RÓMA i.e. 3000 - i.sz.476

Az ókori Itália északi részén i. e. 8. sz. és i. e. 1. sz Az ókori Itália északi részén i.e. 8. sz. és i.e. 1. sz. között etruszk népcsoport élt: Elsősorban halotti kultuszával: különös mosolyú alakokkal díszített szarkofágjaival sírkamra- festészetével tette ismertté magát

Etruszk temetkezési hely (sírkamrák)

Szarkofág

Átriumos lakóházak, íves boltozat Szobrászat – merev, de realisztikus ábrázolás – szinezés (életszerűbb) Falfestészet – fejlett rajztechnika - sírkamrafestészet

Etruszk sírkamrafestmény

Etruszk sírkamrafestmény

Itália középső részén több, egymással rokon nyelvű italicus törzs élt I.e. 800 körül kiváltak közülük és a Palatinuson telepedtek le azok a latin pásztorok, akik i.e. 753-ban Rómát megalapították

I.e. 753 1 i.e. 510-ig királyság 2 i.e. 31-ig köztársaság 3 i.sz. 476-ig császárság

Tudomány - latinbetűs írás, költészet - 365 napos naptári év - matematika, fizika, csillagászat - magas szintű mérnöki tudomány - orvostudomány - jogrend (i.e. 212 – polgári jog)

Vallás: - többistenhit Vallásukba bekerültek a görög istenek Zeusz – Jupiter Aphrodité - Vénusz Héra - Juno Athéné - Minerva Arész - Mars Virtus - Justicia

Róma művészetére kezdetben az etruszk, majd a köztársaság korának végéig a görög kultúra volt hatással – a nagy tömegben behozott görög műalkotások és az ott dolgozó görög mesterek révén

Építészet: A köztársaság első évszázadaiban kialakultak a középület tipusok Építészeti újításukkal felülmúlták a görög építészet Építészeti szerkezet: síkfödém boltív árkád és boltozat több emelet építése

A jellegzetes római művészet a köztársaság idején, de főleg a császárság alatt fejlődött sokat a gazdasági fellendülés miatt Róma hatalmának legékesebb bizonyí- téka a Forum Romanum volt

A Forum Romanum a közigazgatási, a politikai, a vallási és a kereskedelmi élet középpontja volt A Forum szépítését a legtöbb császár szívügyének tekintette Legfontosabb épületei a bazilikák, a templomok, diadalívek, amphiteatrum

Forum Romanum,

A Capitoliumon épített magas pódiumú templom i.e. 6.sz. A Capitoliumon épített magas pódiumú templom

Pantheon (az összes istenek temploma) Agrippa emeltette i.e. 27-ben Hadrianus építtette át i.sz. 118-125 között Két részből áll: - a nyeregtetős oszlopcsarnok (16 db oszlop) - a kupolával fedett kerek rotunda A kupola és a tartó falak magassága megegyezik, átmérője 43,3 m. Súlya 5000 t. A kupola kazettás díszítésű, tetején 9 m-es köralakú nyílás van

Pantheon

Pantheon

A Pantheon kupolája

A Pantheon belseje

Építészetükbe átvették a görög dór, ion és korinthoszi oszloprendeket Kedvelték az ion és korinthoszi formákat magába foglaló kompozit oszloprendet: Ión és korinthoszi oszloprend összekeveréséből született Római Leggazdagabb akantusz és voluta Párkánymezejét és a koronapárkányzatot domborművek díszítik

Colosseum

A római építészeti elemeket görög oszlop- rendekkel párosították – a boltíveket dór és ion oszlopokkal kombinálták – a boltívek segítségével sík talajon sikerült lépcsőzetes emelkedésű nézőteret kialakítani

A Vespasianus által elkezdett Colosseum építése is ezt a mintát követi A négy szinten egyre könnyebb oszlopok fogják össze az árkádos nyílásokat A pillérsorok dongaboltozatai fölé kerültek az üléssorok üléssorokat ék alakú lejárók tagolják legfelső emeleten sétafolyosó épült aréna alatt csatornarendszer található

A Colosseum – Róma legnagyobb amphiteátruma Építését Vespasianus (i.sz. 69-79) kezdte - i.sz. 80-ban avatták fel (Domitianus) Az ellipszis alaprajzú épület 188x156 m, az aréna mérete 86x56 m, 90 ezer ember befogadására alkalmas A legkorábbi ismert aréna a pompeji (i.e. 80)

Colosseum motívum

Róma, Marcellus Színháza, i.e. 13sz

Augustus Forum,

Porta Maggiore.

Porta Maggiore, i.sz. I.sz. két Rómából kiinduló utat áthidaló, emlékműszerűen kialakított szakasz A kétnyílásos kapuzat a romai aquaeductusok (vízvezetékhez tartozó építmény )egyszerű tömör, ívezetes architektúráját követi. magas, félkörős dongaboltozatokkal fedett közlekedő nyílások közrefogó három pillért magasan a járószint fölött keskenyebb, íves záródású nyílások törik át A három pillért tovább bontja a korinthozsi féloszlopok és oromzattal koronázott párkány városkapuként befoglalták a városfalba

Titus diadalíve, i. sz. 81-ben épült Jeruzsálem bevételének emlékére a Forum Romanum délkeleti végén

közel négyzetes homlokzatú építményt középen magas kazettázott dongaboltozatú átjárónyílás kétoldalt magas lábazatra állított kompozit oszlopok szegélyezik Az építmény sarkain hasonló háromnegyed-oszlopok állnak gazdag fatagott díszű főpárkány A diadalívet eredetileg Titus császár diadalkocsin álló szobra koronázta. Az átjáró oldalfalain a lábazat és a vállpárkány között domborművek ábrázolják a diadalkocsin bevonuló császárt, ill. a foglyokkal és a zsákmánnyal vonuló diadalmenetet.

Caesar, Augustus és Marcus Aurelius idejében nagymértékű építkezéseket végeztek - csatornarendszer újjáépítése, - új vízvezeték hálózat építése, - kitűnő utak (Via Appia), - bazilikák, templomok, - színházak, fürdők, cirkuszok, - könyvtárak (görög és latin nyelvű)

Vízvezeték a Gar folyó felett

Pompeji színház

Pompei

Pompei

A római művészet vívmányai a diadal- oszlopok és diadalívek, amelyeket az uralkodó tiszteletére építettek

Septimus Severus diadalíve (i.sz. ~ 200)

Constantinus diadalíve (i.sz. 312-315)

Traianus oszlopa – i.sz. 113 - a császár dákok elleni hadjáratának és győzelmének emlékére emelték - a 38 m magas oszlop több, üreges belsejű márványhengerből áll

Traianus oszlopa (i.sz. 113) Az oszlopot mintegy 200 m hosszú dombormű futja körbe spirálvonalban A dombormű legfelső sávjai 30 cm-rel szélesebbek, mint az alatta lévők – perspektíva miatt 2500 alak található rajta

A Traianus oszlop részlete

A Traianus oszlop részlete

A Traianus oszlop részlete

Római Érmeművészet Az érme, pénzérme vagy fémpénz rögzített minőségű és mennyiségű fémből készült leggyakrabban korong alakú törvény által szabályozott módon, rendszerint állami vagy uralkodói fennhatóság alatt álló intézmény által kibocsátott fizetőeszköz Két fő típusa: Értékpénz (meghatározott ötvözött) Váltópénz (nemesfém)

Jelenlegi ismereteink szerint a pénzverés az ie. 7 Jelenlegi ismereteink szerint a pénzverés az ie. 7. századba nyúlik vissza Lüdia királya készíttetett elsőként vert pénzt görög poliszban (pl. Argosz, Aigina) is megindult a pénzverés. Az első pénzeket még nem tiszta aranyból vagy ezüstből verték, hanem e kettő természetes keverékéből, ún. elektronból. (nagyság és súly) különböztették meg. Nagy Sándor volt az első, akinek pénzein az istenek ábrázolását emberábrázolás - saját arcképe - váltotta fel. A nagy kiterjedésű ókori államok mindegyikének szüksége volt az egységes pénzrendszer bevezetésére, amely a birodalom egyik fontos kohéziós tényezője volt. Ilyen megfontolásból verette Dareiosz perzsa király is aranypénzét, a dareikoszt. Az ókori rómaiak hatodik királyuk, Servius Tullius idejében (ie. 6. sz.) kezdték meg a pénzverést, görög mintára.

Marcus Aurelius érméje

Szobrászat: görög hatás érvényesül, de az egész alakos ábrázolással szemben a rómaiak a mellszobrot és a portrét részesítették előnyben érzelem mentes anatómiailag tökéletes portrék mellőzik az idealizmust,

Római portrészobrászat – élethűségre való törekvés – a személyes arcvonások pontos, valósághű, realisztikus visszaadása Barberini patricius ősei portréival. Kr. e. 1. sz. Kr. e. 3., 2. sz.

Római portrészobrászat Caracalla portréja. 3. sz. eleje Pompeius Magnus. Kr.e. 1. sz. Vespasianus császár portréja szobra 1. sz. vége

Marcus Aurelius lovasszobra. 170 k. Római szobrászat Augustus, 1. sz. eleje Marcus Aurelius lovasszobra. 170 k.

Római freskófestészet Herculaneumi freskó, I. sz. (Bacchus) Római freskó

Róma, Pantheon, 170 k.

A Pantheon tér- és tömegalakítása (alaprajz és metszet)

Késő római építészet Maxentius bazilikája. 4. század eleje Constantius bazilikája, Aula palatina. Trier, 300

Két csopora osztható: 1Pszeudo-Brutus: etruszk hatás 2 Megjelennek a római vonások Lényeges felfogásbeli különbség: A dór vándorlást követő első századokban Görögországban, csak az kaphatott szobrot, aki halálával félistenné, hérósszá magasztosult. Rómában annak lehetett szobra, aki az államot szolgálta, sőt, a szoborállítás jogosságát az utókor akár meg is kérdőjelezhette.

Férfiportré (i.e. 3. sz.)

Vénus

Az első század szobrainál és portréinál már érzelemgazdagabb ábrázolás tapasztalható A legnagyobb fokú hasonlóságra, az ábrázolt személy jellemének és egyéniségének kifejezésére törekedtek, a császárkorban a tekintély, a nagyság ábrázolása került előtérbe

A primaportai Augustus-szobor, mely hadvezérként ábrázolja a császárt

Marcus Aurelius

Festészet: etruszk és görög hatásra alakult ki, csúcspontját az i.e. 1.sz. és i.sz. 1.sz. palotáinak és magánvilláinak falfest- ményei jelentik, a festmények jelentős része elpusztult, nagy jelentőségűek Herculaneum és Pompei palotáiban napvilágra került festmények

A festmények fennmaradt példányain kifinomult díszítőfestészet, színpompás jelenetábrázolás, táj- és csendéletfestés, mitológiai jelenetek láthatók A teret is képesek voltak érzékeltetni, a távolabbi részleteket lazúrosabb szí- nekkel festették, megtalálható az axonometria kezdetleges alkalmazása is

Pompeji falfestmény

Festmény Herculaneumból

A meghódított területeken, provinciákban, így Pannóniában is jelentős építkezéseket folytattak, jellegzetes római településeket hoztak létre Aquincum, Gorsium, Savaria, stb.

Aquincum

Gorsium

Róma – Augustus korában (i.e 27-i.sz. 14) - 423 szentély és templom, - 11 fórum, - 28 nyilvános könyvtár, - 3 színház, 2 cirkusz, 2 amfiteátrum, - 11 therma, 856 kisebb fürdő, - 1800 palota, 45 ezer bérház, - 2300 üzlet, 200 pékség, - 5 mesterséges tó