B UDAFOKI BARLANGLAKÁSOK SZENNYEZÉSE Írta: Rátz Dorottya IWS1O7

S ZENNYEZETT T ERÜLET Budafok, Tétény barlanglakásai Barlanglakások anyaga: mészkő Döntés születik a barlanglakások felszámolásáról re befejeződik a bányák szennyező anyagokkal való feltöltése 2004 őszén kezdődtek a kármentesítési munkák

B UDAFOKI BARLANGLAKÁSOK

S ZENNYEZÉS MÉRTÉKE tonna gázgyári iszap és 270 m 3 –nyi csurgalékvíz kezeléséről született szerződés a KvVM és a TERSZOL Környezetvédelmi és Építőipari Zrt. Között Feltárások eredményeként a kezelendő szennyezés mértéke jelentősen nőtt A műszaki beavartkozás során összesen ,39 tonna gáz iszap, 559,03 tonna csurgalékvíz és 3 000,8 tonna hígiszap kitermelésére került sor

F ORRÁS Óbudai Gázgyárból kikerülő gázgyári iszap és csurgalékvíz Gázgyári iszap: gáztermelési eljárás mellékterméke. Jelentős benne a vas, a cián és az arzéntartalom, ezek jelentős környezetkárosító hatása miatt veszélyes hulladék Csurgalékvíz: a lerakott hulladéktesteken átszivárgó, illetve az ott keletkező bármilyen olyan folyadék(oldat, szuszpenzió) amely a lerakóban marad, onnan elvezetik, vagy kikerül a lerakóból.Főként szerves szennyező anyagokat tartalmaz, melynek milyensége a hulladéktestektől függ.

T RANSZPONTÚTVONALAK A forrástól( Budafoki bányalakások szennyező anyagai) a szigetelés hiánya miatt az iszapban lévő cián és higany kipárolgás következtében a légtérbe jutott Az esővíz hatására kimosódás következett be, ami beszennyezte a felszíni vizeket és a talajt is. A szennyezés mértéke és időtartama miatt a felszín alatti vizek is veszélybe kerültek A levegőbe jutó szennyező anyagok a magasabb légrétegekben kondenzálódnak, és csapadék formájában újra a talajt szennyezik.

S ZENNYEZETT KÖRNYEZETI ELEMEK Talaj: a szennyezett talajréteget, iszapot és csurgalékvizet eltávolították, helyébe 20 cm vastag humuszréteget terítettek. Az iszapból a vasat kinyerték és kohászati alapanyagként hasznosították A felszín alatti vizek szennyezését a kutak kitisztításával, nem használt kutak eltömítésével és monitoring kutak létesítésével oldották meg

Ö KOSZISZTÉMA A levegőbe kipárolgott és eső hatására kiporzott szennyező anyagok a felsőbb légrétegekben kondenzáció után a vízkörforgással eső formájában újra elérik a talajt és a felszíni vizeket. Innen tovább haladhatnak a felszín alatti vizek felé. Savas eső hatására a nehézfémek vízoldhatóvá válnak és így a növények számára felvehetőek lesznek. A felszíni vizekben a halak szervezetébe a nehézfémek beépülnek és emberi fogyasztás során káros hatás jelentkezhet.

E MBEREKRE GYAKOROLT HATÁS A szervezetbe étkezés során is bekerülhetnek a növények és állatok által felvett szennyező anyagok A tisztítás és a lerakás között eltelt idő alatt a kiporzás légszennyező hatása nem elhanyagolható A megtisztított területek lakóházakat is érintettek. Az évekig elhúzódó munkák zajszennyezést okoztak, valamint kellemetlenebbé tették az ott élő emberek életét. A tisztítás jelentős anyagi beruházás volt, ami elvonta a pénzt más, szintén megoldásra vagy fejlesztésre váró területek elől.

Köszönöm a figyelmet!

F ORRÁSOK Dr Gruiz Katalin jegyzetei f=6 hun.hu/publikaciok/a_magyar_alagutakrol/varos- a-fovarosalatt.pdf 5_Lerako_letesitese.pdf Kép: