Helytörténeti források kutatása az interneten – a Communio-projekt Kalocsán Előadás a Szabadkai Történelmi Levéltár IV. Nemzetközi Levéltári Napján: A levéltárak és a helytörténetírás Szabadka, szeptember 21. Lakatos Andor:

Adottságaink Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (KFL) kezelésében: a Duna-Tisza köze (néhai Bács-Bodrog és jelenlegi Bács- Kiskun megyék) katolikus irathagyatéka A kalocsai, központi levéltári állomány mellett jelentős, egyedi források találhatók vidéken, az egyes plébániákon – ezzel kapcsolatos szakmai felelősség… Az egyházi épületek, közösségek, vezető személyek, alapítványok stb. dokumentumai a helytörténet fontos, egyedi forrásai – jelentős helytörténeti forrásérték A központi, levéltári anyag biztonságos körülmények között, középszintű feldolgozottsággal-segédletekkel, viszonylag jól kutatható, míg a plébániai források nagyrészt feltáratlanok és veszélyeztetettek, kutathatóságuk teljesen változó-kiszámíthatatlan Két személyes, kis intézmények vagyunk, érthető és elegendő volna, ha csak a központi iratanyaggal foglalkoznánk, de erkölcsi-szakmai kötelességünknek tekintjük a plébániai források mentését-feltárását

Feladataink, nehézségeink A plébániák levéltáraira koncentrálva: helyszíni feltárás, nyilvántartásba vétel-feldolgozás, majd megőrzés és kutathatóság biztosítása A feltárás nehézségei: távolságok, kiszállások tervezése- ütemezése, a levéltárakat „meg kell találni” A feldolgozás nehézségei: időigény, ált. beszállítás után megvalósuló, teljes feldolgozással (egyéb munkáink mellett) évente csak 3-5 plébánia rendezhető… 20 éves munkaterv? Az őrzés-tárolás és a kutathatóság nehézségei: központi levéltári raktárhiány, letétként történő megőrzés és a kutathatóság levéltári biztosítása így nem lehetséges. A rendezett, segédletekkel ellátott, majd visszaszállított iratanyag kutathatósága a helyszínen általában nem megoldott, s így nem lépünk sokat előre… Az idő sürget minket, belátható időn belül kellene cselekednünk és eredményeket produkálnunk – egyáltalán lehetséges?

Útkeresésünk, eredményeink A plébániák levéltárai esetében: a feldolgozásban elsőként a kötetes kéziratos állományokra koncentrálunk (historia domusok, összeírások, iskolaszéki-, egyházközségi-, esperesi- és vizitációs jegyzőkönyvek, olvasókör, legényegylet stb. naplói) – ez a „lényeg” és módszertanilag könnyebb feldolgozni… Családkutatás és helytörténet kapcsolása: a kettő valójában egymásra épül, közös nevező a „közösségkutatás” fogalma, innen ered a Communio- projekt neve – cél a bevonható erőforrások, megszólítható közönség növelése… A két éves Communio-projekt tartalma: egyházmegyénk anyakönyvi és helytörténeti forrásainak képi digitalizálása, és internetes kutatói szolgáltatása, melynek keretében jelenleg 260 regisztrált kutató mintegy 452 ezer képet használ (10 hónap alatt kutatási eset) A helytörténet részesedése: felvételszámból (teljes feldolgozottságnál) kb. 15 %, a böngészett képeknél az első félévben 4 %, képletöltés sok vagy kevés?

Terveink, reményeink Egyházmegyénk plébániai levéltárai esetében: három év alatt a kötetes kéziratos helytörténeti állomány feltárása, nyilvántartásba vétele és internetes kutatói szolgáltatása – közben képet kapunk az egyéb iratanyagok állapotáról- elhelyezéséről is, és kapcsolatba kerülünk az iratokat őrző-kezelő személyekkel A Communio-projekt segítségével a helytörténeti források kutatottságának növelése, hasznosítása a családkutatások szempontjából is A „társadalmi erőtér”, a támogatók és a szolgáltatás bevételei segítségével továbblépés a központi levéltár helytörténeti forrásainak internetes kutatói szolgáltatása felé, speciális-tematikus kutatási segédletek készítése Kutatói erőforrások összegzése és szervezése – hasznos információk-kapcsolatok megosztásában, tartalmi szolgáltatóként és a tájékozódás-találkozás helyszíneként is jelen lenni (fórum, konferenciák, oktatási intézményeknél szakdolgozati témák felvetése stb.)

Köszönöm a figyelmet!