ALAPVETŐ KÖLCSÖNHATÁSOK 1.FELSOROLÁS A természetben megfigyelhető kölcsönhatások között hatótávolságuk, erősségük és a folyamatok gyorsasága alapján tehetünk különbséget. erős elektromágneses gravitációs (történetileg az első) gyenge A gravitációs kölcsönhatás meghatározó szerepet játszik a világegyetemben.
Az erős-, gyenge- és az elektromágneses kölcsönhatások a mikrovilágban játszanak meghatározó szerepet. Az előbbi felsorolás az intenzitáscsökkenés sorrendjében történt.
2. GRAVITÁCIÓS KÖLCSÖNHATÁS Minden testre hat Hatótávolsága végtelen Intenzitása nem nagy (atomi méretekben elhanyagolható) Közvetítő részecskéje: ?graviton (A tudománytörténeti legenda szerint Newtont egy fáról lehulló alma látványa ihlette meg.)
3. ELEKTROMÁGNESES KÖLCSÖNHATÁS Csak elektromosan töltött ill. nyomatékkal bíró testek között hat Hatótávolsága végtelen Intenzitása kb. 40 nagyságrenddel nagyobb a gravitációsnál Közvetítő részecskék: fotonok Ilyen kölcsönhatás van az atommag és az elektronok között, a molekula atomjai között, velük magyarázhatók a gázok, folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságai…
4. ERŐS KÖLCSÖNHATÁS -Kis hatótávolság (<10-15 m) Nagy intenzitás Töltésfüggetlenség Közvetítőrészecskék: mezonok A kölcsönhatás az atommagon belül érvénysül.
5. GYENGE KÖLCSÖNHATÁS A természetben ma már több száz részecskét ismerünk., ezek között azonban alig van stabil. (Stabil a proton, az elektron és a foton). Az instabil részecskék elsöprő többsége a másodperc töredéke alatt elbomlik. Röpke életük „nyomai” (bomlástermékeik) csak a nagy részecskegyorsítók óriásdetektoraiban figyelhetők meg. Az ezeket a bomlásokat uraló erőhatás a gyenge kölcsönhatás. (<10-15 cm) Ez okozza pl. az atommagok és a részecskék radioaktív bomlását.
Az 1970-es években kiderült, hogy az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatás elmélete egyesíthető. A fizikusoknak az a törekvése, hogy a természet valamennyi alapvető kölcsönhatását egyetlen, egységes elméletbe foglalják, bár ez alól a gravitáció még mindig konokul kibújni látszik. (ÉT 2005/1)