Gombaismeret 8.

Armillaria - Tuskógomba Középtermetű termőtest A kalap púpos, közepe finoman pikkelyes; mézszínű, sárgásbarna A lemezek erősen vagy kissé lefutók; fehéres, krém, idősödve rozsdásan foltosodik A tönk egyenletes vastagságú; galléros vagy nem, gyakran szálas díszítésű; több faj csoportos A hús kalapban vékony, rugalmas, a tönkben szívós, gyakran jellegzetes szagú, fanyar ízű A spórapor fehér-krém színű Szaprotróf vagy parazita Élő vagy elhalt fán, gyökéren Ehetőek, de egyes fajok csak 20 perc főzés után Armillaria mellea – Gyűrűs tuskógomba Armillaria tabescens – Csoportos tuskógomba

Gyűrűs tuskógomba - Armillaria mellea A kalap 2-12 cm, félgömb alakú, majd ellaposodik, sárgás, sárgásbarna, középen letörölhető, sötétebb, szálas pikkelyekkel. A lemezek a tönkre kissé lefutók, megbarnulnak, rozsdabarnán foltosodnak. A tönk vékony, 5-12 cm hosszú, többnyire csoportos, sárgás vagy barnás, gallérja fehéres, alatta pikkelyes felületű a tönk. Húsa sárgásfehér, jellegzetes szagú, kissé fanyar. Szeptembertől novemberig. Főleg hűvösebb időben gyakori, tuskókon nő, gyertyános-tölgyesben, gyümölcsösökben. Kalapja ehető, árusítható, de nyersen mérgező, 20 percig főzni, sütni kell!

Gyűrűs tuskógomba - Armillaria mellea

Gyűrűs tuskógomba - Armillaria mellea

Gyűrűs tuskógomba - Armillaria mellea

Gyűrűs tuskógomba - Armillaria mellea rhizomorfa

Csoportos tuskógomba - Armillaria tabescens A kalap 2-7 cm, félgömb alakú, majd ellaposodik, barna, sárgásbarna, középen letörölhető, sötétebb, pikkelyekkel. A lemezek a tönkre kissé lefutók, halvány barnák, húsbarnák. A tönk vékony, 5-10 cm hosszú, csoportos, sárgás vagy barnás, gallérja nincs, felülete szálazott. Húsa sárgásfehér, szaga, íze nem jellegzetes. Júniustól októberig. Lomberdőkben, tuskókon nő, gyakori. Kalapja ehető, árusítható, de csak a kalapja.

Csoportos tuskógomba - Armillaria tabescens

Csoportos tuskógomba - Armillaria tabescens

Collybia - Fülőke Apró- vagy középtermetűek, ritkán nagy fajok A kalap domború vagy lapos, nem nyálkás fehéres, bőrszínű, okkerbarna A lemez öblösen vagy egyenesen a tönkhöz nő A tönk porcos, gyakran csavart, felfújt bázisú vagy gyökerező, több faj csoportos megjelenésű A hús több faj esetében kellemetlen szagú (rohadt káposzta, fokhagyma) A spórapor fehér, krémszínű, okkersárga Szaprotróf Korhadt fán, növényi maradványon, egyik csoport tagjai rothadó gombán, lomb- és fenyőerdőtalajon Egy-egy faj ehető, a többség étkezésre alkalmatlan

Collybia fusipes – Árvégű fülőke Collybia peronata – Gyapjaslábú fülőke Collybia butyracea – Bunkóslábú fülőke Collybia dryophila – Rozsdásszárú fülőke

Árvégű fülőke – Collybia fusipes Kalapja 3-15 cm átmérőjű; közepe púpos, széle sokáig behajló; vörösbarna, sötétebben foltos; felülete matt. Lemezei felkanyarodók és ritkán állók, világosbarnák, majd húsvörösek lesznek. Tönkje 8-12 cm hosszú, lefelé ár- vagy gyökérszerűen elvékonyodó, gyakran csavarodott, barázdált felületű; csoportos; kalapszínű, a csúcsa világosabb, lefelé sötétebb. Júniustól októberig. Tölgyesekben fatuskókon. Kalapja fiatalon ehető, árusítható.

Árvégű fülőke – Collybia fusipes

Árvégű fülőke – Collybia fusipes

Gyapjaslábú fülőke – Collybia peronata Kalapja 2-7 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodik, vörösbarna, sárgásbarna, felülete matt. Lemezei felkanyarodók és ritkán állók, szélesek, okkerbarnák, sárgásbarnák. Tönkje 3-7 cm hosszú, hengeres, halványabb kalapszínű, töve sárgásokker vagy fehér bozontos szálakkal díszített. Húsa krémszínű, csípős ízű, szagtalan. Júniustól októberig. Lomb- és fenyőerdőben növő, gyakori. Étkezésre alkalmatlan.

Gyapjaslábú fülőke – Collybia peronata

Gyapjaslábú fülőke – Collybia peronata

Gyapjaslábú fülőke – Collybia peronata

Bunkóslábú fülőke – Collybia butyracea Kalapja 4-9 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodik, középen többnyire púpos, vörösbarna, zsírosan fénylő. Lemezei felkanyarodók vagy tönkre nőttek, sűrűk, puhák, fehéresek. Tönkje 4-8 cm hosszú, alul bunkósan megvastagodott, felfújt, üreges, kalapszínű, felülete szálakkal díszített. Húsa kalapban rugalmas, tönkben vattás, fehéres, szaga, íze nem jellegzetes. Júliustól novemberig. Lomb- és fenyőerdőben növő, gyakori. Étkezésre alkalmatlan.

Bunkóslábú fülőke – Collybia butyracea

Bunkóslábú fülőke – Collybia butyracea

Bunkóslábú fülőke – Collybia butyracea

Bunkóslábú fülőke – Collybia butyracea

Rozsdásszárú fülőke – Collybia dryophila Kalapja 3-8 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodik, krémszínű, sárgásbarna, kifakuló, sima, csupasz. Lemezei felkanyarodók vagy tönkre nőttek, sűrűk, keskenyek, fehéresek, halvány sárgák. Tönkje 2-8 cm hosszú, hengeres vagy kissé gumós, felfújt, kalapszínű, felülete sima, fénylő, alján micéliumszálak lehetnek. Húsa kalapban törékeny, tönkben rostos, szaga, íze nem jellegzetes. Májustól novemberig. Lomb- és fenyőerdőben növő, gyakori. Ehető, de csak a kalapja.

Rozsdásszárú fülőke – Collybia dryophila

Rozsdásszárú fülőke – Collybia dryophila

Rozsdásszárú fülőke – Collybia dryophila

Széleslemezű fülőke – Megacollybia platyphylla Kalapja 5-15 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd ellaposodik, közepe púpos, széle száraz időben gyakran behasadozik; fehéres, szürkésbarnás, világos olívbarnás; felülete benőtten, sugarasan szálas. Lemezei a tönkhöz nőttek vagy csaknem szabadon állók, szélesek, hasasak, ritkán állók; fehéresek; élük fűrészes, gyakran sötétebb. Tönkje 5-10 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag, hengeres, az alján gyökérszerű, fehér micéliumzsinór, fehéres, hosszan szálas. Húsa törékeny, fehér, íze fanyar, szaga nem jellegzetes. Májustól októberig. Lomberdőben, fatuskókon vagy talajon. Íze miatt, étkezésre nem ajánlható.

Széleslemezű fülőke – Megacollybia platyphylla

Széleslemezű fülőke – Megacollybia platyphylla

Nyálkás gyökeresfülőke – Xerula radicata Kalapja 2-10 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd ellaposodik, közepe púpos, sötétbarnás, sugarasan ráncos, nedves időben ragadós. Lemezei a tönkhöz nőttek vagy foggal lefutók, szélesek, ritkán állók; fehéresek; élük gyakran sötétebb. Tönkje 8-20 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag, orsószerű, alja mélyen gyökerező, fehéres. Húsa fehér, szagtalan vagy gyenge gyümölcsillatú, íze nem jellegzetes. Júniustól novemberig. Lomberdőben, fatuskókon vagy azok közelében. Kalapja ehető, de bőrét húzzuk le.

Nyálkás gyökeres fülőke – Xerula radicata

Nyálkás gyökeres fülőke – Xerula radicata

Bársonyos gyökeresfülőke – Xerula pudens Kalapja 3-6 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd ellaposodik, közepe púpos, sárgásbarnás, vörösesbarna, bársonyos, pereme bordázott. Lemezei a tönkhöz nőttek fehéresek vagy sárgák. Tönkje 8-20 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag, orsószerű, alja mélyen gyökerező, kalaphoz hasonló színű, bársonyos. Húsa fehér, kesernyés. Júliustól novemberig. Lomberdőben, fatuskókon vagy azok közelében. Ehető (?), de kesernyés.

Bársonyos gyökeresfülőke – Xerula pudens

Flammulina - Fülőke Kis- és középtermetűek A kalap domború, majd ellaposodó, nyálkás, sárgás színű A lemez a tönkre nő, széles, okkersárga A tönk bársonyos, csúcsán sárga, tövén feketés A hús kalapban puha, tönkben szívós A spórapor fehéres Szaprotróf vagy gyengültségi parazita Lomb- és fenyőtuskón, gyökéren Ehetőek

Téli fülőke – Flammulina velutipes Kalapja 2-10 cm átmérőjű, eleinte domború, később ellaposodik, széle gyakran hullámos, élénksárga, okkersárga, közepe sötétebb, felülete ragadós, csupasz. A lemezek a tönkhöz nőttek, szélesek, krémszínűek. A tönk vékony, 3-10 cm hosszú, hengeres, csoportos, csövesedő, felül sárgás, lefelé barnás, tövénél feketés, bársonyos. Húsa rugalmas, rostos, halvány, halszagú, jóízű. Szeptembertől áprilisig. Lombos fák törzsén, tövén, tuskóján, gyakori. Kalapja ehető.

Téli fülőke – Flammulina velutipes

Téli fülőke – Flammulina velutipes

Téli fülőke – Flammulina velutipes

Marasmius - Szegfűgomba Kistermetűek, a megszáradt gomba felnedvesítve újra feléled A kalap domború, majd ellaposodó, egyes fajoknál bemélyedő; széle több fajnak bordázott; néhány faj higrofán A lemez lekerekítetten a tönkre nő vagy szabad A lemez fehéres,krémszínű, okkeres A tönk szívós, rostos A hús gyakran jellegzetes illatú, szagú A spórapor fehéres Szaprotróf Fű között, ágakon, levélen, lomb- és fenyőerdőkben Ehetők, vagy étkezésre alkalmatlanok Marasmius oreades – Mezei szegfűgomba Marasmius wyennei – Erdei szegfűgomba

Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades Apró gomba, kalapja 2-7 cm átmérőjű, eleinte domború, később ellaposodik, de közepe púpos marad. Széle gyakran hullámos, bordázott, színe halványokkeres, zsemleszínű, a kalap közepe higroszkópos. A lemezek ritkán állók, vastagok, különböző hosszúságúak, nem mindegyik éri el a tönköt, krémszínűek. Spórái fehérek. A tönk vékony, hengeres, 4-7 cm hosszú, a kalappal megegyező színű, szívós rostos. Húsa kellemes, fűszeres szagú és ízű. Áprilistól decemberig. Füves helyeken, legelőkön, gyakori. Kalapja ehető, árusítható.

Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades

Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades

Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades

Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades

Mezei szegfűgomba – Marasmius oreades

Erdei szegfűgomba – Marasmius wynnei Apró gomba, kalapja 1-7 cm átmérőjű, eleinte domború, később ellaposodik, széle bordázott, fehéres, szürkés, nedvesen széle sötétebb. A lemezek szabadon és ritkán állók, vastagok, fehérek, majd szürkések. A tönk vékony, 4-10 cm hosszú, hengeres, felül fehéres, lefelé sárgás, vörösesbarnás, tövénél feketésbarnás, szívós rostos. Húsa vékony, rugalmas, fehéres, földszagú, rossz ízű. Májustól novemberig. Lomb- és fenyőerdőkben, néhol füves helyeken is, gyakori. Ehető, de nem jó ízű.

Erdei szegfűgomba – Marasmius wynnei

Erdei szegfűgomba – Marasmius wynnei

Laccaria - Pénzecskegomba A termőtest kistermetű A kalap domború, majd ellaposodó, többé-kevésbé tölcséresedő A lemezek ritkán állók, vastagok, szélesen a tönkhöz nőttek vagy lefutók A tönk karcsú, vékonyodó A hús vékony, tönkben szálas A spórapor fehér vagy lilás Mikorrhizás Erdőben, nedves, üde helyen fordulnak elő Ehetők Laccaria amethystina – Lila pénzecskegomba Laccaria laccata – Húsbarna pénzecskegomba

Lila pénzecskegomba – Laccaria amethystina Kalapja 1-6 cm, domborúból kiterülő, esetleg bemélyedő; széle sokáig begöngyölt, felszíne bársonyos, színe sötétlila, higrofán. Lemezei ritkák, vastagok, élénk lilák, tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók. Tönkje 5-10 x 0,3-0,8 cm, hengeres, karcsú, rostos, lila, hosszanti szálazottsággal. Húsa sápadt lila, vékony, rostos, szaga, íze nem jellegzetes. Augusztustól novemberig. Lomb- és fenyőerdőben, gyakori. Ehető, de étkezési értéke nem túl jelentős.

Lila pénzecskegomba – Laccaria amethystina

Lila pénzecskegomba – Laccaria amethystina

Lila pénzecskegomba – Laccaria amethystina

Lila pénzecskegomba – Laccaria amethystina

Húsbarna pénzecskegomba – Laccaria laccata Kalapja 1-6 cm, félgömb alakúból domború, majd szabálytalanul kiterülő, esetleg bemélyedő; széle áttetszően bordázott; felszíne sugarasan szálas vagy finoman pikkelykés; színe narancsbarna vagy húsbarna, higrofán Lemezei ritkák, hússzínűek, tönkhöz nőttek vagy lefutók. Tönkje 3-12 x 0,3-0,8 cm, hengeres, rostos, vörösbarna, hosszanti szálazottsággal. Húsa vékony rózsás, rostos, vizenyős, szaga, íze nem jellegzetes Májustól decemberig. Lomb- és fenyőerdőben, füves helyeken, gyakori. Ehető.

Húsbarna pénzecskegomba – Laccaria laccata

Húsbarna pénzecskegomba – Laccaria laccata

Mycena – Kígyógomba nemzetség Apró vagy kicsi termetű termőtestűek A kalap kúpos, harang alakú, csak egyesek terülnek ki, szélük bordázott A lemez egyenesen a tönkhöz nőtt Csoportjellemző, ha az éle más színű, mint a felülete A tönk vékony, üreges, a bázison gyakoriak a micéliumszálak A hús egyes fajoknál tejnedvet ereszt A spórapor fehér vagy krémszínű Korhadéklakók Étkezésre alkalmatlanok, mérgezők Mycena pura – Retekszagú kígyógomba Mycena rosea – Rózsás kígyógomba Mycena renati – Sárgástönkű kígyógomba Mycena crocata – Sárgatejű kígyógomba

Retekszagú kígyógomba – Mycena pura Kalapja 2,5-5 cm, domborúból hamar kiterülő, szabálytalan, közepén kis púppal vagy bemélyedéssel; széle nedvesen bordázott; felszíne sima vagy sugarasan benőtten szálas. Lemezei középsűrűk, szürkéslilák, felkanyarodók vagy tönkhöz nőttek. Tönkje 3-6 x 0,5-(1) cm, hengeres, hosszanti szálas, világos kalapszínű. Húsa fehérestől lilásig, vizenyős, törékeny, retekszagú és ízű. Lombos és fenyőerdők talaján, júniustól októberig, elterjedt és gyakori. Mérgező.

Retekszagú kígyógomba – Mycena pura

Retekszagú kígyógomba – Mycena pura

Retekszagú kígyógomba – Mycena pura

Rózsás kígyógomba – Mycena rosea Kalapja 2,5-5-(6) cm, kúposból hamar kiterülő, közepén púppal; széle nedvesen bordázott; felszíne sima vagy sugarasan benőtten szálas; színe rózsaszínű Lemezei középsűrűk, rózsaszínűek, felkanyarodók vagy tönkhöz nőttek Tönkje 5-8-(10) x 0,5-(1) cm, hengeres, görbülhet, hosszanti szálas, világos kalapszínű Lombos erdők talaján, ritkán elegyes erdőkben, júniustól októberig, gyakori, elterjedt Mérgező.

Rózsás kígyógomba – Mycena rosea

Rózsás kígyógomba – Mycena rosea

Rózsás kígyógomba – Mycena rosea

Sárgástönkű kígyógomba – Mycena renati Kalapja 1-2 cm, félgömb vagy kúpos vagy harang alakú; széle bordázott-csipkés; felszíne sugarasan benőtten szálas; színe hússzínű vagy rózsásbarna, közepe sötétebb Lemezei középsűrűk, fehéresek, később lazacszínűek, tönkhöz nőttek vagy foggal lefutók Tönkje 2,5-5 x 0,1-0,2 cm, hengeres, csöves, karcsú, csoportos, narancssárga, a csúcsa világosabb Lomberdőkben, korhadó tuskón, főleg bükkön és égeren, nedves helyeken júniustól októberig, elterjedt Nem ehető.

Sárgástönkű kígyógomba – Mycena renati

Sárgástönkű kígyógomba – Mycena renati

Sárgástönkű kígyógomba – Mycena renati

Sárgástönkű kígyógomba – Mycena renati

Sárgatejű kígyógomba – Mycena crocata Kalapja 1-2-(3) cm, kúpos vagy harang alakú, középen kis púppal; széle bordázott; felszíne a közepéig bordázott; színe világos vagy sötét olív-szürkésbarna, gyakran narancsszínű foltokkal a tejnedvtől Lemezei középsűrűk, fehérek, felkanyarodók, a tejnedvtől narancs foltokkal Tönkje 5-9-(11) x 0,1-0,2 cm, hengeres, karcsú, görbülhet, a kalap alatt narancsszínű, lefelé egyre sötétebb Lehullott lombos ágakon, gallyakon tápanyagdús erdőkben, főleg bükkösökben, júniustól októberig Nem ehető

Sárgatejű kígyógomba – Mycena crocata

Sárgatejű kígyógomba – Mycena crocata

Sárgatejű kígyógomba – Mycena crocata