I. Edward angol király (Élt:1239. június 17. - 1307. július 17.)
Bevezető Meghódította, és az angol korona fennhatósága alá vonta Walest, valamint kísérletet tett Skócia meghódítására is. A harminckét évesen trónra lépő király személyében Angliának ismét egy harcos lovagkirálya lett, aki sorra vette fel a harcot a szomszédos államokkal. Felesége Kasztíliai Eleonóra 25 gyermeket szült neki.
Skócia trónjának megszerzése Korai kísérletek Lassan haladtak előre Skóciában, Edward eleinte csak békefenntartóként lépett föl, reménykedve, h király lesz. 1290-ben hozzáadta I. Margit skót királynőt trónörökös fiához (szintén Edward). (Magit még ebben az évben meghalt tengeri betegségben) 1292 novemberében ő ellenőrizte a megüresedett skót trón sorsát. Tizenhárom jelöltből végül kettőt, John Balliolt és Robert the Brucet választotta. A skót nép végül az előbbit tette királlyá.
Nyílt háború Skóciával Edwardnak nem volt elég a jóságos békebíró szerep. 1296-ban nyílt háborút indított a skótok ellen. Az angol katonák lemészárolták az angol lakosság 2/3át, a skótok viszont ugyanezen én április 8.án véresen megtorolták sérelmeiket. Edward 27.én újratámadt, és egyre beljebb nyomult Skót-felföld hegyei között. A skót király lemondott a trónról Edward javára (Stone of Scone-t elvitte). Nemesek hűségesküt tettek neki. Megbízott vkit Skócia igazgatásával, ám az angol uralom nem tartott sokáig.
William Wallace felkelése 1297 májusában William Wallace egyik felföldi angol várban megölte a helytartót és minden ott lévő angolt, ezzel kitört a szabadságharc Skóciában. A nyár folyamán további angol várakat foglalt el Sir Andrew Murray. Végül szeptember 11-én William Wallace és Sir Andrew Murray megalázó és átfogó vereséget mért az angolokra Stirling mellett. I. Eduárd halála után pedig Brit fősziget egyesítése angol kézen még évszázadokig csak álom marad.
Az első rendi gyűlés 1290 -