DEÁK ATTILA VEZETŐ MENEDZSER, TERÜLET ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI SZAKÉRTŐ SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ÜGYNÖKSÉG NONPROFIT KFT
FEJLESZTÉSPOLITIKA SZÁMSZERŰSÍTETT EREDMÉNYEI SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN
Támogatási érték (mFt) Időszak: Támogatási forrás: mindegyik Forrás: TEIR, Támogatási alrendszer
Egy főre jutó támogatás (eFt) Időszak: Támogatási forrás: mindegyik Forrás: TEIR, Támogatási alrendszer
Jóváhagyott költségigény (mFt) – BERUHÁZÁSOK VOLUMENE Időszak: Támogatási forrás: mindegyik Forrás: TEIR, Támogatási alrendszer
Támogatás értékének összetétele (mFt) Időszak: Támogatási forrás: mindegyik Forrás: TEIR, Támogatási alrendszer
Jóváhagyott költségek területi megoszlása Sz-Sz-B megyében (mFt) Időszak: Támogatási forrás: mindegyik Forrás: TEIR, Támogatási alrendszer
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjainak jóváhagyott költségigénye (mFt) Sz-Sz-B megye kistérségeiben Időszak: Forrás: TEIR, Támogatási alrendszer adatai alapján saját szerkesztés
KONTRA „A rendszerváltás óta a területi különbségek növekedtek Magyarországon”
Kora-újkor század 16. század centrum-periféria kialakulása Európában, Magyarország Európa perifériája lesz Török dúlások hatásai (kiemelten a településhálózatra) Szabadságharcok bölcsője, Reformáció bölcsője Óriási károkat szenved a térség, amely meghaladja teherbíró képességét, demográfiai mélypont Nem tudja kihasználni az Alföld fénykoraként jegyzett századi konjunktúrát Nem jön létre egy kereskedelmi és agrárpotenciállal bíró mező városhálózat, amely nagyobb lélekszámú településeket tartalmaz (elaprózott maradt a településszerkezet) középvárosok hiánya jelenleg is Alföldi út
19. század Tartós lemaradás: Jelentős megkésettséggel érnek el ide az ipari forradalom hatásai Ipari forradalom elkerüli a megyét Egészen az 1960-as évekig nem jön létre érdemi ipari potenciálja a megyének
20. század Trianon máig ható sérüléseket okozott a megye számára: Periféria perifériájává válik a térség Hagyományos gazdasági közösségek, települési kapcsolatok széttöredeznek Városhiányos térségek kialakulása Akut válságövezetek jönnek létre a határmentén
1945 után Kései iparosítása, 1960-as években indul el Részlegipar telepítése
1990 után Sérülékeny részlegipar összeomlása A rendszerváltást követő gazdasági és társadalmi trauma itt mélyebb Befektetési trendek, K+F+I elkerüli a térséget (tartós versenyhátrányok kialakulása) A területi különbségek folyamatosan növekednek
Tapasztalatok, konklúziók…… Egymásra épülő projektek, szinergikus hatások kiaknázása Projekt szemlélet helyett integrált program szemlélet Szervezeti háttér biztosítása a projekt utáni időszakra vonatkozóan (felelősök, kompetencia körök pontos lehatárolása) A problémák ismerete tükrében, valós hozzáadott értékű projektek generálása Széleskörű intézményesített összefogás, hálózat kialakítása, a szereplők között, egymásra épülő projekteken keresztül biztosítani a szinergiát Interdiszciplináris jelleg biztosítása Belső források, értékek feltérképezése és kommunikálása Meglévő promóciós eszközök szoros integrálása A projektek közötti átjárhatóság és integráció biztosítása Fejlesztési területek integrálása
RÉGIÓMARKETINGTURIZMUSMARKETING BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSINNOVÁCIÓ-ÖSZTÖNZÉS HELYI IDENTITÁS KULTÚRA, MŰVÉSZET, HAGYOMÁN, YŐRZÉSCIVIL ÖNSZERVEZŐDÉS LOKÁLPATRIOTIZMUSKÖRNYEZETTUDATOSSÁG
Mi a régiómarketing? A régió és településmarketing terméke maga a földrajzi tér, az általa kínált adottságok, értékek, produktumok (területtermék) A marketing szintetizáló, koordinációs eszköz, amely egységes arculat, imázs formájában pozícionálja és kommunikálja a régiót. Egy régió versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárás, fejlesztése, kommunikálása Szemlélet és magatartásformáló eszköz Közösségi marketing A hátrányok leküzdésére tett fejlesztéspolitikai kísérlet Egy hatásos fegyver a periférikus térségek számára Olyan problémákra tud reagálni, amelyekre a klasszikus területfejlesztési eszközrendszer nem
ESZKÖZRENDSZER A RÉGIÓMARKETING PROGRAM HATÁSÁRA LÉTREJÖVŐ EREDMÉNYEK Megyei szintű régiómarketing politika kibontakozásának indukálása, ehhez kapcsolódó feltételek megteremtése: Humán erőforrás: Képzés Szervezeti feltételek: Régiómarketing iroda Stratégia, konkrét programok: Megyei marketing stratégia és akcióterv Adatbázisok, szakmai anyagok, megalapozó kutatások: Kataszter, trend elemzések Egységes brand és arculat Közösségi marketing eszközrendszer: Honlap, PR film, ajándéktárgy Marketing kampány lefolytatása Promóciós akciók lebonyolítása: Fesztivál/expo Termékvédjegy rendszer felépítése Szemléletváltás a területfejlesztésben. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye területfejlesztési eszközrendszerei sorába beillesztésre kerül a régió és településmarketing eszköz Bemeneti csatorna Kimeneti csatorna A térség gazdaság, turizmus és területfejlesztési szervezetei között egy egységes stratégiai szemlélet megalapozása, az együttműködés feltételeinek megteremtése Pilot program
DEÁK ATTILA /