Erdély földrajza Tordai hasadék
Erdély részei Erdélyi-középhg. Erdélyi-medence Alföld ROMÁNIA 15 nyugati megyéje:
Erdélyi-középhegység Legmagasabb és talán legszebb része a mészkőből álló Bihar-hegység. Három hegycsúcsa éri el az 1800 m magasságot: Nagy-Bihar (1849 m), Öreghavas (1826 m), Vlegyásza (Vigyázó) (1836 m).
Erdélyi-középhegység Kristályos kőzetekből felépülő fal a Fogarasban A hegységet geológiailag két részre lehet osztani: a déli rész kristályos palából, az északi rész mészkőből áll. Az Erdélyi-középhegység keleti peremén tornyosuló középidei mészkőrög, a Székely-kő.
Parajd, Erdély, (Románia). Erdélyi-medence Harmadidőszakban még tenger borította erre utalnak a gazdag kősó-, és földgáztelepek A süllyedékes tájat a kéregmozgás és az külső erők dombsággá alakította. KŐSÓ Parajd, Erdély, (Románia).
Erdélyi-medence részei Szamosmenti-hátság, Mezőség, Küküllőmenti-dombvidék
Vízrajz Erdély teljes területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, a folyók többsége a Tisza közvetítésével jut a Dunába. Legfontosabb folyója a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban kettészeli az Erdélyi-medencét.
Északon a Szamos, délnyugaton a Béga és a Temes, nyugaton a Körösök a legfontosabb folyók. Sok moldvai és havasalföldi folyó is Erdélyből ered pl.: Aranyos-Beszterce, Tatros, Bodza, Zsíl
Tavak nincsenek nagyobb területű tavak, de turisztikai szempontból jelentős a Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Medve-tó.