Szociolingvisztika szeminárium 2012 A jelnyelvek Szociolingvisztika szeminárium 2012
Főbb kutatói Szabó Mária Helga Hattyár Helga Bartha Csilla Fő forrás: Hattyár Helga 2007: A magyarországi siket közösség kétnyelvűsége. Előadás az Eötvös József Collegiumban, 2007. december 5. Hattyár Helga 2008: A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. Doktori disszertáció. Budapest: ELTE. http://doktori.btk.elte.hu/lingv/hattyar/diss_nem.pdf
A siketek száma 278 millió középsúlyos hallássérült a világon 70 millió siket a világon Magyarországon: 2001, nem kötelező válaszadás Kb. 45 ezer nagyothalló Kb. 9 ezer siket Nem tisztázott kategóriákat használtak A lakosság kb. 10%-a halláskárosult. siket, néma, siketnéma, süket, süketnéma nagyothalló, hallássérült, halláskárosult – idevágó tévhitek
A siketek száma A 3. legnagyobb kisebbség a siketeké itthon a cigányok, németek után, 30-40 ezer ember. Kis mértékű generációs folytonosság: a siketeknek mindössze 5–10%-a születik siket családban Zömmel halló környezetben, családban élnek.
Ki siket? Patológiai szemlélet: a súlyos fokú nagyothallás küszöbértéke általában 60–90 dB között mozog, és siketnek számít az, akinek 80–90 dB-nél nagyobb a hallásvesztesége a jobbik fülén. Antropológiai, kulturális szemlélet: a siketség egy olyan jelenség, mellyel egy adott embercsoport létállapota jellemezhető. Ezek az emberek a világot főként vizuálisan érzékelik, egy közös kultúrához tartoznak, s legfőbb meghatározójuk, hogy a mindennapi kommunikációjuk során egy vizuális-manuális nyelvet, a jelnyelvek valamelyikét használják (Bartha 2004). Nagyothallók, hallók is ide tartozhatnak.
Ki siket? Prelingvális siketek: a nyelvelsajátítás előtt váltak siketté – veszélyeztetett helyzet! Posztlingvális siketek: a halló társadalomban szocializálódva egy nyelv elsajátítása után veszítették el hallásukat Társadalmi elszigeteltség!
A jelnyelv Identitásuk emblémája TERMÉSZETES EMBERI NYELV! Jellemzői: önálló lexikonnal és szabályrendszerrel rendelkező komplex rendszerek, melyek a társadalmi érintkezés során természetes módon alakultak ki, s amelyek éppoly hatékonysággal töltik be a kommunikációs és megismerő funkciót, mint bármelyik hangzó nyelv. a vizuális csatornát veszik igénybe (kezek, arc, test)
A jelnyelv Nem: jelbeszéd, siketbeszéd, süketbeszéd, mutogatás Igen: jelnyelv, jelel, jelelés A siketség „állandó jelenség” Cochláris implantáció
Tévhitek és cáfolataik Aki siket, az néma is. A siketség együtt jár más (értelmi) fogyatékossággal is. A nyelv azonos a beszéddel, illetőleg a nyelv egyetlen megjelenési formája a beszéd. A jelnyelv azonos a pantomimmel. A jelnyelv univerzális nyelv, azaz a siketek mindenütt a világon ugyanazt a jelnyelvet használják (ha nem, törekedjenek rá!). A jelnyelvek a különböző hangzó nyelvek jelelt vagy (esetenként mesterségesen kitalált) jelekkel kísért formái, önálló nyelvtani szabályok nélkül, mintegy követve egy-egy hangzó nyelv minden jellegzetességét.
Tévhitek és cáfolataik 1. Aki siket, az néma is. Még a 90-es évek orvosi szakkönyveiben is. Ha hangképző szervei épek, meg tudja tanulni a hangzó nyelvet (más kérdés, hogy megtanulja-e). 2. A siketség együtt jár más fogyatékossággal is. E tévhit oka: eltérő artikuláció Együttes előfordulás: 9,9%, de 90,1%-ban nincs!
Tévhitek és cáfolataik 3. A nyelv azonos a beszéddel. Nem igaz. Egy variációja. Saussure: konvencionális jelek A jelnyelvek ugyanazon agykérgi területek irányítása alatt állnak, mint a hangzó nyelvek (Broca-, Wernicke-terület, afázia, de: jobb aft. is aktív) 4. A jelnyelv = pantomim. A valóság eseményeinek eszköz nélküli eljátszásai? Pantomim: egész test, nem azonos kétszer a pantomimben nincsenek rendszerszerűen visszatérő egységek; a pantomimnek nincs konvencionális jel- és szabálykészlete; a pantomimben a legelemibb fizikai korlátozásokon kívül semmi nem szab határt az üzenet megformálásának; a pantomim mindenki számára dekódolható; a pantomimet mindenki képes produkálni.
Tévhitek és cáfolataik 5. A jelnyelv univerzális nyelv. Az egyes jelnyelvek kölcsönösen nem érthetőek. 6. A jelnyelvek a hangzó nyelvek jelelt formái. Nem a hangzó nyelvek grammatikáját követik. Nem érti meg egymást pl. egy angol és egy amerikai siket. A jelnyelvek leírásai bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a jelnyelvek struktúrája különbözik a környezetükben használt hangzó nyelvekétől. jelelt vagy jellel kísért nyelvek vannak, de ezek nem természetes jelnyelvek, hanem kontaktkódok, kommunikációs nehézségek leküzdésére alkalmasak.
Jelnyelv-tipológia Zavaró, mert a jelnyelv többértelmű. 1) Elsődleges (primér) jelnyelvek Konvencionális jelnyelvek, autonóm rendszerek, mindent közölhető rajta, időben-térben változnak. 2) Másodlagos (alternáns) jelnyelvek Beszélt nyelvek használói fejlesztették ki. Kodifikált jelek. A nyelvi egységek szerkezete azonos a hangzó nyelvekben használtakéval. Fajtái: nyelvközi jelhasználat (pidzsin jelnyelvek), pl. az észak-amerikai indiánok által használt rendszerek közös beszélt nyelvvel rendelkező közösségekben, a beszéd helyettesítőjeként vagy kísérőjeként használt rendszerek, ezek a törzsi, a kolostori, a szakmai jelnyelvek (pl. brókerek), valamint a hangzó nyelvek jelelt nyelvváltozatai. 3) Családi jelnyelvek: elkülönült siket nem siket családban a velük való kommunikációra használja
Siket kétnyelvűség Elismerik őket kisebbségként? Kétnyelvűek és kétkultúrájúak (saját értékek, szabályok, viselkedés, hitvilág, hagyományok stb.) Nyelvi kisebbség! A siket kisebbség kulturális jellegzetességei: A siket kultúra jellemzői (forrás: Hattyár 2007): szétszórva születnek, mégis közösségekbe tömörülnek, érdekvédelmi szervezetet hoztak létre, önálló kulturális eseményeket szerveznek (fesztiválok, konferenciák, saját színházi előadások stb.) önálló művészetük van: léteznek jelnyelvi költemények előállítanak és megjelentetnek médiatermékeket identitásuk egyik legmeghatározóbb szimbóluma a jelnyelv, melynek ápolásáért és terjesztéséért tevékenykednek, mindemellett törekednek a többségi kultúra javaiból is részesedni.
A siket kétnyelvűség sajátos jellemzői Forrás: Hattyár 2007 A számukra legtermészetesebb kommunikációs formát, a jelnyelvet sokszor csak az iskolában sajátítják el; hallásuk károsodott volta miatt a siketek jelnyelvüket természetszerűleg hosszú időn át megőrzik; egy-egy országon belül nem koncentrálódnak egy bizonyos területre; különbségek nyilvánulnak meg bizonyos nyelvi tudással kapcsolatos kompetenciájukban (elképzelhető például, hogy rosszul artikulálnak, bizonyos grammatikai formák között élőszóban nem tesznek különbséget, illetve előfordulhat, hogy a többségi nyelvet csak írott formájában képesek használni); a nyelvtudás és a nyelvhasználat változatos mintái jellemzi őket; nem ismerik el őket kétnyelvűeknek (Grosjean 1992; lásd még Bartha 1999).
A jelnyelvek grammatikája Jelelési/artikulációs tér = fonológiai korlátozás Egy- és kétkezes jelek Kettős tagoltság Fonémáknak megfelelő kerémák kézforma, artikulációs hely, mozdulat, orientáció, mimikai komponens KÖTELEZŐ, nem fakultatív! Szájkép
A jelnyelvek grammatikája Minimális párok (Hattyár 2008: 58)
A jelnyelvek grammatikája Ikonikusság: a jelnyelvi jelek ikonikus volta „legalább abban az értelemben, hogy a jelelni nem tudók ikonikusnak tartják a képek természetét, ha megmondják nekik a jel jelentését” (Woll és Kyle 1994: 3893, idézi Hattyár 2008: 61) A hangzó nyelvekben is az ikonikus reprezentációk korábbiak Vannak indexikus és szimbolikus jelek is a jelnyelvben
A jelnyelvek grammatikája Hattyár 2008: 61
A jelnyelvek grammatikája Vizuális asszociációk „Az így keletkező jeleknek azonban fel kell venniük az adott jelnyelv általános strukturális jegyeit, melynek következtében a jelek megváltozhatnak, és gyengülhet ikonikus jellegük. Az ily módon megváltozott jelek pedig leírhatók a disztinktív jegyek segítségével (Bergman 1994).” (Hattyár 2008: 61) Konvencionalizálódás Flektáló-inkorporáló jelleg (flektáló: jel irányának megváltozása ágens függvényében) SVO, téma-réma szerinti struktúra Magyar: SOV Térindexálás (pronominalizáció)
További szakirodalom Bartha Csilla 2004. Siket közösség, kétnyelvűség és a siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei. In: Ladányi Mária, Dér Csilla, Hattyár Helga szerk., „…még onnét is eljutni túlra…“ Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 313-332. Bartha Csilla és Hattyár Helga 2002. Szegregáció, diszkrimináció vagy társadalmi integráció? – A magyarországi siketek nyelvi jogai. In: Kontra Miklós és Hattyár Helga (szerk.): Magyarok és nyelvtörvények. Budapest, Teleki László Alapítvány, 73–123. Bartha Csilla – Hattyár Helga – Szabó Mária Helga 2006. A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv. In: Kiefer Ferenc (főszerk.) A magyar nyelv. Budapest, Akadémiai Kiadó, 852–906. Szabó Mária Helga (szerk.) 2003. A jelnyelv helyzete a kutatásban, az oktatásban és a mindennapi kommunikációban. Budapest, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskola, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége. Vasák Iván (szerk.) 1995. A jelnyelv elmélete és módszertana. Budapest, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége.