A laterális dominancia

Mi a lateralitás? Fogalma: A test egyik felének az ellenkező oldali testrészekkel szembeni előnyben részesítése, jobb teljesítőképessége. sinisteritás - ambidexteritás - dexteritás a nem következetes oldalhasználók „mixesek” b j B A J

Keresztezett dominancia: sokszor az egyik oldal nem teljesen domináns, pl. a domináns kéz és szem ellentétes oldalra esik. Inkomplett dominancia: mindkét oldali testrész használata, de az egyik oldal kissé preferált. Konvertált dominancia: az egyén valamilyen oknál fogva kénytelen az egyébként nem domináns oldal használatára (pl. balkezességről jobbkezességre szoktatták)

A laterális dominancia háttere: aszimmetrikus féltekék – munkamegosztás, de együttműködés! Bal agyfélteke Jobb agyfélteke Ösztönös Geometrikus Irracionális Szubjektív Humorérzék Jó színelemző képesség Erőteljesebb érzelmi reakciók (bal arcfél) Elkerülő viselkedés Intellektuális Algebrikus Racionális Objektív Nincs humorérzéke Kezdetleges színelemzés Következtető Közelítő viselkedés

Karl Wernicke (1870): beszédértő központ Paul Broca (1861): Beszédmozgatóközpont a bal féltekében (kb. 95%-nál) – betegek vizsgálata Karl Wernicke (1870): beszédértő központ http://www.mindentudas.hu/mindentudasegyeteme/zrinyi/20040806hamori16.html A baloldali agykéreg munkamegosztása.

Az aszimmetria az élővilágban sem ismeretlen (csigaház, kúszónövények, aszimmetrikus csőrű madarak, integetőrák, stb.) – énekesmadarak! Emlősök túlnyomó többségénél szimmetrikus féltekék, de a patkányok 46-46%-a jobb vagy bal mancshasználó, 8% mixes a macskák 50%-a „valamilyen kezes” a majmok 48-48%-a következetes végtaghasználó, 4% mixes

A domináns jobbkezesség kizárólagos ember tulajdonság!  90% jobbkezes Valószínűleg megjelenése megelőzte az agyi aszimmetriát Homo habilis és H. erectus is jobbkezesek voltak Az agyi aszimmetria először a Homo neanderthalensis-nél mutatható ki

A domináns jobbkezesség kialakulása Elméletek: háborúskodás  bal kéz a védekező, mert a szív a bal oldalon van, a jobb pedig „ügyesedett” a harc következtében anya a bal oldalon tartja a gyerekét (szívdobogás!), így a jobb kéz szabadon marad szív baloldali helyzetű => a bal félteke vérellátása jobb => jobban tud fejlődni is

RS-RS- RS-RS+ RS- RS+RS- RS+RS+ RS+ ♀ ♂ 4) Felegyenesedés  kezek közötti munkamegosztás  szimmetria felborul (Homo sapiens) Ezzel összefüggésben: kommunikáció mutogatással (főleg jobb kézzel)  hangok bal homloklebenyben egyre érzékenyebb a gesztikulációért felelős terület  kialakul a beszédközpont (Le Doux). 5) Anett: „Right-shift” modell RS-RS- RS-RS+ RS- RS+RS- RS+RS+ RS+ ♀ ♂ (Anett, 1978, 1985)

Egy kis történelem… Őskor: Ókor: Toth szerint már a H. habilis és H. erectus is jobbkezes A bronzkorban már a szerszámok zöme jobbkezes Ókor: Egyiptom: bal kéz - Maat istennő jobb kéz – Thot isten Róma: Julius Caesar bevezette a jobbkezes üdvözlést Hellász: a szent helyekre jobbról illik belépni (Püthagorasz)

Biblia: Fra Angelico: Utolsó ítélet. (1432-35), fa-oltárkép; (Museo di San Marco, Firenze)

Középkor: XVI.sz-ig elfogadták (Bertrand) /„Balos” családnevek, yorkshire-i ásatások/ Később üldöztetés Okai:-keresztény egyház hatása -írásoktatás -általános illemszabályok elterjedése

Újkor, napjaink: Sokáig „divat” (volt) az átszoktatás Következmények: Diszlexia Diszgráfia Egyéb tanulási nehézségek Kisebbségi komplexus Antiszociális magatartás   Balkezest jobbkezes írásra kényszerítő eszköz terve a XIX.századból. (Illényi, 2002)

A balkezesség okai Öröklődés jobbkezes szülők  98% jobbkezes gyerek ha egyik szülő balkezes  17% esély balkezességre balkezes szülők  46% az esély, hogy balkezes utód születik „Right shift” modell (Anett, 1978, 1985) X-kapcsolt gén (Corballis, 2001)

Egyéb hatások Hormonális: tesztoszteron  1) lassítja a bal félteke fejlődését, „esélyt” adva ezzel a jobbnak - Ezzel együtt a nyelvi képességek gyengítése Magyarázat lehet, hogy miért több a balkezes férfi (10%), mint nő (5-6%) 2) Thymus redukálása autoimmun betegségek gyakorisága nagyobb a balkezesek között A magzat méhen belüli fekvése

„Tükörkép-jelenség” – egypetéjű ikrek egyik fele jobb, a másik balkezes Hipotézis: a nem iker balkezesek az ikerpár „túlélői” Születési stressz (Bakan - O2 hiány; születési sorrend) Gyermekkor: nevelés, tanulás Felnőttkor: trauma, betegség

A laterális dominancia mérése Többféle teszt létezik a lateralitás vizsgálatára. Kezesség vizsgálata: preferencia és teljesítőképesség ( egy kézzel végrehajtható feladatok). Kérdés Megfigyelés (cselekvés végrehajtatása) „papír-ceruza” tesztek (kérdések) projektív tesztek (nyitott feladatok)

Közvetlenül a féltekék vizsgálata is lehetséges: Wada-teszt bőrellenállás-változás mérése „hasított-agy” kísérlet (Sperry) modern leképezési technikák (PET, fMRI, MEEG) http://www.mindentudas.hu/mindentudasegyeteme/zrinyi/20040806hamori27.html

Miért érdekesek ezek a vizsgálatok? Még mindig nem tisztázottak a valódi arányok Sok a tanulási nehézségekkel küzdő gyerek Kevés a balkezes eszköz A tanítók, tanárok legyenek figyelemmel tanítványaik kezességére (ültetés, írástanítás, eszközhasználat) A laterális dominancia bizonyos betegségekkel való összefüggéseinek vizsgálata (depresszió, asztma, …)

Néhány híres balkezes… Julius Caesar, Nelson admirális, Hasfelmetsző Jack, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Szeles Mónika, Benedek Tibor, Jimmy Hendrix …

BALOGH LÁSZLÓ PSZICHOLOGIKUS TÉR A SZÍNLÁTÁS

Mik a színek? A szín voltaképpen a látható tartományba eső elektromágneses hullámok által kiváltott érzet, amely a hullámok spektrális eloszlásán (fizikai tulajdonságain) kívül döntő mértékben függ a szem és az agy működésétől, sőt, pszichológiai jelenségektől is. A színek érzékelése tehát személyes élmény, nem mérhető objektivitás, vizsgálata emiatt a fizikától a biológián és a pszichológián át egészen a képzőművészetekig vezet.

Színlátás Funkciója: Tárgydetekció (paradicsom) Tárgydiszkrimináció (érett vagy sem?) Esztétikai, emocionális („De szép!” - művészet!)

Miért fontos a színek megkülönböztetése? - táplálékszerzés -szaporodás (udvarlás, fajtársak felismerése) -veszély (mimikri)

Egyes hullámhossz tartományok különböző színérzet, De! adott hullámhosszon  mindig azonos színérzet 390 nm – 425 nm ibolya 425 nm – 495 nm kék 495 nm – 560 nm zöld 560 nm – 585 nm sárga 585 nm – 645 nm narancs 645 nm – 760 nm vörös Nincs éles átmenet, az átmeneti zónák színei keverék színek Fehér: mindent visszaver Fekete: mindent elnyel

A színérzet összetevői Árnyalat (tónus)  a hullámhossz határozza meg Telítettség (szaturáció)  mennyire élénk a szín Erősség v. fényesség (luminozitás)  megvilágítás erőssége  sötét v. világos szín A spektrum szélein

http://www.csatolna.hu/hu/rendez/lampa/lampaszin/09.shtml

A színlátás A retinán kétféle fényérzékeny elem A nappali látás receptorai a csapok Az éjszakai látás receptorai a pálcikák (a csapoknál kb. ezerszer érzékenyebbek) Young és Helmholtz trikromatikus (háromszín) elmélete háromféle csapsejt van hosszú (piros) - protos közepes (zöld) - deuteros rövid (kék) – tritos

http://www.szinlatas.hu/

Fényérzékeny molekula a rodopszin (retinol+opszin)  fényre bomlik  receptoron potenciálváltozás A pálcikákban egy, a csapokban háromféle rodopszin (abszorpciójuk más és más) Háromféle ingerületi állapot az alapja a színlátásnak.

A háromféle csaptípus elnyelési görbéi – A színérzet Kékcsúcs: 420 nm-nél Zöldcsúcs: 535 nm-nél Vöröscsúcs: 565 nm-nél (valójában sárga!) „fehér” – érzet: a háromféle csap egyenlő mértékben kerül ingerületbe színes érzet: a színes fény hullámhossz eloszlásától függ

http://www.csatolna.hu/hu/rendez/lampa/lampaszin/07.shtml

Az állatok színlátása Rovarok  jó színlátás, de más színérzékenység, mint a miénk (400 nm-körül a színérzékenységi csúcs) Pl.a méhek nem érzékelik a vöröset, de uv-t igen!  a növények sajátos uv-mintázattal rendelkeznek Így látjuk mi… …és így a méhek.

Az állatok színlátása Halak: egyes fajok biztosan jó színlátók Kétéltűek: a békák és a gőték  a zöld színre érzékenyebbek, mint a kékre, de a sárgát és a vöröset nem képesek megkülönböztetni Hüllők: egyes fajok biztosan jó színlátók Madarak: csak színérző csapok  kitűnő színlátók

Emlősök: kutyák, macskák, mókusok, sertések, cickányok  kétszínlátók A csak éjszakai életmódot folytató állatok szemében nincsenek színérzékeny csapok!

Ép színlátású ember kb. 160 színárnyalat megkülönböztetésére képes Keverékeiből, sötét és világos, továbbá tört árnyalataiból  Összesen mintegy 4 millió színárnyalatot képes felismerni Ennél jóval kevesebb színnevünk van!

A színlátás zavarai Az emberiségnek kb. 4%-a (210 millióan) színtévesztő Férfiaknál gyakoribb (8%), nőknél csupán 0,5% Kevesebb színárnyalatot tudnak megkülönböztetni Ezek egy részét gyakran összecserélik Ez érinti munkaképességüket is, több, mint 100 szakma (pl. autófényező, fodrász, kozmetikus, szobafestő, villanyszerelő, stb.) Hátrányos a közlekedésben is

A színlátás zavarainak okai Szerzett nincs köze a színtévesztéshez, a látótér színhatárai szűkülnek v. szubjektív színérzés. Az ártalom megszűntével ez is elmúlik. pl. hóvakság  vöröslátás santonin mérgezés  sárgalátás gombamérgezés, marihuána  ibolyaszín látás 2) Öröklött: vörös-zöld  nemhez kötött, recesszív öröklődés kék-sárga  autoszomális, domináns

A színtévesztés formái I. - Mono- vagy achromasia  legsúlyosabb forma pálcika-monochromasia  csak pálcika van csap-monochromasia  pálcikák+egy színérző elem Egyik esetben sincs semmilyen színlátás, mindkét eset rendkívül ritka - Dichromasia  kétféle csap működik, van némi színlátás (♂ 3%♀ 0,01%) Vörösvakság - protanopia Zöldvakság – deuteranopia Kékvakság - tritanopia

Vörös-zöld színtévesztés  daltonizmus Nem képesek megkülönböztetni az érett és éretlen paradicsomot…

Így látjuk mi...

deuteranop tritanop protanop

A színtévesztés formái II. Anomális trichromasia  leggyakoribb forma(♂ 5%♀ 0,3%) Mindhárom receptor működik, de a normáltól eltérő módon Romlik a szín-identifikációs és -diszkriminációs képesség Oka: az egyes receptorok a spektrumnak nem ugyanarra a tartományára érzékenyek, mint a normális színlátás esetén

Kékgyenge: tritanomál Zöldgyenge: deuteranomál Vörösgyenge: protanomál

A színtévesztés vizsgálata Fonalcsomó Színdiszkriminációs vizsgálatok: színes korongokat kell színsorba rendezni (Farnsworth D15, Desaturated D15, Farnsworth-Munsell 100) Lámpás tesztek (Lantern) Pszeudo-izokromatikus táblák (Ishihara, Velhagen, Rabkin)

Anomaloszkóp: színkeverés fények egymásra vetítésével

PDT (photodynamic therapy): legújabb módszer  nem elegendő három színnel vizsgálni a színtévesztést!  ezért a teljes látható spektrumban monokromatikus fények segítségével vizsgálja a színlátást

A színtévesztés korrekciója Az anomális trichromasia korrekciójára alkalmas Speciális transzmissziójú színszűrő  a szembe érkező fény spektrális eloszlását módosítja Egyidejűleg javul a szín-diszkriminációs(azonnal) és szín- identifikációs képesség (lassabban) A korrekciós szemüveg fényáteresztő képessége nagy (az egész spektrumban átlagosan 50%) A szűrők dioptriás szemüvegre is felvihetők magyar szabadalom! (dr. Ábrahám György és dr. Wenzel Klára)

Köszönöm a figyelmet!!!