A korai avantgárd és a film

Felismerhető tárgyak absztrakt minősége = stilizáció eredménye Az avantgárd irányzatok – a stílusra hívják fel a figyelmet, a stílus meghatározó a formák absztrakt elrendezésében

Man Ray: Fekete és fehér

Dadaizmus A dada és az absztrakt tendenciák a 10-es években és a 20-as évek elején hasonló koncepciók mentén alakultak Szoros együttműködés Figuratív műv. elvetése Man Ray: Return to Reason (1923) – dada-absztrakcionista tendencia

Entr' acte (1924, Rene Clair) http://www.youtube.com/watch?v=UnXdYxvBHf8 Vagy http://www.ubu.com/film/clair_entracte.html

Fernand Léger Kubista/konstruktivista festő Mechanikus balett (1924) Fernand Léger Kubista/konstruktivista festő

A gépész (1920)

A város (1919)

A moziról „A mozi 30 éves, fiatal, modern, szabad, és hagyományok nélküli.” „A mozi egykorú a géppel. A színház egykorú a lóval.” „A filmre adaptált színház középszerű.”

A moziról „Tudtátok mit jelent egy láb, mielőtt cipőbe bújtatva egy asztal alatt láttátok a vásznon? Olyan megrendítő mint egy arc. A mozi előtt a részletek, töredékek személyisége ismeretlen volt.” „A mozi személyiséggel ruházza fel a töredéket, keretbe foglalja.(...) Egy inggomb kivetítve, százszorosára nagyítva olyanná válik mint egy sugárzó bolygó.”

„A tárgyak mozgatása képlékennyé, alakíthatóvá teszi őket.” Az alkotásnak olyan eseménnyé kell válnia, amelyben nem azt keresed, hogy az mit jelenít meg, hogy az minek a reprezentációja.

Milyen stilisztikai eszközökkel éri el a formák absztrakcióját? Egyes beállításokon belül? Keretezés? A montázs hogyan hoz létre absztrakt kapcsolódásokat? Formák kontinuitása vagy diszkontinuitása?

Felvezető képsor címmel A film ritmikus elemeinek a bemutatása Tárgyak prizmatikus láttatása Ritmikus mozgások Emberi alakok és gépek összehasonlítása Képközi feliratok és képek ritmikus váltakozása Főként kör alakú tárgyak mozgása Tárgyak gyors tánca Visszatérés a Charlot-figurához és a kezdeti szegmens elemeihez

Szürrealizmus – filmkép látszólagos valósághűsége, mimikri jellege – ezt nem a valóság illúziójának megteremtésére kell használni Illuzórikus volta révén a legalkalmasabb a meghökkentésre Paul Eluard: „Elragadónak találom annak a tükörnek a valóságát, mely nem tükrözi képmásomat.”

Man Ray munkássága

R. Magritte: Do Not Reproduce

Ez az illuzórikus jelleg teszi a filmképet hatásosabbá a nyelvnél Éppen ezért nem kell a figurativitásról lemondani – újra kell értelmezni a tárgyak térbeli és időbeli viszonyait (Magritte) A szürrealista film az elbeszélőfilm konvencióit használja – sűrítés és elválasztás Az elbeszélőfilm szabályai elrejteni próbálják műviségüket – éppen ezért alkalmasak a valóságfeletti tartalmak hatásos kifejezésére

R. Magritte: Listening Room

Belga szürrealisták/avantgárd művészek Charles Dekeukeleire Combat de boxe (1927) Henri Storck Pour vos beaux yeux (1929)