Know & Pol szeminárium Szakértői konfliktusok elemzése Oblath Márton Egészségügyi csoport

Know & Pol szeminárium Egy egyszerű séma: „Mindig voltak…” 1.…tudósok közötti viták, amelyek egyszerre voltak tudományosak és politikaiak ( Bloor, 1976; Shapin és Schaffer, 1985; Latour, 1993) Egy példa: a légszivattyú esete a szuverenitással -Az ismeretelmélet kérdései a társadalmi rend kérdései -A kutatás módszereinek, a tudomány eszközeinek megválasztása politikai probléma -A Természet és a Társadalom, a természettudományok és a politikai tudományok elkülönítése problematikus 2. … tudós Tanácsadók és politikai Döntéshozók közötti konfliktusok A tudomány-használati modell összegzése: „[A II. Vh. utáni] változások legalább két szinten befolyásolhatják jelentősen a társadalomtudományok szerepét: bekövet- kezhet a politika „eltudományosodása” és megváltozhat a társadalomtudományok autonómiája” (Wagner-Wollmann, 1985: 614.)

Know & Pol szeminárium Egy egyszerű séma: „ …de nem mindig voltak” (I.) 1. a közcselekvést alakító szakértők, akik: –„Fordítanak” (1.): leegyszerűsítik a problémákat, megnevezik a közpolitikai problémákat –„Fordítanak” (2.): cirkulátorok és brókerek, akik közvetítik a tudományos tudásokat A diszciplínák és szektorok között Az országok és a nemzetek fölötti (közötti, melletti) szervezetek között A „döntéshozók”, a „hétköznapi emberek” és a „tudósok” között –Létrehozzák a „szakértőség kultúráját” : a szakértelmek sokasága nem feltétlenül vezet racionálisabb döntésekhez, de láthatóvá teszi a tudás-hiányt, és eloszlatja a tudós függetlenségének illúzióját (vö. Barnes, 2006; Nassehi, 2008; Delvaux és Mengez, 2008) –Számos módon tipizálhatók; lehetnek, például: –Tudós államférfiak –Közpolitikai specialisták – tanácsadó testületekben szerepet vállaló egyetemi oktatók, kutatók (!) –Közpolitikai tanácsadók – kísérleti projektek, intézkedések rövid távó szerződéssel dolgozó értékelői, monitorozói (!) –Kormányzati szakértők – az adminisztráció adatgyűjtéssel, adatrendezéssel foglalkozó munkatársai –Közpolitika-értelmezők (!) –Közpolitikai vállalkozók (Smith, 1993 nyomán: Pons & van Zanten, 2007, )

Know & Pol szeminárium Egy egyszerű séma: „ …de nem mindig voltak” (II.) 2. a tudósokat és a döntéshozókat összefogó szakértő-koalíciók (van Buuren és Edelenbos, 2004) –A tudósok tanácsadói tevékenységét a szakértői koalíciók által végzett kutatások váltják fel Kontextusba ágyazott, alkalmazás-orientált, reflexív kutatások (Nowotny, 2003) „Ma már mindenki kutathat!” (Latour, 2008), vagy legalábbis: „A kutatáshoz való jog mindenkit megillet!” (Appadurai, 2001, 2006) –Következménye: A társadalomtudományi tudás kritériumainak vitathatósága nyilvánvalóvá válik Eltérő kérdések, eltérő érvényességigények, eltérő módszerek (Denzin, 1985; Cresswell-Miller, 1996) Aggodalom: Természet-tudományok és kultúra-tudományok közt: eltűnik a „társadalmi kérdés”, eltűnik a „társadalom” (Fuller, 2006) –Mindazonáltal: a szakértői viták csak ritkán válnak láthatóvá Legtöbbször bizottságokban dőlnek el ( ami „episzetmológiai rémálom” a tudós számára [Latour, 2004]) Előfordulnak nyilvános krízisek, ám ezek gyorsan feledésbe merülnek (Latour, 2008; Delvaux és Mengez, 2008)

Know & Pol szeminárium „A nem-fogyatékos gyerekek értelmi fogyatékossá nyilvánításának visszaszorítása” ( ) Ori1.: Az SNI – mező leírása: a közcselekvés színtereinek összessége - Nincs éles határ a tudástermelő és a tudáshasznosító intézmények között - Poszt-bürokratikus fordulat(?): A reguláció jogi és financiális eszközeit felváltják/helyettesítik/kiegészítik - a tudást formalizáló, - a tudást fejlesztő és - a tudást terjesztő eljárások Ori2.: Az UPP folyamatának leírása - Az Utolsó Padból Program és a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó diagnosztika megújításának története - Az elemzés logikája: diszkurzív különbségek azonosítása a színterek dokumentumaiban, majd a dokumentumok szerzőivel és olvasóival készített interjúkban

Know & Pol szeminárium Ori.1. A vastag vonalak a jogi és financiális reguláció, a szaggatott vonalak a tudásközvetítés irányát jelölik. A kékkel jelölt színterek inkább döntéshozói, a pirossal jelöltek inkább tudástermelői, a zölddel jelölt színterek elsősorban konzultatív fórumként jellemzik magukat. Az ábra elkészítését Erőss Gábor felhasználói ismeretei tették lehetővé.

Know & Pol szeminárium Ori.2.

Know & Pol szeminárium Az elkülönülő diskurzusokat koalícióba szerveződő szakértők képviselik. Programjuk közös elemeit közpolitikai „paradigmák”-nak kereszteltük el, annak megfelelően, hogy a szakértők milyen szándék szerint alakítják a közcselekvést. Az elkülönülő diskurzusokat szimmetrikusan jellemzik azok a sajátos diszciplináris hagyományok is, ahonnan a szakértőik származnak, valamint a cselekvési lehetőségek azon sajátos készletei, amelyekre a szakértőik összpontosítanak. Hozzávetőlegesen azt is megmondhatjuk, hogy a „paradigmák” szakértői mely időszakokban válnak a közcselekvés fontos szereplőjévé. Közpolitikai “paradigma” A szakértelem diszciplináris háttereCselekvési hangsúly Befolyásos időszak „Deszegregáció” Szociológia, Szociálpszichológia A “szegregációs érdekek” és az “előítéletek” visszaszorítása 2002 – 2006 „Integráció”Gyógypedagógia (Speciális nevelés) Az “integráció feltételeinek” biztosítása (1990’-től) „Inklúzió” Pedagógia (Oktatástudomány) A „befogadó iskola” megteremtése2004-től „(Korai) kompenzáció” Szociológia, Közgazdaságtan, Pszichológia Az óvodáztatás feltételeinek javítása, a „korai szűrés” és a „korai fejlesztés” intézményrendszerének fejlesztése tól „A nem-fogyatékos gyerekek értelmi fogyatékossá nyilvánításának visszaszorítása” ( ) - a közcselekvést alakító szakértői koalíciók -

Know & Pol szeminárium A közpolitikai „paradigmák” jelenléte az SNI - mezőben 1. „Deszegregáció” Ori.2.

Know & Pol szeminárium A közpolitikai „paradigmák” jelenléte az SNI - mezőben 2. „Integráció” Ori.2.

Know & Pol szeminárium A közpolitikai „paradigmák” jelenléte az SNI - mezőben 3. „Inklúzió” Ori.2.

Know & Pol szeminárium A közpolitikai „paradigmák” jelenléte az SNI - mezőben 4. „(Korai) kompenzáció” Ori.2.

Know & Pol szeminárium A WISC IV. intelligenciateszt adaptálása ( ) A szakértő-koalíciók közötti kategória-viták elemzése az egyes színtereken (egy példa) Közpolitikai paradigma: Deszegregáció - Aki véleményezte: Integráció - Aki elkészítette: Inklúzió – Aki kifizette: A „szakértők”: OM –RIT (Szociológus, pszichológus tanácsadók) Bárczi - Szakértői Bizottságok (Pszichológusok, gyógypedagógusok, tesztkészítők) Sulinova [Educatio] Kht (pedagógus- gyógypedagógusok) Közpolitikai cél: „Igazi” és „ál-” enyhén értelmi fogyatékosok elkülönítése Megyék közötti eltérések csökkentése, nemzetközi összemérhetőség Egységes eljárás, korszerű diagnosztikai eszközök Kezdeti jelszavak: „Kultúrafüggetlenség”„Standardizálás”„Széles képességstruktúra” Eredmények indoklása: „Egységes eljárás, korszerű diagnosztikai eszköz” „Olyan nincs, hogy kultúrafüggetlen teszt” „Jogtiszta eszköz” (csak: „kicsit drága”, „bonyolult felvenni”, „alulmér?”) Ori.2.

Know & Pol szeminárium Előzetes következtetéseink A közcselekvést a diszciplináris háttérrel rendelkező (pszichológus, szociológus, gyógypedagógus) szakértők által megfogalmazott közpolitikai paradigmák alakítják Nem beszélhetünk „összemérhetetlenségről” a közpolitikai paradigmák között, mert: –a paradigmák képviselői nem mindig találkoznak egymással („a lehetőségek sokszárnyú ablaka” [Kingdon, 2003 nyomán]) –a szakértők átveszik egymás érveit („ a szellemi áramlat… mikor terjeszkedni kezd…magához vonzza.. más életkörök analóg, de más színezetű.. akarásait..” [Mannheim, 2000: 275]) Mindazonáltal: az eltérő diszciplináris háttérből fakadó (ismeretelméleti) előfeltevések különbségei nem válnak reflexió tárgyává

Know & Pol szeminárium Köszönöm a figyelmet!