Régi fenológiai adatforrások: az éghajlatváltozás detektálásának kihasználatlan lehetőségei Csecserits Anikó & Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u Bevezetés Átfedések a három legjelntősebb adatbázisban A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia szakmai előkészítő munkálataihoz kapcsolódóan, több hazai kutatócsoporttal együttműködésben Intézetünk elkezdte a hazai növényfajokra vonatkozóan a következő adatbázisok áttekintését, és egy meta-adatbázisba való összegyűjtését:  Hazai hosszútávú fenológai megfigyelések  Hazai elterjedési és populációbiológiai adatbázisok  Európai ökológiai és életmenet tulajdonságokat tartalmazó adatbázisok A fentiek közül a fenológiai adatbázisok feldolgozása lehet az egyik legérdekesebb kutatási irány. Ennek a munkának a megalapozására jelen poszterünkön néhány kiválasztott fenológiai adatforrás összehasonlító értékelését mutatjuk be.  Célunk a bemutatott növényfenológiai meta-adatbázis továbbépítése, további historikus adatforrások felkutatása  Szeretnénk, hogyha valamilyen formában újraindulnának, folytatódnának a szervezett fenológiai megfigyelések Magyarországon  Szeretnénk, hogyha elkezdődne a hazai archív fenológiai adatbázisoknak a feltárása, értékelése  Ennek érdekében keressük az együttműködési lehetőségeket más hazai és külföldi kutatóműhelyekkel az éghajlatváltozás már megfigyelhető és várható hazai ökológiai hatásainak feltárása érdekében  Kérjük, aki kedvet kapott az együttműködésre, jelentkezzen a szerzőknél. Célkitűzések Az eddig feldolgozott leghosszabb hazai adatsor: A fehér akác (Robinia pseudoacacia) virágzási időpontjának átlagos korábbra tolódása Magyarországon és között. Forrás: Walkovszky 1998 Egy hosszútávú, sok fajra kiterjedő adatsor Kelet-Európából: Észtország, ötvenéves ( ) fenológiai adatsorok 943 fajról (növények, madarak és halak). Az adatsorok többségének gyűjtése máig folyamatos. Az ábrán a nyír (Betula pendula) kilombosodásának eltolódási trendje látható. Forrás: Ahas & Aasa  Egy meta-adatbázis összeállítása a hazai aktuális és historikus „vadnövény”-fenológiai megfigyelésekről (vadnövény: extenzív körülmények között, többnyire vadon élő, nem fajtaszelektált egyedek vagy populációk megfigyeléséből származó adatok)  A három legjelentősebb adatforrás kiválasztása és tartalmi összehasonlítása, átfedések keresése (fajok, fenofázisok: fenológiai események) Fellelt hazai fenológiai adatbázisok  Tíz jelentősebb vadnövény-fenológiai adatokat tartalmazó adatforrást azonosízótottunk  Öt adatforrás rendelkezik többé-kevésbé országos lefedettséggel  Nyolc hosszú távú, legalább 10 éves adatsor  Hét adatforrás terjed ki több mint 10 fajra illetve fenológiai eseményre  Leggyakrabban a virágzást rögzítik  Az egyes fenofázisok definíciója adatforrásonként változó lehet, mely megnehezíti az adatok egybevetését, statisztikai elemzését  Számos adatforrásnál hozzáférési problémák merülhetnek fel, a régi adatforrásoknál van hogy csak néhány publikált összesítő stratégia hozzáférhető, számos adatforrás hozzáférhetősége korlátozott, a szabályozás sokszor nem egyértelmű Eredmények és értékelés További célok hóvirág és mogyoró virágzása, ill. további 8 esemény gyöngyvirág, fehér akác és fekete bodza virágzása 5 faj, 11 esemény további 1 esemény további ~60 esemény további ~10 esemény