A LELKI éS A TESTI EGÉSZSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI A MAGYAR TÁRSADALOMBAN Kopp Mária www.magtud.sote.hu 2007. május 24. Szombathely

Mai magyar helyzet: A 40- 69 éves magyar férfiak halálozása 12.20/00 volt 1960-ban, 16.20/00 2005-ben, 33 %- kal emelkedett A nők esetében 9.60/00 –ről 7.80/00. Ez azt jelenti, hogy 2005-ben 11.395-tel több férfi halt meg a 40-69 éves korosztályból, mint 1960-ban (20.736 férfi 1960-ban, 32.131 férfi 2005-ben) (Demográfiai Évkönyv, 2005)

Tízezerrel több férfi halt meg a 40-69 éves korosztályból 2005-ben, mint 1960-ban!

Módszertan A minták a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 16 illetve 18 év felett Hungarostudy 1988: 20.902 személy Hungarostudy 1995: 12.463 személy Hungarostudy 2002: 12.640 személy Keresztmetszeti, hosszmetszeti összefüggések

Módszerek Hungarostudy 2002 kérdőíves vizsgálat 117 kérdéscsoport (kb. 300 kérdés) Egészségi adatok, betegségek, bio-pszicho-szociális háttértényezők 12634 (5654 férfi, 6980 nő) személy, otthoni interjú A kérdezőbiztosi feladatot a Védőnői Szolgálat munkatársai végezték

Hungarostudy 2002 felmérés kérdőívei Pszichoszociális faktorok: ·      megbirkózás ·      társas támogatás ·      ellenségesség ·      társadalmi tőke ·      reménytelenség .      impulzivitás ·      elégedettség ·      életcélok · vallásosság Társadalmi-gazdasági jellemzők ·      demográfiai jellemzők · viszonylagos lemaradás mutatói Életminőség és egészségi indikátorok: . WHO életminőség kérdőív . egészségi állapot jellemzői Mentális egészség mutatói: ·     Beck Depresszió Skála, ·     Szorongás skála Vitális kimerültség Életmód és stressz: ·   dohányzás ·    alkohol ·    drog ·  munka, kapcsolati stressz      · életesemények, szükségletek 

A Hungarostudy Epidemiológiai Panel (HEP) követéses vizsgálat első eredményei a korai halálozással kapcsolatban: 2002-ben 12.640 embert kérdeztünk ki, közülük 2005-ben 4689 személyt sikerült újra kikérdezni, 322 ember halt meg az újból felkeresettek közül. A fenti 5011 személy közül a 2002-ben 40-69 éves korosztályt vizsgáltuk, 1130 férfit és 1529 nőt A 2002-ben 40-69 éves korosztályból 99 férfi (8.8%), és 53 nő (3.6%) halt meg 2005-ig

A korai halálozás szignifikáns előrejelzői a férfiak között: szignifikáns védőfaktor: házastárssal él Munkahelyi bizonytalanság- 3-szor magasabb halálozással jár együtt, a társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2-szeres kockázattal járnak együtt Súlyos depressziós tünetegyüttes – 5-ször magasabb halálozás, a meghaltak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma szorongás- 3-szoros halálozási valószinűség,

A korai halálozás szignifikáns előrejelzői a nők között: reménytelenség – 3-szor magasabb halálozás elégedetlenség a személyes kapcsolatokkal - 2-szer magasabb halálozás családi problémák – 3-szor magasabb halálozási kockázat

Társas támogatás és a korai (40-69 éves) halálozás összefüggései a HEP követéses vizsgálat alapján (Szignifikáns odds ratiok)

Szignifikáns veszélyeztető faktorok életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abúzus és elhízás szerinti kontroll után (40-69 évesek 2002-ben) (Szignifikáns odds ratiok)

Munkával kapcsolatos stresszorok és a korai halálozás (40-69 év) összefüggései a HEP követéses vizsgálat szerint 2005-ben (Szignifikáns odds ratiok)

Lelki egészség és és a korai halálozás összefüggései a HEP követéses vizsgálat szerint 2005-ben (Szignifikáns odds ratiok)

Társadalmi bizonytalanság, anómia, demoralizáltság és a korai halálozás összefüggései a HEP követéses vizsgálat szerint 2005-ben (Szignifikáns odds ratiok)

A pozitív életminőség védő szerepe a korai halálozással kapcsolatban a HEP követéses vizsgálat szerint 2005-ben (Szignifikáns odds ratiok)

A pozitív életminőség védő szerepe Az önbizalom (hatékonyság) , az un. tanult sikeresség, olyan állítások, hogy általában meg tudom oldani a nehéz élethelyzeteket, valamint a vidámság, jókedv mindkét nemben jelentős védőfaktor a pozitív életminőség a férfiak esetében kétszeres védőfaktor A házastárs és különösen a jó házastársi kapcsolat ötszörös védőfaktor ezek a tényezők, az élet értelme és a biztos munkahely a hagyományos kockázati tényezők (kor, iskolázottság, dohányzás, alkohol, testsúly) szerinti kontroll után is igen szignifikáns védő tényezők a férfiak esetében

A nemek közötti kölcsönhatás jelentősége: A nők anyagi helyzettel való elégedetlensége fontosabb veszélyeztető faktor a férfiak számára, mint a férfiak saját elégedetlensége ( a nők a család, a férfiak saját anyagi helyzetüket veszik alapul) Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59,675-678. A nők iskolázottsága igen fontos védőfaktor a férfiak részére

Nők szerepe a középkorú férfiak életkilátásaival kapcsolatban: Korrelációs együtthatók, középkorú férfiak halálozása

A nemek közötti kölcsönhatás jelentősége: A nők iskolázottsága igen fontos védőfaktor a férfiak részére A nők anyagi helyzettel való elégedettsége fontosabb védőfaktor a férfiak számára, mint a férfiak saját elégedettsége ( a nők a család, a férfiak saját anyagi helyzetüket veszik alapul) Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59,675-678.

Depresszió súlyossági csoportok 1988 és 2002 között

Depresszió súlyossági csoportok 2002 és 2005 között - utánkövetés

Depresszió súlyossági csoportok 2002 és 2005 között – utánkövetés, férfiak

Depresszió súlyossági csoportok 2002 és 2005 között – utánkövetés, nők

A depressziós tünetegyüttes változása 2002 és 2005 között: 2002-ben 13.6 % volt a kezelésre szoruló depresszió aránya mind a teljes népességet képviselő mintában, mint azok között, akik beleegyeztek az utánkövetésbe, 2005 utolsó hónapjaiban ez az arány 17.6 %-ra, 4 %-kal emelkedett. A férfiak között 2002-ben 10 % volt a közepesen súlyos és súlyos depressziósok aránya, ez az arány 2005-ben, ugyanazok között a férfiak között 15 %-ra emelkedett, a nők esetében ez az arány 2002-ben 15 % volt, 2005-ben 19 % Közel minden ötödik felnőtt a krónikus stressz állapotában van!

Gyerekkori kontroll élmény Handling:fokozza a stressz ellenállást Anyamegvonás, más kontrollálhatatlan stressz fokozza a stressz érzékenységet Gondoskodó ill szorongó patkányok kölykeinek anyai magatartása A genetikai adottságok is megváltoztathatóak ha gondoskodó anyához kerül a kispatkány Embernél- fokozott stressz reaktivitás, depresszió kockázata

Korai stressz érzékenység “Szociális stressz modell:”: anya-gyermek kapcsolat, kötődés zavara- a leszakadó rétegekben ma gyakoribb “protest, despair, detachment”- sérülékenység fokozódása, “huzalozva” az agyban Kötődés elmélet- Bowlby, 1969, Hermann Imre, Fónagy Péter Koragyerekkori kontroll élmények- nagyobb stressz tolerancia- modern gyermeknevelési paradoxon-inadekvát coping

A társas támogatás pszichofiziológiája, protektív szerepe: Oxitocin, vasopressin központi szerepe- S Knox, SW Porges munkássága a társas támogatás hatásának közvetítésében az oxitocin és vasopressin központi szerepet játszik- krónikus stressz állapot megelőzése-anya-gyerek, intim, bizalomteli testi kapcsolat 1982- A szorongás pszichofiziológiája, Ideggyógyászati Szemle társadalmi tőke, bizalom- védőfaktor!

Az életminőség javítása a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése: Johnson elnök 1964-es elnöki kampánya: "Céljaink elérését nem mérhetjük bankszámlánk nagyságával, csak az emberek életminőségének javulásával." Nem közhely, az emberiség jövője szempontjából alapvető Az emberi társadalom saját evolúciós sikerének áldozatává vált A fejlődés célja nem a mindenáron való gazdasági növekedés, hanem az emberek jól-létének, életminőségének javítása

Az életminőség kutatás célja: „Kísérleti állattá" váltunk egy világméretű laboratóriumban, ahol a játékszabályokat a fogyasztást gerjesztő érdekek mozgatják és nem az ember alapvető érdekei- ez az emberiség pusztulásához vezethet (Római Klub előrejelzések) a fejlődés központjában a harmonikus, hosszú távú tervezésre, valódi kapcsolatokra képes emberi személyiség, tehát a pozitív életminőség kibontakoztatása kellene álljon Alkalmazott agykutatási szemlélet szükséges Melyek ennek a feltételei?

Vizsgálataink célja: A teljes magyar népesség szociológiai, pszichológiai, egészséggel kapcsolatos életminőségének interdiszciplináris, egységes modellbe foglalt vizsgálata Régiók (megyék, kistérségek) szerint Társadalmi rétegek (gazdasági aktivitás, ágazat, munka jellege) szerint Az életminőséget meghatározó társadalmi, pszichológiai, életmód tényezők bemutatása

Miért különösen fontos az életminőség vizsgálata ma Magyarországon? Az 1960-as években jobbak voltak az egészségi mutatóink, mint Ausztriában Annak valószínűsége, hogy egy férfi túléli a 65. életévét Magyarországon ma csupán 64 %, az érettséginél kevesebb végzettségűek között 50 % alatt ez az arány Ausztriában 81,6 %, a nők esetében Magyarországon 83,5 %, Ausztriában 90,7 % Várható élettartam Magyarországon: Férfiak: 68,6 év Nők: 76,9 év Ausztriában: Férfiak: 76,4 (+7,8 év) Nők: 82,2 (+5,3 év) Csehországban: Férfiak 72,6 év (+ 4 év) Nők 79,0 év (+2,1 év) (Demográfiai Évkönyv, 2005) Az aktív korosztályban- 65 év alatt rendkívül rossz az élet minősége

Az egészségi állapot jó vagy kiváló értékeinek aránya az European Social Survey szerint: Svájc 85,0 % Írország 84,1 % Belgium 78,2 % Dánia 77,8 % Ausztria 77,1 % .. Spanyolország 64,4 % Franciaország 62,1 % Olaszország 64,2 % Németország 59,2 % Szlovénia 56,4 % Lengyelország 55,2 % Cseh Köztársaság 54,3 % Portugália 51,2 % Magyarország 45,4 %

Az életminőség szociológiai jellemzői: Szubjektív jól-lét, elégedettség azonos módszerekkel elemzi az egyes társadalmi rétegek, régiók életminőségét, ennek összefüggéseit társadalmi-gazdasági tényezőkkel A jóllét legfontosabb előrejelzői: az élet értelmébe vetett hit, társadalmi tőke: bizalom, civil szervezetek, kölcsönös felelősség, alacsony rivalizálás, együttműködés iskolázottság, hatékonyság, kompetencia, adaptív megbirkózás, társas támogatás, alacsony ellenségesség

A WHO jól-lét átlagértéke a magyar megyékben: 1. ábra

Az egészségügyi ellátással való elégedettség: A teljes népesség 86 %-a elégedett a családorvosi ellátással, 71 %-a a járóbeteg szakellátással és 68 %-a a kórházi ellátással-legkevésbé Budapesten az életkor előrehaladásával fokozatosan, szignifikánsan emelkedik az elégedettek aránya. az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással- 4,35 (1-5-ös skálán) a társadalombiztosítás által nyújtott nyugdíj ellátással- 4,27 (1-5-ös skálán)

Az életminőség pszichológiai alapja: Az emberek a boldogságot tartják legfontosabb értéknek: mi a boldogság? Aristoteles: az élet alapvető célja az „eudaimonia”, a boldogság, ami nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is élményt, hanem aktivitást. Az emberi létezés alapvető célja az emberi funkcióknak, az erkölcsnek, az erényeknek, azaz a belső aspirációknak a lehető legteljesebb gyakorlása Értelmes élet, az élet értelmének keresése, önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok, A hedonista, fogyasztói lelkiállapot nem jár jobb életminőséggel - állandó elégedetlenség, jobb nőre, fogyasztási cikkre cserélni a meguntat, külső aspirációk: pénz, siker, hatalom, jó megjelenés

Az „élet értelme” mint egészségvédő faktor (korra, nemre, iskolázottságra korrigálva) A magas „élet értelme” értékkel rendelkező csoport 18.5-szer nagyobb valószínűséggel tartozik az átlag feletti WHO jólléttel jellemezhető csoportba, 48.18-szor az átlag feletti önhatékonyság értékkel-, 9.31-szer az átlag feletti együttműködés értékkel, 6.25-ször az átlag alatti ellenségesség értékkel 33.3-szor az átlag alatti depressziós értékkel-, jellemezhető csoportba.

A pozitív életminőség nem jelenti a negatív érzelmek hiányát A pozitív érzelmi állapot nem azonos a negatív érzelmi állapot hiányával- mindkettő hiánya betegség a negatív érzelmi állapot beszűkíti a gondolkozást, csak az adott helyzet elkerülésére koncentrál- ezért könnyen manipulálható a pozitív érzelmek növelik az ember aktivitási repertoárját, érdeklődését, nyitottságát, a negatív érzelmekre is szükség van, de legalább 3:1 arányban több pozitív érzelmet kell átélnünk ahhoz, hogy életminőségünk pozitív legyen Kreativitás, életcélok, az unalom hiánya – önkárosító magatartásformák ellen véd, a játék fontossága

A középkorú férfi halálozás és a depressziós tünetegyüttes megyei átlagértékei

A nők megváltozott helyzetének kihívásai: Fogamzásgátlás új körülményei: A nemek közötti viszony alapjaiban változott meg A gyermekvállalás valóban vállalás lenne, azonban ez egyáltalán nincs így, A kívánt gyermekek nem születhetnek meg

Alapvető probléma a családok, a gyermeket akarók kiszolgáltatottsága Munkahelyi kiszolgáltatottság- pl áruházláncok Egzisztenciális bizonytalanság Iskolázott nők hátrányos helyzete Fogyasztói szemlélet a gyermekvállalással kapcsolatban

Kívánt/tervezett gyerekek száma Alapelv: a kívánt gyermekek megszületését kell támogatni! Mit jelent ez a mai magyar társadalomban? Nem akar gyereket 2,5 % Egy gyereket szeretne 11,3 % Két gyereket szeretne 60,3 % Három gyereket szeretne 20,4 % Több gyereket szeretne 5,5 %

Tervezett és tényleges gyerekek számának különbsége a 42 évesnél fiatalabb férfiak körében, végzettség szerint (tanulók nélkül)

Tervezett és tényleges gyerekek számának különbsége a 42 évesnél fiatalabb nők körében, végzettség szerint (tanulók nélkül)

Hogyan segítsük elő a kívánt gyermekek megszületését? A kívánt gyermekek megszületése az egész társadalom ügye - állam, munkahelyek, önkormányzatok felelőssége, különben nem lesz nyugdíj és egészségbiztosítás Pl. “Otthon segítünk” mozgalom támogatása (Benkő Ágota, Nagycsaládosok Szövetsége) Biztosítani, hogy a nők képzésének eredménye ne vesszen el - az iskolázott nők kompenzálása, ha gyermeket vállalnak

A magasabb végzettségű nők hátrányos helyzetének kompenzálása: Ne csak általában a társadalom, hanem a munkahelyek, önkormányzatok vállalják a családbarát attitűdöt Ez azonban hosszú távú érdek, az államnak komolyan kell támogatnia azoknak az érettségizett, szakközépiskolát, egyetemet végzett nőknek a gyermekvállalását, akiknek ez jelenleg rendkívüli anyagi és szakmai hátrányt jelent.

Partnertől várható támogatás,élettársi kapcsolatban még fontosabb Gyermekvállalás pszichológiai háttértényezői lépésenkénti regresszió elemzés szerint: Legfontosabb: Partnertől várható támogatás,élettársi kapcsolatban még fontosabb összesen 15 %-ot, nőknél 12 %-ot, férfiaknál 22 %-ot magyaráz a gyerekszám különbségeiből Hány gyereket szeretne? További 9 % Vallás fontossága Szomszédtól várható támogatás Kooperativitás Munkahelyi kontroll nőknél negatív, ffiaknál pozitív

Gyermekvállalás szociális háttértényezői: Nőknél az anya, férfiaknál az apa iskolai végzettsége a legfontosabb negatív tényező, iskolázottság is- idősebb korban vállalnak gyereket Férfiaknál a saját anyagi helyzet pozitív Nőknél a család anyagi helyzete pozitív Az anyagi helyzet további jellemzői negatívak, pl. gépkocsi tulajdon

Gyermekvállalás és egészségi állapot: Férfiaknál az egészségi állapot önbecslése pozitív kapcsolatban Nőknél negatív kapcsolatban A gyermek vállalás ára ma: A nők esetében rosszabb pszichológiai és általános egészségi állapot, kevesebb segítség barátoktól, kollégáktól ez a társadalom bűne, mások helyett is vállalt felelősség Később megtérül, tovább élnek a gyermekesek, nagyobb társas támogatás

Népesedési helyzet: Utoljára 1980-ban volt pozitív a népesedési arány Magyarországon (0.3/1000) 1992-ben lépte át először a 30 ezret a fogyás 1999-ben 48 565 fő fogyás (-4.7/1000) 2001-ben 35.136 fő fogyás (-3.4/1000) - 13.429 javulás, ez 28 %-os javulás 1999-hez képest, visszafordítható a negatív tendencia 2003-ban 41.176 (-4.1), 2004-ben 37.355 (-3.7), 2005-ben 38.236 fogyás (-3,8/1000)

Nemzetközi összehasonlítás: Ilyen mértékű népességfogyás csak a Baltikum országaiban, Oroszországban, Ukrajnában, Bulgáriában tapasztalható. A szomszédos országok közül Szlovákiában (0.2), Szlovéniában(-0.5), Csehországban(-0.5) is sokkal jobb a helyzet (Demográfiai Évkönyv, 2005)

A norvég példa: Gro Harlem Brundtland miniszterelnök, négy gyermek édesanyja, WHO elnök a férfiak önértékelésében is fontosak a családi feladatok – hetente egy nap otthon a gyerekkel nem csak a nők, de a férfiak várható élettartama is nőtt, Norvégiában az egyik legjobb népesedési helyzet (+3.7) Irországban 8.8, Izraelben 16.0, Franciaországban 3.7/1000 (Demográfiai Évkönyv, 2005)