Szabályozási reform – az intézményrendszer és a járadékszabályozás továbbfejlesztése Szikszainé dr. Bérces Anna PM, főosztályvezető Pénztárkonferencia X. 14.

1. Válságban van-e a magánnyugdíjrendszer? Az évi nyugdíjreform eredeti céljai ma is aktuálisak: A nyugdíjrendszer hosszútávú finanszírozhatóságának elősegítése; A nyugdíjrendszer több lábra állítása; Öngondoskodási szemlélet erősítése. Az átmeneti időszak hatásai és a kedvezőtlen folyamatok nagyobb hangsúlyt kapnak. A hosszútávú lehetőségek azonban változatlanok !  Nincs tehát válság, nem indokolt az eredeti irány feladása!

2. Miért kell mégis átalakítás? Magyarország úttörő szerepet vállalt a kötelező magánnyugdíjrendszer bevezetésével. Az eltelt 12 évben a változó környezethez folyamatosan alkalmazkodni kellett (pl. választható portfóliós rendszer bevezetése, központi tagdíj-adminisztráció, hozamgarancia megteremtése, visszalépés utolsó, szűkkörű megnyitása) 2 régi adósság máig fennmaradt: – A magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatás részletes kidolgozása –Az intézményrendszer értékelése Nem lehet tovább várni!

3. A járadékszabályozás korszerűsítése – Miért szükséges? Az 1997-ben kialakított szabályozás – Keretjellegű, hiányoznak a részletek; – az ellátási szabályok ellentmondásosak, nem egyértelműek. Mekkora ellátást fogok kapni? Nem lehet válaszolni a kérdésre! – Fontos nemzetközi tendencia: a biztonsági elemek erősítése, a járadékrendszerrel kapcsolatos kockázatok biztonságos kezelése. A járadékszolgáltatás 2013-ban megkezdődik, feltételei azonban még nem ismertek  HALASZTHATATLAN AZ ÚJ SZABÁLYOZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE!

4. A járadékszabályozás korszerűsítése – A legfőbb irányok Egyszerű szabályrendszer, világos metodika, érthető választási lehetőségek! Olcsó működtetés, a költségek féken tartásával Előírás a (demográfiai, befektetési) kockázatok teljes körű lefedése Cél: piaci szolgáltatók versenye, összhangban az intézményi átalakulással „Végső”, illetve választható szolgáltatóként: állami szerv is belép, mint kijelölt járadékszolgáltató (európai országok, pl. Svédország példája alapján)

5. Intézményi reform Az önkormányzati intézményi forma gondjai: A pénztártagok döntési, irányítási joga formális, a felelősségük azonban teljeskörű! A szponzor pénzügyi intézmények felelőssége azonban nincs nevesítve A valóságos irányítási viszonyok kuszák, ellentmondásosak. Cél: a pénzügyi intézményrendszerben megszokott felelősségi viszonyok kialakítása!

6. Az intézményrendszer átalakításának folyamata Legfőbb célok: egyértelmű felelősségi viszonyok, átlátható működés évtől korszerű pénzügyi intézmények működésének indítása Szabályozott átalakulási folyamat Az átalakult intézmények járadékszolgáltatást is el tudnak látni Az irányítási felelősség az alapító intézményhez kerül A fő tevékenység eredménye megjelenik az intézmény mérlegében. (Az adminisztráció nem szervezhető ki!)

7. Várható hatások Szépek az elvek, de mi fog változni a gyakorlatban? Kiszámítható ellátások: már a felhalmozási időszakban egyszerű szorzással meghatározható, hogy mennyit ér megtakarításunk! Biztonságos járadékfolyósítás Kötelező előírás, illetve ösztönzés az alacsony költségszintre Működési (pl. nyilvántartási) zavarok esetén egyértelmű az alapító felelőssége. Meghatározásra kerül az érvényesítés konkrét módja, mértéke is! Tiszta, egyértelmű felelősségi viszonyok kialakítása

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!