A „második hidegháború”

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Dr. Kis-Benedek József c. egyetemi tanár
Advertisements

A globális világgazdaság regionális átrendeződése
Enyhülés és a hidegháború vége
Új típusú biztonsági kihívások. A nemzetközi rendszer átalakulása •Hogyan fogtuk fel a világot 1989 előtt? –Államok –ENSZ –Bipoláris világ –NATO – VSZ.
Nemzetközi kapcsolatok története II. (1946 után)
A turizmus rendszer környezete
A „Hidegháború” A megosztott világ
A NATO létrejötte, bővítésének állomásai
Fegyverkezési verseny. A mostani fegyverkezési verseny vezetője egyértelműen az USA ben az Egyesült Államok csak a világ 16. legdrágább hadseregét.
A nemzetközi kapcsolatok elméletei
Samuel P. Huntington Civilizációk összecsapása
Az ortodox Európa geopolitikája
Az Európai civilizáció válsága
JAPÁN.
LATIN-AMERIKA.
Nemzetközi politikai gazdaságtan I.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KÉRDŐJELEI A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG ÉS AZ ÖKOLÓGIA ÖSSZEFÜGGÉSE A GLOBÁLIS WILÁGBAN.
Észak Dél ellen.
Mihail Szergejevics Gorbacsov (1931-napjainkig)
A globális világgazdaság és az USA világgazdasági szerepköre
ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK
Az európai integráció története
Nemzetközi kapcsolatok története
Gazdaságtudományi ismeretek I. - Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Földünk a második világháború után
Nukleáris non-proliferáció az Atomsorompó Egyezmény keretein belül
Nemzetközi kapcsolatok és intézmények
A fejlődő országok a világgazdaságban
A hidegháború
MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGI KÖRNYEZETE
A hidegháború után… Titkosszolgálatok a században  kurtán 2010.
Összehasonlító gazdaságtan A globalizáció hatása a gazdasági rendszerek változására.
Összehasonlító gazdaságtan
Államkudarcok.
NATO. NATO védelmi miniszteri konferencia Mire kell válaszolni új kihívások Afganisztán új stratégiai koncepció 2010 során.
 Camp David nem oldotta meg a palesztin kérdést  libanoni polgárháború Palesztin Felszabadítási Szervezet  jún-aug. „Békét Galileának”
 3. világ felértékelődése  A SZU globális tengeri hatalommá vált Olajszállítási útvonalak fontossága  között a Szuezi csatorna nem működött.
Repedések a kétpólusú struktúrán
Az együttm ű ködést ő l a két Németországig.  „hidegháború” (Walter Lippmann)  febr.9. Sztálin beszéde Az imperializmus ellen küzdeni kell IMF,
A Magyar Honvédség részvétele NATO missziókban
1 Prof. Dr. Kocziszky György Társadalmi és gazdasági helyzet változása az EU-ban a Római Szerződéstől napjainkig A társadalmi és gazdasági kohézió célkitűzései.
Globális problémák.
Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc egyetemi tanár BCE.
A Szovjetunió története
Partnerség és hálózatok – elmélet és gyakorlat Pálné Kovács Ilona MTA RKK MTA Regionális Kutatások Központja.
Neorealizmus és neoidealizmus
Az Európai Unió külkapcsolati rendszere
Bevezetés.
A CSECSEN HÁBORÚK ÉS A HAN-UJGUR KONFLIKTUS Rigó Márta NT/I (MA) Stratégia és válságkezelés Budapesti Corvinus Egyetem.
Az iparpolitika fejlődési pályái a volt szocialista országokban Lux Gábor PhD hallgató PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola.
TRANZITOLÓGIA II.ELŐADÁS A transzformációs folyamat jellege. A rendszerváltozás párhuzamos eseménytörténete. Előadó: dr. Marinovich Endre.
A gyarmati rendszer felbomlása – a „harmadik világ” kialakulása.
Az európai integráció története 10. előadás. A nagykezdeményezések évtizede – a 80-as évek  Margaret Thatcher követelései  Európa új erőre kap – Jacques.
Nemzetközi kapcsolatok története
Oroszország.
Út a szabadsághoz 1. Téma plakát feladatai. A totaliarianizmus A totalitarizmus csak a XX. században (az olasz fasizmus idején) jelent meg – először a.
Dr.Grúber Károly:Egy fontos stratégiai háromszög (EU-Kína-Oroszország) az eurázsiai geopolitikai térben SZE, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola,
A szuperhatalmak a hidegháború idején
Gorbacsov politikája Egy új generáció képviselője Idős, beteg elődök: Andropov ( ), Csernyenko ( ) (pályafutásuk kezdete a.
A kommunista diktatúrák
Az integráció létrejöttének előzményei I.
Energetikai gazdaságtan
ENYHÜLÉS ÉS SZEMBENÁLLÁS
A kommunizmus bukása.
A nagyhatalmak.
A HIDEGHÁBORÚ VÉGE.
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
Hidegháború.
Gazdaságpolitika 4. ea..
Előadás másolata:

A „második hidegháború” A „második hidegháború”. A bipoláris világrend felbomlása, az új világrend alapjai.

A második hidegháború 1979-85

A második hidegháború 1978 – 79 rakéták telepítése Európába 1979 Afganisztán 1981-1989 Reagan

Egyesült Államok neokonzervatizmus Amerikai érdekek eszközök: konfrontatív külpol. 1981-82 SDI 1982 START kudarca ideológiai konfrontáció

Szovjetunió a fejlődés belső és külső forrásai kimerültek katonai kiadások GDP 14-20 % minőségi problémák expanzionista külpol? holdudvar problémái KKE magára hagyva orosz birodalmi szemléletmód?

A két szembenálló tömb

Reagan/Bush – Gorbacsov csúcstalálkozók 1985 Genf 1986 Reykjavík 1987 Washington 1988 Moszkva 1989 Málta 1990 Washington 1990 Helsinki

A leszerelés kérdése http://en.wikipedia.org/wiki/Image:US_and_USSR_nuclear_stockpiles.svg#file

A hidegháború vége 1989 Nov 9 Berlini fal leomlik 1989 – 1990 KKE rszváltozás 1990 SZ felbomlik 1991 Jugoszlávia felbomlik

A szocializmus felbomlásának okai Gyenge gazdasági teljesítmény Technológiai leszakadás Világgazdaságban marginalizálódás Szuperhatalmi szembenállás + tömbök Általános társadalmi elégedetlenség

A kétpólusú világrend jellemzői Két pólus, három világ Szuperhatalmak, befolyási övezetek Aszimmetrikus hatalmi egyensúly Konfrontáció vs. együttműködés globalizáció vs. regionalizmus hatásai – stabilitás kudarcok

–magas fejlettség, jó makrogazdasági mutatók Világgazdasági pozíció 1. világ Gazdasági Fejlettség Történelmi, politikai, ideológiai viszonyok – NATO, EFTA, EK  centrum”-o.ok” nyitott gazdaságok integrációk előnyös kapcsolatok –magas fejlettség, jó makrogazdasági mutatók –piacgazdaság –„jóléti állam” –plurális demokrácia parlamentáris jogállamok –relatív önálló civilszféra

–konfrontatív külpolitika -utolérés”:gazd. tervutasításos rendszer Világgazdasági pozíció 2. világ Gazdasági Fejlettség Történelmi, politikai, ideológiai viszonyok –elzárkózás, izoláció –„félperiféria” –konfrontatív külpolitika -utolérés”:gazd. tervutasításos rendszer fejletlenség, hiány: nem egyformán! („hiányg.-ok”) –állam túlsúlya, beavatkozása -egypártrsz, diktatúra –állam túlsúlya –ideológiai, kulturális „monopólium” (Marx, Lenin, Sztálin)

–technológiai, technikai függés Világgazdasági pozíció 3. világ Gazdasági Fejlettség Tört, pol., ideológiai viszonyok –torz nyitottság Függések: -termékspec. –termék-behozatal –technológiai, technikai függés –kulturális függés –torz gazdasági struktúra, kivéve a „tigrisek” –csak 1-2 exportszektor fejlett –tőkehiány –népesedési problémák –kialakulatlan társ.struktúrák „hadsereg-centrikusság” –ellentétek –elmaradottság: - sok helyen vallási-nemzeti fundamentaliz-mus

Az új világrend jellemzői globalizáció, interdependencia unipolaritás, tripolaritás unilateralizmus vs. multilateralizmus ideológiák hanyatlása piacgazdaság, demokrácia regionalizmus nem-állami szereplők régi és új válsággócok észak-dél szakadék globális problémák

Terminológiai változások Nemzetbiztonság Geopolitika Szuperhatalmak Bipoláris világrend Globalizáció Regionalizáció Détente Dominó-elmélet Nukleáris fegyverkezés Tömegpusztító fegyverek (WMD) Unipoláris világrend Nukleáris fegyverkezési verseny Bush – doktrína Imperializmus Adósságcsapda Vasfüggöny Truman - doktrína Fundamentalizmus Leszerelési tárgyalások Kliens államok rsz-e Interdependenciák Kereskedelmi liberalizáció

A globalizáció dimenziói Gazdasági Pénzügyi Politikai Társadalmi Kulturális Környezetvédelmi Biztonságpolitikai Egészségügyi, társadalompolitikai, stb.

Nki pol. a hidegháború után Egy világ – egy piac szemlélet Interdependenciák Új kihívások Pü-i válságok Politikai feszültségek, államkudarcok A civilizációk „összecsapása” Terrorizmus Globális felmelegedés, környezeti problémák Túlnépesedés (másutt társ elöregedése)

Nki pol. a hidegháború után Új nki rend – vagy „rendetlenség”? Francis Fukuyama: A történelem vége – a liberális demokrácia győzelme Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása Kulturális, etnikai fragmentáció