Mezőgazdaság a 18. Században
Fejezetek I. A Veszteségek mérlege II. A XVIII. század első fele: A teljes pusztulás pótlása, a korábbi szint elérése III. A magyar mezőgazdaság talpra állása a XVIII. Században 1. A század derekán 2. A század második felében
I. A Veszteségek mérlege
Magyarország Népsűrűsége 1720-ban Sopron – 32 fő / km2 Küküllő – 33 fő / km2 Mindkét hely a Hódoltságon kívül
A Magyar és az Európai népesség aránya 1500-ban, és 1700-ban - nagy arányú csökkenés 1500-ban 1700-ban
II. A XVIII. század első fele: A teljes pusztulás pótlása, a korábbi szint elérése A Népességnövekedés forrásai Természetes szaporodás Belső vándorlás Bevándorlás (alárendeltek) (jelentős) (nagymértékben) Önkéntes Szervezett betelepülés betelepítés
III. A magyar mezőgazdaság talpra állása a XVIII. században A század derekán: fő termény a gabona bab ; borsó ; lencse len ; kender csekély termelés ~ A faekével szántó kisnemes
III. A magyar mezőgazdaság talpra állása a XVIII. században A század második felében: 3 nyomásos gazdálkodás elterjedése megnő a vetésterület kapás növények térhódítása jobbágytelkeken szőlőtermesztés kukorica ; burgonya nincs éhínség dohány ; cukorrépa piacra való termelés
Állattenyésztés A Volt Királyi Magyarország A Volt Hódoltsági területén területeken - istállózás fokozott - rideg és fél rideg állat- takarmánytermelés tartás - szürkemarha tarka változat - szarvasmarha ; juh - Merinói juh - istállózó tartás - Mangalica - Nagyobb lovak
Állattenyésztés ~ Magyar ló és lovasa lónemesítés valamint méhészkedés és selyemhernyó tenyésztés ~ Magyar ló és lovasa
Vége ~ Készítette: László Réka 11/F 2009.10.30.