Levegőtisztaság-védelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc A BSc megnevezéséből ha nem közös a tárgy az aktuálisat kell meghagyni. Valamennyi beszúrt objektum (képlet, hang, video stb, a ppt-vel azonos könyvtarban legyen. Eloadasok anyagat kulon konyvtarban kerjuk elhelyezeni. Konyvtarnev: Fokonyvtar: targynev; alkonyvtar:Kornyg_Termv _eloadas_szama ; Fajl neve :TARGYNEV_Kornyg_Termv_BSC_Eloadas_gyakorlat_szama_ppt

AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Az emisszió kataszter Háttérszennyezettség és alap-légszennyezettség A terjedést meghatározó és befolyásoló légköri folyamatok és jelenségek Füstkonfigurációk Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban. HEFOP 3.3.1.

Alapvető fogalmak Emisszió: Légszennyező anyagoknak a kibocsátó forrásból az emissziós pontnál a környezeti levegőbe kerülése Transzmisszió: a légköri folyamatoknak a légszennyezőre gyakorolt komplex hatása, melynek eredményeképpen az anyagok elszállítódnak, szóródnak, átalakulnak és kikerülnek a légkörből Immisszió: A hatósági gyakorlatban többnyire légszennyezettségnek hívják. A környezeti levegőbe került emissziónak a transzmissziós folyamatok hatására felhígult koncentrációja, beleértve a felületekre való kiülepedést. A levegőminőségi határértékek figyelembevételével értékelik. HEFOP 3.3.1.

Emisszió kataszter Emisszió kataszter a különböző forrásokból származó légszennyező anyagok fajtáinak és kibocsátásuk mértékének forrástípus szerinti területi nyilvántartása, ill. a légszennyeződési folyamat vizsgálata szempontjából indokolt területi megoszlásban való részletezése. HEFOP 3.3.1.

    HEFOP 3.3.1.

Háttérszennyezettség Háttérszennyezettség a légszennyező forrás környezetében lévő más, meglévő nagyobb térségű szennyeződési folyamatból származó immisszió, amelyre a figyelembe vett forrás hatása szuperponálódik. Megkülönböztetünk globális, kontinentális, regionális és települési hatérszennyezettséget. HEFOP 3.3.1.

Alap- légszennyezettség 21/2001 Korm.rendelet: " A vizsgált légszennyező forrás környezetében kialakult, más források által okozott, jogszabályban meghatározott időtartamra vonatkoztatott átlagos légszennyezettség, amelyhez a vizsgált légszennyező forrás kibocsátásának hatása hozzá adódik." HEFOP 3.3.1.

Alap- légszennyezettség HEFOP 3.3.1.

HEFOP 3.3.1.

Légköri turbulencia: a tényleges szélsebesség felbontható egy átlagos, időben állandó sebességre és egy erre ráhelyeződő, időben és térben véletlenszerűen változó, un. turbulens összetevőre. Az átlagos sebességtől való eltérés, vagy turbulencia a légkörnek az a jellegzetessége, amely a légkörbe jutó szennyező anyagok diffúzióját okozza. A turbulenciát termikus folyamatok és mechanikus hatások hozzák létre. Ennek alapján két típust különböztetünk meg. A mechanikus turbulencia a felszín érdessége által a felette áthaladó levegőben keltett örvényes szerkezetű légmozgás. A termikus turbulencia kifejeződésében döntő szerepe van a hőmérsékleti rétegződésnek. Turbulens diffúzió: A turbulens áramlásban a légszennyező anyagoknak az örvényes légmozgás által okozott szóródása. A környezeti levegő áramlása általában turbulens. Turbulens szóródás együtthatója: A légkörbe került anyagok hígulásának a mértékét kifejező tényező. HEFOP 3.3.1.

Keveredési réteg: a hőmérsékleti inverzió alatti konvektív határréteg Hőmérsékleti rétegződés a hőmérséklet magasság szerinti változása; a vertikális hőmérsékleti gradienssel jellemezhető. A függélyes hőmérsékleti gradiens előjele pozitív, ha a léghőmérséklet a magassággal csökken. A troposzférában átlagos viszonyok esetén a hőmérséklet a magassággal 100 m-enként 0,65 °C-kal csökken. A talajközeli légrétegben a gradiens értéke a talajfelszíni és domborzati hatások következtében ettől lényegesen eltérhet. Ha a hőmérséklet nem változik a magassággal, izotermiáról, ha növekszik a magassággal, inverzióról beszélünk. A hőmérsékleti rétegződés stabilis, indifferens vagy labilis lehet. HEFOP 3.3.1.

Inverzió : a hőmérséklet emelkedése a magassággal Fajtái: talajközeli inverzió: a felszín erős kisugárzása miatti lehűlés következménye (kisugárzási inverzió); frontális inverzió: az alsó hidegebb és a felső melegebb levegőt elválasztó határrétegben lép fel; zsugorodási (összenyomódási) inverzió: a leszálló légáramlással járó adiabatikus felmelegedés következménye; felső inverzió: a troposzféra és a felfelé melegedő sztratoszféra határán képződik. (A hőmérsékleti inverzió a függélyes légmozgást lefékezi, ezért kedvez a felszínről származó légszennyeződés helyi felhalmozódásának.) HEFOP 3.3.1.

Stabilitási paraméter a légkör egyensúlyi állapotának jellemző mértékszáma. A függélyes hőmérsékleti gradiens értéke szerint megállapított hét stabilitási kategória a következő: erős inverzió <-1, 50 inverzió -1, 50 - -1, 01 gyenge inverzió -1,00 - -0,51 pozitív izoterm -0,50 - -0,01 negatív izoterm 0,00 - 0,50 normális 0,51 - 1,00 labilis 1,00 < HEFOP 3.3.1.

Füstkonfigurációk Felfelé szóródó füstterjedés: inverzió felé emelkedő füst (napnyugta körül) Inverzió felszakadásakor keletkező terjedés: labilizálódó légréteg esetén (hajnalban felmelegedéskor) Legyezőszerű füstterjedés: inverziós rétegben való terjedéskor (éjszaka derült égbolt) Kígyózó füstterjedés: labilis légrétegződésnél (derült időben) Kupalakú terjedés: normális és izoterm rétegződés esetén (felhős szeles helyzetben) Záróréteg alatti terjedés: stabilis légréteg esetén HEFOP 3.3.1.

Záróréteg alatti terjedés Kígyózó terjedés HEFOP 3.3.1.

Receptorpont: ahol a légszennyező anyagot észlelik Füstfáklya a pillanatnyi füstgomolyok időben átlagolt, általában kúpalakban való fokozatos kiterjedésének megjelenése. Külső határát a gyakorlatban úgy határozzák meg, hogy a füstfáklya szélénél lévő koncentráció értékét a fáklya közepén lévő érték egytizedével legyen egyenlő. Füstfáklya-tengely alatti koncentráció rövid átlagolási idejű koncentráció a szennyező forrás füstfáklyának tengelye alatt. Receptorpont: ahol a légszennyező anyagot észlelik HEFOP 3.3.1.

AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA A légszennyező források területi nyilvántartását az emisszió kataszter szolgálja A szennyezők szóródását biztosító légköri turbulencia jelentős eleme a hígulási folyamatoknak. Az inverzió kedvezőtlen a levegő öntisztulása szempontjából, számos típusa ismert. A füstfáklya konfigurációk jó indikátorai a levegő stabilitásának. HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse a transzmisszióval kapcsolatos alapvető fogalmakat! Ismertesse a légköri turbulencia összetevőit! Ismertesse az inverzió típusait! Mutassa be a tipikus füstkonfigurációkat, jellemezze a füstfáklya geometriáját! HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS felhasznált forrásai Szakirodalom: Barótfi I. (szerk.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 2000. Fekete K. – Popovics M. – Szepesi D. (1983): Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása További ismeretszerzést szolgáló források: Godish T. (1997): Air Quality. Lewish Publishers. Mészáros E.: Levegőkémia, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1997. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe HEFOP 3.3.1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET A KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Légszennyezők terjedése Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség. Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: meteorológia, matematika Előadás anyagát készítették: Bíró Tibor HEFOP 3.3.1.