportra vetíti, melynek állandósult képe aztán bevonul a modern népi hiedelemrendszerbe, ők lesznek a szörnyek, a mumusok (bűnbakképzés)

Morális pánik ma ’80-as évek közepétől a morális pánik iparággá nőtte ki magát A média által a figyelemfelkeltés egyik leghatásosabb eszköze

Pszichológusok: agRessziókutatás Kísérletek 60-as évektől: agresszió figyelése agressziót szül (Bandura) Katarzis-elmélet: megnyugvás (Frydman, Fescbach) Bushman, Baumeister és Stack (1999) katarziselméletet cáfolása Keresztmetszeti vizsgálatok (300 gyermek) Hough és Erwin (1997): minél több agressziót lát a gyermek, annál inkább elfogadja, > deszenzitizáció Hosszmetszeti (longitudinális) vizsgálatok médiaagresszió erőszakos viselkedést generáló tartós hatása

Médiaagresszió – pszichológiai nézőpont angliai Bulger-ügy kapcsán Policy Studies Institute kutatói vizsgálták, van-e összefüggés a fiatalkorú bűnözés és a médiában látható erőszak között bűnelkövetők csoportja (78) és a kontrollcsoport között az életmód tekintetében van jelentős eltérés: a bűncselekmények elkövetői nagyobb arányban tekinthetők szociálisan hátrányos helyzetűeknek, bizonytalan és konfliktusokban bővelkedő családi háttérrel; éjszakai tévézés – szignifikáns eltérés

Médiaagresszió – médiakutatók kontra pszichológusok Médiakutatók: a pszichológusok kísérletei ingatag lábon állnak, a médiafogyasztás körülményeinek modellálása problematikus Mi minősül agresszív tartalomnak? Tom és Jerry? Gyors montázstechnika szintén izgatott állapotot hoz létre…

Médiaagresszió - médiaelméleti szempont Premissza „ugyanazt nézzük”, de nem ugyanazt látjuk” megdől a passzív néző koncepciója (Hall, 1980, Morley, 1986) aktív néző: értelmez, nem áldozat

Még a gyerek sem passzív… Buckingham: A gyermek sem passzív médiafogyasztó kortárs csoport, szülők, család szerepe Agresszió értelmezése: műfaji konvenciók szerint dokumentumfilm: nehezebb feldolgozni

Médiaagresszió  Funckionalista megközelítésben: a média a devianciák tálalásával, a botrányok tematizálásával, a morális pánikkeltés eszközével újra és újra, rituális alkalmat teremt egy közösségnek értékeik és normáik megerősítésére vagy újrafogalmazására  Durkheim: a deviancia feletti morális felháborodás funkcionális a társadalmi egység összetartása szempontjából).

Mindenesetre még a pszichológusok szerint is… erőszakos filmek tartalmának és filmkészítési technikáinak csoportos megvitatása csökkenti az agressziót (Frydman terepkísérletei iskolákban)

Médiaelemzés eredményeként A diákok képesek lesznek egy adott esemény médiareprezentációjának – lásd Blaha Lujza téri eset – sokrétű értelmezésére.

Járulékos haszon Pszichológiai az eset kapcsán történő médiaelemzés csökkenti a diákokban lévő szorongást és agressziót

Kérdések?

Köszönöm a figyelmet