Egyén és politika Politikai szociál/pszichológiai összefüggések

Az előadás főbb témái Mi a politika? (Mi a politika szociálpszichológiai szempontból?) A politikai háromszög: POLITY, POLITICS, PUBLIC POLICY Tekintélyelvűség – demokratikus beállítódás Nyílt-zárt gondolkodásmód Kemény-lágy beállítódás Machiavellizmus Én-más beállítódás és politikai viselkedés

Mi a politika? Szociálpszichológiai szempontok Az értékek autoritatív allokációja (Easton 1954) Legátfogóbb eszköz arra, hogy „ezen a világon teremtsünk valamiféle világrendet.” (Erikson 1958) Vitás jogviszony rendezése (Karácsony Sándor 1945)

Politikai háromszög POLITIY: a politika intézményes világa A politika: nemzeti keretek között kialakult intézményrendszer. A hatalom korlátok közötti alkalmazása. Kevésszereplős kamaradráma az állam színpadán. Vizsgálati típus: az intézmények vizsgálata (az állam és intézményei – az államfő, kormányzat, államformák, alkotmány stb.)

Politikai háromszög (folyt.) POLITICS: a politika konfliktusos folyamat A politika: a politikai erők, konfliktusok küzdelmének terepe. A társadalmi erők között folyamatos harc dúl az erőforrásokért az érdekek és értékek érvényesítéséért. A folyamat szereplői: egyének és szervezett politikai csoportok – széles színpadon lejátszódó sokszereplős dráma. Vizsgálati tárgya: a konfliktusok folyamata, szereplői, a szereplők viselkedése és motivációi - pártok, pártrendszerek, választások, a választói magatartás, érdekszervezetek stb.

Politikai háromszög (folyt.) PUBLIC POLICY (közpolitika): a közügyek intézése, politikai célok és programok elfogadása a társadalmi részvétel mellett A döntéshozatali oldalt vizsgálja, a politikacsinálást: kik vesznek részt a döntésekben Tárgya: számít-e egyáltalán a politika, vagy más tényezők határozzák meg, hogy milyen politika érvényesül?

Politikai háromszög és a pszichológia POLITY: hatalom, állam  (állam- és jogtudomány) politikai szociológia + társadalomlélektan POLITICS: ideológia, tömeg, osztály, nemzet – „politikai ember”: individuális/kollektív, racionális/irracionális  politikai társadalomlélektan PUBLIC POLICY: egyén és csoport, politikai magatartás  politikai szociál/pszichológia

A politikai magatartás „Az uralkodásnak, az államvezetésnek összhangban kell lennie a kormányzott emberek természetével” (Vico 1725)

A tekintélyelvű beállítódás Frankfurti Iskola Erich Fromm: Menekülés a szabadság elől (1941)  individualizmus, protestantizmus, modernizáció és társadalomlélektani következménye

Empirikus kutatások A Berkeley-kutatások: Adorno és munkatársai már nem a német nép jellemét vizsgálták, hanem az amerikait tanulmányozták  Antiszemitizmus-skála (A-S- skála)  Etnocentrizmus-skála (E-skála)  Politikai-gazdasági konzervativizmus skála (PEC- skála)  F-skála (a fasiszta attitűdök mérése)

Tekintélyelvűség (Adorno és mtsai, 1950) A személyiségen belüli hajtóerő az előítéletre és az antidemokratikus gondolkodásra, amely konvenzionalizmussal, a tekintélyek mindenekfölötti elismerésével, a külcsoportok lebecsülésével jár.

A tekintélyelvűség szindrómái Konvencionalizmus Alázat Agresszivitás Romboló hajlam és cinizmus Anti-intracepció (szembefordulás minden önvizsgálattal) Előítéletes és sztereotipizált gondolkodás Projektivitás Szexualitással, különösen a nemiség deviáns magatartásaival való túlzott törődés

Politikatudományi értelmezés Autoritarizmus hipotézis  A politikai bal-jobb dimenzió mentén a jobboldal felé haladva a tekintéylelvűség lineárisan növekszik Totalitarizmus hipotézis  A politikai centrumba tartozók alacsony autoritarizmusával szemben a bal- és jobboldali szélsőségesek egyaránt autoriter beállítódásúak

Nyílt és zárt gondolkodásmód (Rokeach 1960) Nézetrendszer: azok a meggyőződések, elvárások, hipotézisek, melyeket egy személy igaznak tart egy adott időben arról a világról, amelyben él A nézetrendszer két-funkciós („Janus- arcú”): 1. Igazoló nézetek – az igaznak vélt nézetek, 2. Cáfoló nézetek – tévesnek vélt nézetek

Nyílt és zárt gondolkodás (folyt.) Zárt gondolkodás: = nagyfokú a nézetek izolációja = a cáfoló nézetek másodkézből származnak = a visszautasítási mező kiterjedt = az időperspektíva torzult Nyílt gondolkodás: = a cáfoló alrendszer szűk = a cáfoló és igazoló rendszerek között átjárás van = a visszautasítási mező nem haladja meg az elfogadási mezőt = az időperspektíva tagolt

Kemény és lágy beállítódás (Eysenck 1954) BAL-JOBB KONTIUUM: szélsőbaltól (kommunisták) – a középen át (szocialisták, liberálisok, konzervatívok) – szélsőjobbig (fasiszták) DEMOKRATIKUS VS. AUTOKRATA KONTINUUM: autokrata (kommunisták, fasiszták) – „közép” (szocialisták, konzervatívok) – demokratikus (liberálisok)

Kemény és lágy beállítódás (folyt.) KÉTDIMENZIÓS MEGKÖZELÍTÉS:  autokrata/demokrata tengely  radikális/konzervatív tengely Ezek pszichológiai „összekapcsolása” (az „Eysenck-démon” segítségével)  kemény/lágy dimenzió – introvertált/extrovertált típus

Machiavellizmus (Christie és Geis 1970) Moralizáló beállítódás: 1. Egyedi végeredményre figyel 2. Rajongás, lelkesedés. 3. Magas belső feszültség. Machiavellista: 1. Célvezérelt magatartás, kevésbé figyel az egyedire 2. Manipulációs készség 3. „Hideg” sikerorientált

Mach-skála Emberi természet Interperszonális taktika Absztrakt moralitás

Törvényhozói játszma Szimulációs kísérlet, amelyben a valóságos parlamenti vitát modellezik Tétre/nem tétre menő téma az alkú és vitahelyzetben? Ki nyer? A magas mach/alacsony mach? A tétre menő helyzetekben (pl. sorozás) a magas mach a nyerő

Én-másik beállítódás és politikai magatartás (Robert Ziller) ÖNÉRTÉKELÉS/ÉN-KOMPLEXITÁS (alacsony/magas) Típusok:  apolitikus (magas önértékelés/magas én- komplexitás) – úgy sajátítja el az új információkat, hogy közben korlátozza a „másik” felé nyitott érzékenységét  Pragmatikus (viszonylag alacsony önértékelés/magas én-komplexitás) – a szociális ingerek széles tartományára fogékony

Én-másik beállítódás… (folyt.)  Ideológus (magas önértékelés/alacsony én- komplexitás) – saját zárt elvei mozgatják, nem fogékony mások véleményére (dogmatikus)  Határozatlan, sodródó (alacsony önértékelés/alacsony én-komplexitás) – a szociális ingerek szűk tartományára magas érzékenységet mútat, a rázúduló ingerözön elsodorja

Én-másik beállítódás… (folyt.) Vizsgálatok: 1. Szabad választásos helyzetekben kit választanak meg inkább?  elsősorban a pragmatikust 2. Szimulációs kísérletek: külpolitikai döntéseket szimulálva a jutalmazás/büntetés változó vizsgálata  apolitikus: inkább jutalmaz, pragmatikus, ideológus: inkább büntet

Folytatás…(?) AKIT ÉRDEKEL! A KÖVETKEZŐ FÉLÉVBEN IS INDULÓ POLITIKAI PSZICHOLÓGIAI SPECIÁLIS KOLLÉGIUM KERETEI KÖZÖTT!!