Jóléti rendszerek kihívásai a gazdasági válság időszakában Önkormányzati Egészségügyi Napok 2013. január 15. Prof. Dr. Orosz Éva tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE Társadalomtudományi Kar Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

Az előadás fő pontjai Az európai jóléti rendszerek fő kihívásai a jelenlegi időszakban A jóléti rendszerek átalakulása, a gazdaság és jóléti rendszer kapcsolata: hiedelmek és tények Lehetséges egészségpolitikai válaszok a pénzügyi és gazdasági válságra

Legfontosabb kihívások A jóléti rendszer és gazdasági fejlődés közötti összefüggések; és a jó kormányzás szerepének újraértelmezése Egyidejűleg ösztönözni a gazdasági növekedést és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket A munkanélküliség csökkentése A nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának további javítása Egészségügy A gazdaság, az egészségügy és az egészségi állapot összefüggéseinek újraértelmezése Stratégiák / eszközök az európai értékek fenntartására a növekvő szükségletek és szűkös források feltételei között Az egészségügyi humán erőforrás krízis kezelése Egészség-egyenlőtlenségeket csökkentő stratégiák kialakítása

A jóléti rendszer és a gazdasági fejlődés közötti összefüggések újraértelmezésének szükségessége Hiedelem: A gazdasági fejlődést / növekedést a jóléti kiadások magas szintje fogja vissza Teendő: a jóléti kiadások csökkentése Tények: A versenyképességi rangsor elején álló számos országban magas a jóléti kiadások részesedése a GDP-ből A gazdaság és a jóléti rendszer strukturális, „minőségi” jellemzői a meghatározóak Teendő: strukturális reformok a gazdaságban és a jóléti rendszerben

Rangsor: Globális Versenyképességi Index szerint (2010-11 OECD rangsor: a szociális kiadások (eü. közkiadás) GDP-hez viszonyított aránya (2007) Svédország 2 2 (7-10) Németország 5 6 (1) Finnország 7 7 (12-13) Hollandia 8 17 (14) Dánia 9 4 (11) Egyesült Királyság 12 15 (6-7) Franciaország 15 1 (2) Ausztria 18 3 (6-7) Csehország 36 19 (16-17) Lengyelország 39 18 (29) Spanyolország 42 11 (12-13) Magyarország 52 9 (27-28) Szlovákia 60 27 (27-28) Görögország 83 12 (15)

Az elmúlt két évtized fő trendjei Tények A kormányzatok képesek voltak a jóléti kiadások korlátozására az elmúlt évtizedekben A jövedelmi egyenlőtlenségek „szabadultak el” A válság fő teherviselői: a szegények és az elszegényedés által veszélyeztetettek „Elveszett generációk” veszélye (szegény családok gyermekei; fiatal munkanélküliek – EU(27):22% 2011-ben) Fő kihívások: Egyidejűleg ösztönözni a gazdasági növekedést és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket nyugdíjrendszer finanszírozhatósága (termékenységi ráta befolyásolása) Hiedelem: Jóléti kiadások „elszabadultak”, finanszíroz- hatatlanok Fő kérdés: hogyan csökkentsük a jóléti kiadásokat

A jóléti kiadások alakulása: az OECD országok átlaga (a GDP százalékában) Forrás: (Adema,2011), OECD

A jóléti kiadások szerkezete (GDP százalékában), 2007 Forrás: (Adema,2011), OECD

A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése: A leggazdagabb 1% részesedése az adózás előtti jövedelmekből (1990 és 2007) Forrás: (OECD,2011)

Munkanélküliség aránya az iskolai végzettség szerint, 2012 Forrás: Eurostat

A fő kihívás: Egyidejűleg ösztönözni a gazdasági növekedést és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket Az OECD országokban a gazdagok és a szegények közötti szakadék 30 év óta a legnagyobb mértékű. Az OECD átlagot tekintve a leggazdagabb 10% jövedelme 9-szerese a legszegényebb 10%-nak A 90-es évek közepe óta az adó és jóléti rendszerek kevésbé hatékonyabbá váltak a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésében: a juttatások szinte csökkent, a jogosultak köre szűkült; a legszegényebbek által kapott transzferek növekedése elmaradt a jövedelmek növekedésétől A magas jövedelmek adókulcsát csökkentették A 90-es évek eleje óta a nyugdíjreformok átlagosan kb. 20 százalékkal csökkentették a jövőbeni nyugdíjak értékét Forrás: (OECD,2011)

A fő kihívás: Egyidejűleg ösztönözni a gazdasági növekedést és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket „A növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek gazdasági, társadalmi és politikai kihívásokat idéznek elő. … Az esélyek egyenlőtlensége elkerülhetetlenül hatást gyakorol a gazdasági teljesítmény egészére … Az egyenlőtlenségek … politikai instabilitást generálnak. Növelhetik a populista, protekcionista, globalizáció ellenes hangulatot. Az emberek nem fogják a szabad kereskedelmet és szabad piaci viszonyokat támogatni, ha azt érzik, hogy folyamatosan veszítenek miközben a nyertesek egy kis csoportja egyre gazdagabbá és gazdagabbá válik.” Forrás: (OECD,2011)

A fő kihívás: Egyidejűleg ösztönözni a gazdasági növekedést és csökkenteni a jövedelmi egyenlőtlenségeket „Az egyenlőtlenségek növekedése nem elkerülhetetlen. …A gazdagok és szegények közötti különbség csökkentését szolgáló stratégiáknak három fő pilléren kell nyugodniuk: intenzívebb beruházás a humán erőforrásokba; az „befogadó” jellegű foglalkoztatás támogatása; az adók és szociális transzferek jól-tervezett rendszere … Az adórendszerek biztosítsák, hogy a gazdagok igazságos részét viselik az adóterheknek. Ez elérhető a gazdagokat terhelő marginális adókulcsok növelésével, az adófizetési fegyelem javításával, az adókedvezmények megszüntetésével, …” Forrás: OECD(2012)

Magyarország: fokozottan érvényesek a vázolt kihívások „Stagfláció” a gazdaságban Foglalkoztatottság: 2009-ben a 15-64 éves népesség 55,4%; Törökország után legalacsonyabb OECD-ben (OECD átlag: 66,1%) 2009-ben a magyar lakosság 14%-a élt jövedelmi szegénységben és 51%-a anyagilag depriváltnak volt tekinthető. A gyerekek 21%-a, mintegy 380 ezer gyermek élt szegénységben (Eurostat) A legrosszabb helyzetű megyében élő alacsony végzettségű 30 éves férfiak több mint 13 évvel rövidebb életre számíthattak a 2000-es évek első felében, mint a legjobb helyzetű megyében élő magasabb végzettségűek (Hablicsek,22007) Az OECD országokban az egészség dimenziójában a magyar gyerekek között tapasztalhatók a legnagyobb egyenlőtlenségek (UNICEF, 2010) Közpolitikai „opportunizmus” (költségvetési kényszerek és a rövid távú előnyszerzés dominanciája) Adórendszer és jóléti rendszer „inverz újraelosztást” valósít meg A rendszerváltás óta a „stop-go” költségvetési politika egyik fő vesztese az egészségügy

Egészségügy: fő kihívások az EU országokban Stratégiák / eszközök az európai értékek fenntartására a növekvő szükségletek és szűkös források feltételei között Gazdaság – egészségügy és egészség összefüggéseinek újraértelmezése Az egészségügyi humán erőforrás krízis kezelése Egészség-egyenlőtlenségeket csökkentő stratégiák kialakítása Hiedelem: Az egészségügyi közkiadások „tarthatatlan” növekedése Tények A válság előtt az EU országok többségében: a közkiadások kontrolált növekedése Fő probléma: források felhasználásának hatékonysága A gazdasági válság növelte a szükségleteket és csökkentette a forrásokat Fő probléma: kiadások korlátozásának a negatív hatásai

A szabályozás területei Egészségpolitikai válaszok a pénzügyi és gazdasági válságra Egészségügyi kiadások A szabályozás területei Eredmény (Outcomes) - csökkentése - növelése - szinten tartása - elosztásának változtatása - Finanszírozás / forrásteremtés - A szolgáltatások mennyisége és minősége - Költségek / árak Az egészségügyi rendszer alapvető céljaira gyakorolt hatások A pénzügyi, gazdasági válság és más külső korlátok / lehetőségek Forrás: (WHO,2012)

Eltérő válaszok a gazdasági válság hatásaira Egészségügyi közkiadások visszafogása – kockáztatva az egészségügyi rendszer alapvető céljait Strukturális reformok a rendszercélok figyelembe vételével Forrás: (WHO,2012)

a jogosultak körének szűkítése Egészségügyi közkiadások visszafogása – kockáztatva az egészségügyi rendszer alapvető céljait a szolgáltatási csomagnak az alapvető szolgáltatásokat is érintő szűkítése a jogosultak körének szűkítése az alapvető ellátások esetében a betegek térítési díjainak növelése a várólisták növelése az egészségügyi dolgozók reálbérének csökkentése - más szektorokhoz viszonyított jövedelem-különbségek növekedése Forrás: (WHO,2012)

Strukturális reformok az egészségügy alapvető céljainak a figyelembe vételével A közfinanszírozás forrásainak bővítése A kockázatközösség méretének növelése „Stratégiai” szolgáltatás-vásárlás (pl. minőségi indikátorok a finanszírozásban) Technológia-értékelés Gyógyszerárak csökkentése, költség-hatékony gyógyszerfelírás ösztönzése Az egynapos sebészet és járóbetegellátás szerepének növelésére Az ellátás koordinációja, menedzselése Az adminisztratív kiadások csökkentése A szegények és a folyamatos ellátást igénylők fokozottabb védelme az egészségügy igénybevételének pénzügyi terhei alól Forrás: (WHO,2012)

Magyar egészségügy: növekvő leszakadás a fejlett országoktól és a Visegrádi országoktól   1992 2000 2010 HUN CZE Egy főre jutó GDP (EURO övezet=100%) 50% 63% 57% 79% Potenciális életév veszteség / 100ezer fő (EU15=1) 2,09* 1,53* 2,19 1,33 2,13 1 főre jutó egészségügyi közkidás (EU 13=100%) 49,9% 38,2% 56,1% 36,7% 56% Egészségügyi köz kiadások a GDP%-ában (EU-13: 7,9%) 6,6% 4,9% 5% 5,9% 6,3% Közkiadás éves átlagos növekedési üteme 2000-2009 ( EU-13: 3,4%) 1,9% 4,3% */1990

Magyar egészségügy: lehetséges szcenáriók A válság enyhítése szemléletváltás a gazdaság és egészségügy szerepének újragondolása a politikai és gazdasági elit által őszinte helyzetértékelés – és annak a társadalom számára világossá tétele a közkiadások és magánkiadások átgondolt növelése „fájdalmas” intézkedések meghozatala kórházbezárás, tb szolgáltatási csomag szűkítése, co-payment szélesítése, stb. Innovációk ösztönzése szervezeti és technológiai Reális stratégia az egészségi állapotra és egyenlőtlenségeire ható egészségügyön kívüli tényezők befolyásolására A válság mélyülése - az elmúlt 15 év gyakorlatának folytatása az egészségügy teljes alárendelése a rövidtávú gazdasági és politikai érdekeknek az egészségügy vesztese volt a gazdaságpolitika „választási-ciklusai” fel- és lemenő ágának is! előítéletes ideológiai közhelyek és mítoszok a köz- és magán szerepére „struccpolitika” a problémák (nem)kezelésében

Hivatkozások OECD(2011): Divided we stand: Why inequality keeps rising? OECD(2011): An overview of growing income inequalities in OECD countries, OECD(2012): Reducing income inequality while boosting economic growth: Can it be done? Mladovsky,P. et.al.(2012): Health policy responses to the financial crisis in Europe, WHO, Policy Summary 5. Adema, W. et.al. (2011), “Is the European Welfare State Really More Expensive?: Indicators on Social Spending, 1980-2012, OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No. 124,