A film felbukkanása / a mozi genealógiája

Média genealógia (2000) André Gaudreault és Philippe Marion a felbukkanó új médiumok – már létező médiakultúrába épülnek be. A technológiai apparátus megjelenése datálható, azonban a médiummá válás egy lassú folyamat eredménye lehet Prototipikus példa: a mozgókép

Egy médium kétszer születik 3 mozzanat: technológia megjelenése [appearance] egy kezdeti médiakultúra felbukkanása [emergence] az intézményesült médiumnak a létrejötte [constitution]

1. születés – spontán intermedialitás felbukkanás 2. születés – negociált intermedialitás

1. A vetített kép genealógiája

Árnyjáték – kínai árnybábok (10. sz.)

Laterna magica (17. században terjed el) A vetítés elvének első ábrázolása 1420-ból származik az első laterna magicát Leone Battista Alberti 1437-ben építi 1671: Athanasius Kircher Ars magna lucis et umbrae című művének A fény és az árnyék csodái című fejezetében ábrázolja a vetítőt, fénysugarak lencsével való irányítása

Laterna magica Lencsék tökéletesítése tudósok által a holland Christian Huygens (1629-1695) és a dán Thomas Walgenstein (1622-1701) 1665-ben kiállítják, közönségnek is vetítenek Átkerül az eszköz a vándorló mutatványosok kezébe – mágikus eszköz, populáris szórakoztatás

Laterna magica

Fantazmagóriák, szellemvetítések 1798 – a belga Étienne-Gaspard Robert, alias Robertson, Párizsban szervez Phantasmagoria nevű műsorokat

Laterna magica Festett üveglapok - 19. sz. második felétől fotók üveglemezeken Diavetítő őse

2. A mozgásábrázolás és eszközei Optikai játékok

Chauvet, Fr. , kőkorszak

Iráni váza, kb. 5000 éves

1825 – 1827 között: W.F. Fitton és dr. John Paris - Taumatróp

1829-1832 kb. Joseph Plateau – phenakisztoszkóp 1833 – Simon Stampfer - sztroboszkóp

1833 – William Horner – zootróp v. csodadob

1868 – J. B. Linnet: zsebmozi, Daumenkino, flipbook

1894/5 – mutoszkóp (Herman Casler 1909-ig) és kinora (Lumiére, 1914-ig)

1877 - Emile Reynaud – praxinoszkóp - tökéletesített csodadob 1879 – praxinoszkóp színház 1882 – praxinoszkóp vetítő 1889 – optikai színház Párizsban (10-15 perc, rajzolt kép, nem fotografikus kép!)

3. A valóság leképezése/ a valóság illúziója

Trompe l’oeil festmények (barokk) Madame Tussaud – panoptikum (1835) Panoráma: 1787-ben szabadalmaztatják a 360 fokos festményt (Robert Barker, UK) Mirioráma (1802, Párizs) Dioráma (1822, Louis Daguerre, Párizs)

A fotografikus képtől a mozgó fényképig

Joseph Nicéphore Niépce - 1826 Rögzíti a camera obscura (kb.1550) képeit heliográfia

Charles Wheatstone – 1832 - sztereókép

Louis Daguerre - 1838 Dagerrotípia - a látens kép előhívható

1861 – kísérletek a színes fotóval

Kronofotográfia Eadweard Muybridge, 1872

Etienne Jules Marey

Asszisztense G. Demëny http://www.ekphorie.de/museal/mtg/demeny2.htm)

Louis Aime Augustin Le Prince, 1888 http://www.youtube.com/watch?v=_0sSYvm_5o8

Th. A. Edison

Edison alkalmazottja: William K.L. Dickson készíti el a Kinetoszkópot

1895 – Lumière-fivérek (August és Louis)

Pathé-fivérek, Gaumont

Brighton – angol filmesek Cecil Hepworth Birt Acres G. A. Smith Filmforgalmazók: Charles Urban Robert W. Paul

Georges Méliès – Star Film