A komikum nagymestere: Moliere

A komikum „ Nincs komikum a sajátosan EMBERIN kívül. Egy táj lehet szép, elragadó, felséges, csúf vagy jelentéktelen, nevetséges sohasem lehet.” (Bergson)

A komikum „ A nevetéssel általában együttjár az ÉRZÉKETLENSÉG. Úgy látszik, a komikum csak akkor kelthet rezgéseket a lélekben, ha abban nyugodt, kiegyensúlyozott felületre hull. Természetes légköre a KÖZÖNY. Nincs nagyobb ellensége a nevetésnek, mint egy erős érzelem. (Bergson)

Min nevetünk tehát? … ami emberi, … ami eltér a hétköznapitól, a megszokottól, … ami torz, … ami modoros.

A komikum A görög „kómosz” szóból származik.. Jelentése: Na? Nevettető, mulattató, vidám hatáselem. Lényege: az értékhiány eltitkolása. Fajtái: 1. jellemkomikum 2. helyzetkomikum 3. nyelvi komikum mulatság, ünnep, lakoma

Jellemkomikum

Helyzetkomikum - Petikém, azt hiszem, megtaláltam a mongol futóegeredet!...

Helyzetkomikum

Nyelvi komikum 1. „Hogyha neved kezdő hangját levegőbe lehellik: Az lesz csak Pálom végre valódi neved.” 2. „Gépmesék”” 3. „ KÖVET: Férfi ő a talpán, kisasszonyom! BEATRICE: Ha csak a talpán férfi, akkor kisasszonyokkal nem sokra megy.” 4. KATALIN: Honnan ragadt rád ez a szép beszéd? PETRUCHIO:Anyanyelvem. Eszem paraszti ész. KATALIN: Szegény anyád, hogy íly paraszt fia!”

Nyelvi komikum - Zongorán játszik: Grigor Vasziljevics!

IRÓNIA Látszólagos jóhiszeműség a beszédben. Helyeseljük valakinek a nézetét, álláspontját, holott nem értünk vele egyet. A hibát pozitív dolognak állítja be. Pl. „Eljárta eszével Nagy-Cigányországot: Hogy s mikép vesz ő majd új veres nadrágot, Amely senkinek még soha testén nem volt – Ánglia-posztóján bársonybul lesz a folt.”

GÚNY A hiba túlzó megjelenítése jellemzi, ami már bántó. A gúny árt, a gúny „öl”, mert nevetségessé tesz. A gúnynak fullánkja van - gyakran egyetlen szúrással „teríti le” áldozatát. Kicsinyes hibák leleplezője. Pl. „Dundi asszonyság is, Diridingó társa, Mint egyBradamante, népet öl rakásra; Legény ő talpán! ember ő a gáton! Sebes vágtatással lotyog a lóháton”

SZATÍRA vagy MARÓ GÚNY A hibát erőteljesen mélyíti, bántó hibafeltárás. Az arányok megváltoztatása jellemzi (kicsinyítés, nagyítás, túlzás). Pl. Nem ér rá elvinni, ha leoldni ráér, Mert amint görnyedez a szép tarisznyáért, Combja közé akad hátul Dundi kardja, S oly likat hasít, hogy a tarkója tartja.

SZARKAZMUS Durva, sértő hibafeltárás. Bántó, szókimondó, „vitriolos” humor. Esetenként obszcén is lehet. Pl. „Tótágast áll fején; ég felé lába, Megakadt valahogy a nyeregkápába: Lelke pedig, amint mennybe iparkodott, Feljebb-feljebb mászva, kiment ahol tudott.”

Moliere humora

Jean-Baptiste Poquelin (1622-1673) - „a király rendes kárpitosa” - College de Clermont - Voltaire

1640, Scaramouche

A Béjart család Madeleine BÉJART Armande BÉJART

Kortársak Nicolas BOILEAU Jean de LA FONTAINE

XIV. Lajos

XIV. Lajos és Moliere

Moliere és a Napkirály

Moliere színháza: a Comédie Francaise

Commedia dell’arte

Típusok I.

Típusok II.

Típusok III.

Típusok IV.

Velence

PANTALONE

DOKTOR

KOLOMBINA

PULCINELLA

BRIGHELLA

IL CAPITANO

HARLEKIN

Moliere úr művei

Kényeskedők

Scapin furfangjai

Dandin György

A fösvény

Tartuffe

TARTUFFE

Vége