Nyelvi nevelés 5-8. évfolyam 1. rész: A koncepció Molnár Cecília alapján 2006. aug. 21-23.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
GRIN: Gráf alapú RDF index
Advertisements

A mondatelemzés modern útjai
A mondat szintagmatikus szerkezete
Az állandó határozó és a vonzat
Kognitív nyelvészet Készítette: Molnár Dániel és Herczeg Renáta.
A mondat.
Többszörösen összetett mondatok
Alárendelő és mellérendelő viszonyok a nyelvben
Mondattan: Összetett mondatok I.
Képességszintek.
Az összetett mondat.
Anyanyelvi mérések Magyarországon Oktatás és foglalkoztatás – Versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században Szeged, Molnár Edit Katalin.
Tudományos és publicisztikai szövegtípusok
A tárgy az a mondatrész, amelyre a cselekvés irányul.
Mondat anatómia Készítette: Hegyi Tamás.
Készítette: Cselényi Szandra Nóra
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS FOLYAMATA
Az alany az a mondatrész, amelyről megállapítunk valamit.
Szintaktikai elemzés február 23..
A számítógépes nyelvfeldolgozás alapjai
A számítógépes nyelvfeldolgozás alapjai
„Álombeosztott” avagy az ideális munkavállaló I.
Kimeneti követelmények a 8. osztály végén
Szófajok rendszere.
Eredetük szükségessé vált a határozói viszonyok árnyaltabb kifejezése, újabb nyelvi eszközökkel erre analitikus (szintagma) és szintetikus szerkesztésmód.
A magyar igekötők kategóriájának a keletkezése, gyarapodása
Stílus és jelentés /társalgási stílus, publicisztikai stílus, tudományos-szakmai stílus, hivatalos stílus /
A szöveg a kommunikáció eszköze.
Mondatok Kenesei István (szerk.)
Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat
A tárgyas szószerkezet
Készítette: Kiss Vilmos 7/A. osztály
Urban Audit Az egységes városstatisztikai adatbázis.
Borbély Tibor Bors- Pecze Mariann
A szófajok.
A nyelv problémája természetes, és mesterséges nyelvek.
A szócikk.
A jelentés.
A szintagmák 18. tétel.
Magyar nyelvi szintaktikai elemzőrendszerek Vincze Veronika Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport A magyar nyelv helyzete a digitális korban.
Készítette: Terdik Sándor PTM IV. Ismeretszerzés természetes nyelvű dokumentumokból.
LEXINFO Az Informatikai Szaknyelvi Vizsga sajátosságai Babos Krisztina Dunaújváros, május 09.
A nyelv, mint jelrendszer
Összeállította: Dóber Valéria
Logika 2. Klasszikus logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék február 17.
A szövegértési feladatok összeállítása
Az első és második nyelv elsajátítás elméletei
RADIX bináris számokra ___A___ ___B___ Berakjuk két edénybe, a 0- kat felülről lefelé, az 1- eket alulról felfelé.
I. Eltér-e az alany-állítmány viselkedése az alárendelő szintagmáktól? Három helyen azt mondhatjuk, igen, ez a régi elmélet mellett szól. (Oda-vissza kérdezhetőség,
Mondattan Mondatrészek Állítmány
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Szintagmatan és mondattan
A mondattan Általános kérdések
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB Koltai Kornélia, Biró Tamás október 1.
Mondattípusok 9..
Szintagmatan, mondattan
Zsidó irányzatok, modern értékek BBN-HEB-341.9, BBN-HEB , BMA-HEBD-322.5, BBV , BMVD , BMA-VALD-452:1, BMA-VALD-518:2 Biró Tamás 2015.
Nyelvészeti módszerek és irányzatok, bibliai és rabbinikus héber BMA-HEBD-111, P/TÖ/HB-1, BBV , BMVD Biró Tamás április 14.: Strukturalista.
A generatív nyelvelmélet
Az inessivusi (bVn) nyelvtani szerepei Mátyus Kinga SZTE NYDI, Magyar program III. AlkNyelvDok Konferencia Budapest, február 6.
A szintagmák (szószerkezetek).
Fordítóprogramok gyakorlat tavaszi félév gyakorlatvezető:Kitlei Róbert szoba:D 2-616B honlap:
Bevezetés a nyelvtudományba 3. Nyelvi szintek
A stílus.
A KERESZTÉNYSÉGNEK KÖSZÖNHETJÜK A KÖZPONTOZÁST ?.
Hagyomány és innováció középmagyar kori bibliafordítások mondattanában
Dr. Rozgonyi Tiborné Debrecen 2010.
Hétköznapi hiedelmek a nyelvről, nyelvi babonák
A kerettanterv (5–6. osztály) Magyar nyelv és irodalom
A határozószó (adverbium)
Előadás másolata:

Nyelvi nevelés 5-8. évfolyam 1. rész: A koncepció Molnár Cecília alapján aug

A koncepció fő alapelvei Az életkori sajátosságokhoz való igazodás Kritikus szellemű nevelés Az élő, mai nyelv a kiindulási pont Gyakorlati alkalmazhatóság Tudományos háttér Integrált felépítés Kontrasztív szemlélet  Mindezekből következően nem a „hagyományos nyelvtan”

Rövid tartalomjegyzék 5. évfolyam: - Kommunikációs alapok - A beszélgetésben résztvevők és nem résztvevő (harmadikszemélyű) dolgok nyelvi kifejezése - Névszói szerkezetek felépítése és funkciója - Az eseményeket jelölő kifejezések a mondatban - Főbb szófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, egyes névmások)

Rövid tartalomjegyzék 6. évfolyam: - Idiómák, szólások, közmondások - Igék a mondatokban, igenevek - Az ige bővítményei, vonzatok - Hangtani alapok - Szóbeli és írásbeli kommunikáció jellegzetességei

Rövid tartalomjegyzék 7. évfolyam: - Az egyszerű mondat szórendje: topik és fókusz - Lexémák, lexémaalkotási módok - Nyelvi változás, nyelvváltozatok

Rövid tartalomjegyzék 8. évfolyam: - Különleges pozíciók a magyar mondatban: kérdés, tagadás, mennyiségjelölős kifejezések - Az összetett mondatok szerkezete - Nyelvrokonság - A nyelvek közötti különbségek

Az anyag elrendezése Integráltan: lehetőleg egyes szövegek olvasási vagy értelmezési problémái kapcsán kerülnek elő a kifejezetten nyelvi problémák  Jó esetben nem különül a nyelvi vizsgálat „nyelvtani” szempontja  Vannak kifejezetten nyelvi fókuszú modulok, ahol a tapasztalatokat összegezzük  A 8. évfolyamtól kezdődően vannak nyelvi fejezetek

„Hagyományos” és „új” Deduktív módszer dominál Formai szempontok dominanciája, de azok minden szinten keverednek a jelentéstaniakkal Alulról felfelé építkező rendszer Kategorizálás; „teljes” rendszer Függőségi mondattan Induktív módszer dominál Jelentések (funkciók) felől halad a formák felé – középpontban a kettő rendszeres kapcsolata áll Felülről lefelé haladó megfigyelések Csak bizonyos, megismert jelenségek elnevezése; nem cél a rendszeralkotás Összetevős mondattan

Függőségi vs. összetevős mondattan A hagyományos mondattan modellje: az alany—állítmány szerkezet Az alapfunkciókat szavak töltik be a mondatban; a funkció többé-kevésbé összefügg a szófajjal Az egyes szavak közötti függőségi viszonyokat elemezzük és ábrázoljuk A módszertan tanulható, de nem mindig esik egybe a beszélők intuíciójával a szerkezet Egy „újabb” mondattani modell A grammatikai funkciókat (alany, tárgy stb.) nem szavak, hanem egész szerkezetek töltik be A grammatikai funkciókat betöltő szerkezetek, az ún. összetevők Az összetevők meghatározhatók nyelvészeti módszerekkel, de az intuíció is ezeket támogatja

Hiányosságok és lehetőségek EGY PÉLDA: Mari megette az almát. Mari ette meg az almát. Mari az almát ette meg. Az almát Mari ette meg.

5-6. évfolyam – újdonságok Figurák, események / folyamatok / helyzetek... Névszói szerkezetek és fejük (ha van) Jelzői és határozói módosítók A figurák mondatbeli szerepét jelölő nyelvi elemek (a névszói szerkezet végén megjelenő esetragok és névutók) Alanyi rész Tárgyi rész Állítmányi rész Az állítmányi rész bővítményei;,,vonzatok’’

PÉLDÁK: Zsolti meg fogja írni a leckéjét. Alanyi rész: Zsolti Tárgyi rész: a leckéjét Állítmányi rész: meg fogja írni Nem összetevő (nem szintagma): meg fogja írni a leckéjét

PÉLDÁK – „Vonzat” és „szabad határozó” (1) Zsolti ül a levélen. (2) Zsolti unatkozik az órán. (3) Zsolti csodálkozik a sáskán. (4) Zsolti kibukott a hódon. (5) Zsolti látja a poloskán, hogy fáradt. „Vonzat az, ami nem elhagyható, vagy megváltoztatja a lehetséges bővítmények körét.” A különböző fajta bővítményekkel kapcsolatos jelenségeket árnyaltabban kell bemutatni.

7-8. évfolyam – újdonságok Rövid válaszok, folytatómondatok, nyomatékos mondatok Topik és komment (aktuális tagolás) Fókusz Kontrasztív topik Szórend és intonáció Kérdő- és tagadó mondatok szórendje Az összetett mondatok

PÉLDÁK: Tegnap Zsolti elbeszélgetett Elemérrel. Zsolti ELBESZÉLGETETT tegnap Elemérrel. Zsolti ELEMÉRREL beszélgetett el tegnap. ELEMÉRREL (bezzeg) ZSOLTI beszélgetett el tegnap. ELEMÉRREL (bezzeg) ELBESZÉLGETETT tegnap Zsolti. Zsolti TEGNAP beszélgetett el Elemérrel. Zsolti Elemérrel TEGNAP beszélgetett el.

Hasznos lehet… Tanári háttéranyag David Crystal: A nyelv enciklopédiája. Osiris, Kálmán László—Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről. Osiris, Kálmán László — Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Kiadó, Kálmán László (szerk.): Leíró nyelvtan. Mondattan I. Tinta Kiadó, Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, 2004.

VÉGE Köszönöm a figyelmet!