A pénzügyi felügyelés fő irányai Európában Dr. Szász Károly elnök Új kihívások előtt a biztosítási piacok A Magyar Biztosítók Szövetségének I. Biztosítási Konferenciája október 5.

2 Kulcskérdések Szolvencia II Biztosítói garanciaalapok Az új európai pénzügyi felügyeleti struktúra Fogyasztóvédelem

3 Szolvencia II Célja az EU biztosítási piacának mélyítése; az ügyfelek érdekvédelmének fokozása; az uniós biztosítói csoportok nemzetközi versenyképességének fokozása; jobb szabályozási környezet kialakítása A kockázatkezelésre, a kockázat alapú követelményekre koncentrál, a kifinomultabb kockázatmérési struktúrák, illetve a kockázati kitettségnek a szolvencia követelményekkel való összekapcsolásával. A Szolvencia II a bázelihez hasonló kockázati keretet ad. – Bázel II – Szolvencia II: hasonlóságok és különbségek A felkészülés az új rendszerre: –új vállalatirányítási követelmények; elengedhetetlen a biztosítói csoportokon belül a szoros együttműködés (belső rendszerek kidolgozása, értékelés, stb.), –a kockázat minél jobb felmérése érdekében erősíteni kell a statisztikai hátteret, –gazdasági értékelésre való átállás. A Szolvencia II hatálya alól kimaradó biztosítók számára külön szabályozás szükséges.

4 Biztosító egyesületek szabályozása A biztosító egyesületi formában rejlő kockázat forrása a „végső garantőr” hiánya. Az egyesületeket tevékenység és méret szerint differenciáltan kell kezelni. Az egyesületi forma non-profit jellege vs. profit elven működő biztosítók – a különbségekből adódó működési és szabályozási specialitásokat figyelembe kell venni.

5 Pénzügyi közvetítők Egységes pénzügyi közvetítői törvény koncepciója: cél az egységes szabályozás kialakítása valamennyi pénzügyi közvetítési, tanácsadási valamint termékértékesítési tevékenységre. A jövőbeni törvény várhatóan nagyban támaszkodik a biztosításközvetítőknél már meglévő szabályokra. A pénzügyi közvetítőnek is legyen tőkéje. Egységes európai pénzügyi közvetítői rendszer Pénzügyi közvetítők egységes nyilvántartása Felelősségi és képviseleti kérdések

6 Az új európai felügyeleti struktúra január 1-jével a 3. szintű tanácsadói funkciójú bizottságok átalakulnak a felügyelésben közvetlenebb szerephez jutó és döntéselőkészítő európai hatóságokká. Számos tisztázatlan kérdés vár még rendezésre: pl. nem egyértelmű a döntési jogkörök és hatáskör megosztása a nemzeti és az európai felügyelet között. A felügyeletek közötti folyamatos, operatív együttműködés a felügyelési eszközrendszer meghatározó eleme. A z együttműködés szervezeti keretéül szolgáló, közös alapelveken működő Felügyelői Kollégiumok eddigi konzultatív szerepe átalakul, előtérbe kerül a közös felügyelési funkció.

7 Garanciaalapok A biztosítási területen is szükség van csődvédelmi garanciarendszerre – a válság erre a felismerésre erősített rá. Az EU-n belül jelenleg csak néhány tagállam rendelkezik ilyen garanciarendszerrel. A hiányzó harmonizált közösségi szabályozás hátráltatja az egységes fogyasztóvédelem létrejöttét, ami hosszú távon bizalomvesztéssel járhat és a verseny torzulásához vezethet az egységes piacon. Az Európai Bizottság júliusában tette közzé a garanciaalapokról szóló Fehér Könyvet.

8 Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem és a prudenciális felügyelés nem ellentmondó, hanem egymást kiegészítő, egymást erősítő tevékenységek. A PSZÁF célja: –a szolgáltató és fogyasztó közötti aszimmetria kiegyenlítése klasszikus hatósági és fogyasztóvédelmi eszközökkel; –proaktív, tájékoztató és ügyfélbarát fogyasztóvédelmi tevékenység; –hatékony, érdemi és gyors együttműködés, a szinergiák kihasználása a prudenciális és piacfelügyeleti területtel. A felügyeleti politika számára fogyasztóvédelmi szempontból is mindig fontos terület a KGFB: –össztársadalmi szinten fókuszban áll, a Felügyelet kiemelten kezeli; –művelése hatással van az intézmények kockázatértékelési hatásbesorolására.