Neorealizmus és neoidealizmus

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Dr. Kis-Benedek József c. egyetemi tanár
Advertisements

Az első világháború vége és a hatalmi politika kiújulása
Új típusú biztonsági kihívások. A nemzetközi rendszer átalakulása •Hogyan fogtuk fel a világot 1989 előtt? –Államok –ENSZ –Bipoláris világ –NATO – VSZ.
Humanitárius szervezetek kialakulása
A turizmus rendszer környezete
II. Európa és a világ Népességnövekedés: a 19. században Európa lakossága 190 millióról 423 millióra nőtt Ez a világ lakosságának több mint egynegyedét.
Nemzetközi kapcsolatok története I. ( )
K ÜLPOLITIKAI STRATÉGIÁNK 2010 UTÁN - Ádám Szesztay Head of Department Strategic Planning Department.
 A közös vámpolitika  Külkereskedelem  Segélypolitika  Szankciópolitika  Stb.  Egyre fontosabbá tette a külpolitikai együttműködést.
A világ az I. világháború előestéjén
EURÓPA ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG A SZÁZADBAN
A társadalmi tértudományok alapjai (Bepillantás egy előadásba)
A nemzetközi kapcsolatok elméletei
A politika intézmény-és rendszerelméleti megközelítései
Közigazgatási alapismeretek
JAPÁN.
Nemzetközi politikai gazdaságtan I.
Észak Dél ellen.
A globális világgazdaság és az USA világgazdasági szerepköre
Úton az újabb háború felé
AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK POLGÁRHÁBORÚJA
A társadalmi változások elmélete
A felvilágosult abszolutizmus
Bethlen és Gömbös 1. Válaszok az 1920-as évek kihívásaira.
Az államhatalom terjedelme és korlátai
Összehasonlító politikatudomány. 3 egymással összefüggő elem Más országok berendezkedésének izolált tanulmányozása – angolszász kultúra – így csak implicit.
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Földünk a második világháború után
A kanti második definitív cikk a XX. században BOLOND SZABADSÁG.
Nukleáris non-proliferáció az Atomsorompó Egyezmény keretein belül
Nemzetközi kapcsolatok és intézmények
A multilaterális diplomácia sajátosságai
A Magyar Köztársaság euro-atlanti csatlakozásának politikai vonatkozásai. A magyar diplomácia további feladatai az európai politikai integrálódás folyamatában.
Szervezeti kultúra / vállalati kultúra
Nagyhatalmi jelenlét Afganisztánban a XIX-XXI. században: hasonló és sajátos vonások Készítette : Hegedüs Zsuzsanna BGF-KKK.
A Magyar Honvédség részvétele NATO missziókban
Német Ferenc Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara.
Mekkora a „biztonságunk árnyéka” globalizált világunkban
Politikai és szociálgeográfia I.
A multikultúra megítélése
Közelgő vihar Út a világháborúba
Szervezeti kultúra / vállalati kultúra
Az EEM helye a menedzsmentben
Nyíregyházi Főiskola, 2006/2007. II. félév
RÉGIÓK ÉS REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁS EURÓPÁBAN Horváth Gyula.
BIZTONSÁGPOLITIKAI KURZUS 2003/2004 II. FÉLÉV VÁLSÁGKEZELÉS TÓTH LÁSZLÓ MSC HADMÉRNÖK EZREDES SZEGED BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖZPONT ELNÖKE.
KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK BBTE Szociológia és Szociális Munkásképző Kar Szociológia Tanszék Szociológia szak Péter László.
A CSECSEN HÁBORÚK ÉS A HAN-UJGUR KONFLIKTUS Rigó Márta NT/I (MA) Stratégia és válságkezelés Budapesti Corvinus Egyetem.
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
Az EU agrárrendszere 30 óra Heti két óra. Az élelmiszertermelés területi kapcsolatai Agglomeratív tényezők túlsúlyban Regionális tényezők túlsúlyban Súlyvesztő.
Az ősi tudomány Geodézia Készítette: Jakab Csaba Lóránd.
Nemzetközi politikai gazdaságtan
Az igazságszolgáltatás szociológiája
A VERSAILLES-WASHINGTONI BÉKERENDSZER
Európa regionális földrajza
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 2. sz. oktatási kérdés anyagából Nem Háborús Műveletek 1. Emlékszik még a világháboruk megdöbbető adataira, melyik a helyes a, - 1.
SZUDÁN A DARFÚRI KONFLIKTUS OKAI ÉS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI Rémai Dániel 2007 Minden jog fenntartva!
1. Magyarország Európában
MTA Regionális Kutatások Központja Magyarország: ütköző- és konfliktusterület a migráns-kibocsájtó és befogadó térségek között Hajdú Zoltán MTA KRTK RKI.
A felvilágosult abszolutizmus
A világ az első világháború után
A nagyhatalmak.
A brit birodalom („A világ műhelye”).
A HARMADIK BIRODALOM.
EURÓPA AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN
Az urbanizáció (urbs, urbis)
Hidegháború.
A felvilágosodás elterjedése
Előadás másolata:

Neorealizmus és neoidealizmus 3. előadás

Neorealizmus Kenneth Waltz: 1959: Man, the State and the War. – emberi temészet + nemzeti állam + hatalom 1979: The Theory of International Politics Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása H. Kissinger: A diplomácia

Kenneth Waltz 1959: emberi természet, állam és háború kölcsönhatása a nemzetközi politika terepe 1979: nemzetközi politika mint struktúra, önálló törvényszerűségekkel anarchia államok funkcionális azonossága hatalmi potenciál különbözősége self – help /önsegélyező terep feloldhatatlan biztonsági dilemma

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása a nagyhatalmi lét alapja: a gazdasági és technikai fejlődés – bel-külpolitikai tényezők együttes függvénye, társadalmi berendezkedés, földrajzi adottságok háború: eszköz a nagyhatalommá váláshoz, érdekek érvényesítése kereskedő és militarizált állam típusa ciklikusság

A nagyhatalmi lét ciklikusságának mintája

A nemzetközi politikai rendszerek 1500-2000 1500-1660: Habsburg Birodalom hegemón kísérletei Franciaország európai politikából való kiszorítása 1660-1814/15: francia hegemón kísérletek 1814/15- 1914: nagyhatalmi egyensúly 1900-1945: Európán kívüli hatalmak felemelkedése 1945-1990: bipolaritás 1990-? új hatalmi egyensúly a világpolitikában

Kissinger a nemzetközi politikáról Három kérdésre kíván választ adni: Melyek lesznek a nemzetközi rend alapegységei? Hogyan fognak ezek az egységek hatni egymásra? Milyen célokat fog szolgálni a nemzetközi rend? A kérdésekre adott válaszok alapja az újkori nemzetközi rendszerek vizsgálata:

Kissinger: Diplomácia 1648-1814/15 1814/15-1914 1945-90 A versailles-i rendszer nem működött a két világháború között. Közös jellemvonás: Egyre rövidebb élettartamú egységekkel kell számolnunk A kérdésekre adott válaszok: állam: premodern, vestfáliai, funkcionális hatalmi egyensúly: kontrollált versengés, háborús konfliktus csökkentése, rend, hatalmi politika (wilsoni pontok, 1928. Briand - Kellog paktum)

Kissinger „Korszakváltás az amerikai külpolitikában?” nemzetközi rendszer változó világ vestfáliai paradigma válsága (egyetemes humanitárius intervenció) multietnicitás jelentősége hatalom homogén fogalmának változása (katonai hatalom jelentőségének átalakulása) nemzetközi rendszerek „újraosztályozása” Nemzetközi rendszerek: USA – Európa Ázsia Közel – Kelet Afrika lényegi különbségek a nemzetközi rendszeren belüli változások kihatnak a világpolitikára nem egyforma entitással rendelkeznek

Neoidealizmus J. Burton: World Society 1974 alapja: békés demokrácia szabad kereskedelem, jólét (interdependencia jellegű kapcsolatok” nemzetközi intézmények és normák betartása Eredmény: stabil béke R. Keohane: aszimmetrikus interdependencia, interdependenica érzékenység interdependencia sérülékenység

Interdependencia - elméletek a nemzetközi politikában