Természeti viszonyok és gazdasági élet Ausztria Természeti viszonyok és gazdasági élet
Felszín Öt tájegység különül el: Keleti-Alpok, Elő-Alpok és Elő-Kárpátok vidéke, Osztrák-gránitfennsík, Bécsi-medence, és Délkeleti-dombvidék. Erősen eljegesedett hegységei:Ötz-völgyi-Alpok, Stubai-Alpok, Ziller-völgyi-Alpok, a Grossglockner (3797m) és a Magas-Tauern(itt található a leghosszabb gleccser)
Éghajlat Az Atlanti-óceántól való távolság és az Alpok határozza meg Ausztria éghajlatát. A Keleti-Alpok területén magashegységi; a Duna völgyében és a zárt medencékben nedves kontinentális éghajlat alakult ki. Az évi közepes hőmérsékletingadozés nem éri el a 18°C-ot. A csapadék évi összege a hegységekben 1000-2000mm között váltakozik. Állandó hóhatár 2800-3000m magasban húzódik Napsütéses órák száma Ny-ról K-re növekszik, évi összege 1700-1900 óra. Jellegzetes a bukószél.
Vízrajz Fő folyója a Duna. Passaunál lép be Ausztria területére és Dévénynél hagyja el. Ausztria folyói a csapadékmaximum és a hóolvadás nyár elején olvadnak. Tavainak többsége gleccserek által kivájt medencékben jött létre. Jelentős a Salzkammerguti.tóvidék és a karintiai tavak vidéke. A Boden-tó Ny-on Németországgal és Svájccal határolt. A Fertő-tó K-en Magyarországgal határolt.
Növény- és állatvilág Az Alpok alacsonyabban fekvő területein lombos erdők,1900-2000m felett tűlevelű erdők vannak, amelyeket törpe fenyvesek váltanak fel Az erdők legnagyobb része az Osztrák-gránitfennsíkon található meg Madárvilága gazdag( vízimadarak, kőszáli sas, nyírfajd stb.) Erdeiben gyakori a szarvas, őz, vaddisznó, róka, borz, menyét. Ritkán előforduló állat a vadmacska, farkas, vidra. Magasabb régiókban él a zerge, mormota és a havasi nyúl.
Mezőgazdaság Az alpi területeken havasi pásztorkodás és erdőgazdálkodás a jelentős Az ország területének 19,5%-a szántóföld, kert és gyümölcsös; 24,3%-a rét és legelő; 39,1%-a erdő; és a terméketlen területek aránya 17,1%. Az állattenyésztés bázisai a dús füvű rétek és legelők. Az állatállományon belül a szarvasmarha a legjelentősebb.
Bányászat Ásványi energiahordozókban szegény. A feketekőszén-bányászatot beszüntették, és a szükségleteket lengyel,német és orosz importból fedezik. Csökken és lassan megszűnőben van a barnakőszén-termelés. Az ásványi energiahordozókkal való gyenge ellátottságát enyhíti a bőséges vízerőkészlet. A legtöbb vízerőmű Ny-on található.
Ipar A Mura-Mürz-völgy alapanyagipara, nehézgépgyártása és vegyipara; Bécs és környékének fémfeldolgozó-, vegy- és könnyűipara; a Linzi-medence kohászata, gép- és vegyipara; az Inn-völgy és Vorarlberg villamosenergia-termelése, színesfém- és alumíniumkohászata, valamint textilipara jelentős.