Művészetterápia csoportban Az alkotó műhelycsoporttól a művészet-csoportterápiáig
Csoportterápia Az ember szociális magatartását helyezi a középpontba. Nem lehet nem kommunikálni. A csoportterápia a kommunikáció szintjét vizsgálja. „Kollektíven megtestesítjük azt az abszolút normát, amitől egyenként eltérünk.” Foulkes Története, elméletalkotói (Foulkes, Yalom, Bion, Dalal) Csoportanalízis – analízis a csoportban és a csoport analízise Csoporthoz tartozni, csoport által elfogadottnak lenni önmagában terápiás.
A csoportok működési szintjei Bion a nagycsoport két szintjét különítette el: Munkacsoport Alapfeltevés csoport (harc-menekülés, dependencia, párképzés)
A csoportos művészetterápia spektruma Nyitott alkotóműhely-csoport A csoportdinamikát nem (vagy alig) veszi figyelembe, a hangsúly a művészi alkotófolyamaton van. Analitikus művészetterápiás csoport A csoportdinamika áll a fókuszban, az alkotó munka ezt csak intenzívebbé teszi. Alkotóműhely: egyéni alkotás, igaz sokan együtt a műteremben, de nincs köztük igazán kommunikáció. A terapeuta egyénileg beszél mindenkivel. Történetileg inkább Európa, Adamson (UK) munkássága miatt. Csoportdinamika persze itt is van, csak nem igazán figyelnek rá, nem teszik terápiás eszközzé. Analitikus művészetterápiás csoport – hangsúly a csoportdinamikán. Gyakran azzal vádolják, hogy nem ad elegendő teret a művészi alkotófolyamatnak, a műveket arra használja, hogy a dinamikát facilitálja. Pedig alkotás itt is folyik – maga a csoport is alkotás… de a verbális szint erősen nyom a latba. A rajzokat nem is mindig egyenként szemléli, hanem a köztük levő rezonanciát figyeli. Különböző indikációs területek: alkotóműhely jellegű csoport: akut pszichiátria.
Az analitikus csoportterápia A vezetőnek figyelni kell: Mi történik az egyénnel Mi történik a tagok között Mi történik a csoporttal,mint egésszel Összefonódó szintek: Az egyén előzménye Az aktuális események A csoport története A pszichoanalitikus csoportterápia alapjai. A csoport több mint egyének összessége. A csoport, mint egész egy külön sík. Foulkes: a csoportanalízis a csoport analízise a csoport által – beleértve a vezetőt is. Csoportban az elsődleges pszichológiai egység a csoport, az elsődleges biológiai egység az egyén.
Pszichoanalízis a csoportban Szabadon lebegő kommunikáció szigorúan következetes keretek között, köztes térben. A csoportban az egyén csomópont a csoport kommunikációs hálójában. Rezonancia: a tagok tudattalan egymásra hangolóádsa. A pszichopatológia zavart, blokádot okoz a kommunikáció hálóján. A tagok közötti kommunikáció képezi a reflexió alapját. Áttétel - viszontáttétel: kapcsolat a külvilággal. A csoport: köztes tér. Átmeneti jelenségekkel. Szabad kommunikáció, a fantáziák áramlása, ugyanakkor kapcsolat a realitással. A cél: megtanulni kommunikálni a csoportban, mint ahogy a gyermek tanul beszélni. A kommunikációs akadályok legyőzése,
Az analitikus csoport működése A csoport vezetője nem válhat vezérré, bár a csoport alapvető dependencia igénye ezt kívánná. Működő csoport: kül. diskurzusok ütközése. Másfajta diskurzusok megtapasztalása terápiás hatású: beengedjük az idegent otthonunkba. Lassú és fájdalmas differenciálódás a kezdeti fúzióból. A csoportanalízisben a hierarchia megengedhetetlen. A csoport – tudat alatt – egy mindenható, istenszerű apafigurára tart igényt, és mágikus segítséget, megváltást vár tőle. De a csoport érdeke, hogy a csoport vezetőjéből a csoportban levő vezető legyen. A dependencia egy védekező mechanizmus, mögötte mély szorongások, ezt hivatott csökkenteni. A szorongások a szeparációból erednek, a másság megmutatásának kockázata elutasítástól való félelem. Csoportba tartozni jó dolog, biztonságos, pozitív élmény a fúzió a csoporttal vagy omnipontens vezérével. Ugyanakkor roszz is az autonómia elveszítése: veszélyes. AA csoport vezetője sajátosan reflektál bizonyos kommunikációs jelenségekre, nem szolgálja ki a dependenciát és érzékeny a szociális tudattalanra (dependencia-igény). Így megelőzi a hierarchia kialakulását. A hierarchia azzal a veszéllyel jár, hogy a csoport egy idealizált vezérrel rendelkező masszává vagy pedig izolált egyénekké válik. Az autonómiából önkény, az individualitásból izoláció lesz. A cél a lassú és fájdalmas individualizáció. Agresszív-destruktív fantáziák: félelem a szeparációtól, a másik másságát nem tudja elfogadni. Winnicott: a destruktivitás nem halálösztön, hanem egy kreatív erő, csak megfelelő irányba kell terelni…
Művészetterápiás csoport A művészi alkotófolyamat és a verbális interakció kombinációja. Sajátos feszültségek: A verbális és képi kifejeződés között Az egyes szakaszok közötti átmenet miatt Az egyén és a csoport között
Nehézségek a művészetterápiás csoportban I. A csoport vezető: Hatalmas anyagot kell kezelnie Néha pszichodráma terapeuta is Átvezető a kül. csoportszakaszok között Ellentmondásos szerep (aktív-passzív) Hatalmas anyag A képekkel kapcsolatos interakció intenzívvé teszi a folyamatot: a csoportvezető pszichodráma terapeuta is. Veszélyes találkozás az irracionálissal, a nehezen tartalmazhatóval. Nehéz szavakat használni képekkel kapcsolatban, nagy az esélye a „betű szerinti” értelmezésnek.
Nehézségek a művészetterápiás csoportban II. Kép – szó kapcsolat feszültsége Nehéz szavakban képekről Potenciálisan veszélyes találkozás az irracionálissal, a tartalmazhatatlannal A verbális interakció eluralkodhat Fennáll a „betű szerinti fordítás” esélye
Nehézségek a művészetterápiás csoportban III. Feszültség az egyén és a csoport között Lehetséges-e individuális alkotás? Vagy csak nem keresi az alkotások egyéni értelmét?
Lehetőségek az analitikus művészetterápiás csoportban: Rezonancia és kohézió a művekben A csoport-kép megjelenése Az egyén nukleáris konfliktusa fokálissá válik a csoportban, feloldó vagy elkerülő megoldások lehetségesek Rezonancia a verbális csoportokban is: ahogy a tagok tudattalan szinten kapcsolódnak egymáshoz. Art csoportban: kohézió a művekben. Oka lehet persze a téma adás is, a diszkusszió, a tudtaos, tudattalan másolás, de leginkább a közös élmény.
A művészetterápiás csoport tagozódása: szonáta forma Expozíció: bemelegítő beszélgetés Kifejtés: az individuális alkotó folyamat Feloldás: a verbális interakciós szakasz. Zenei metafora: a zene az emberi kapcsolatok struktúráját ragadja meg. A szonáta forma megjelenését követően általánosan elterjedt, van benne valami „kielégítő”. Expozíció: fő téma, melléktéma kijelölése. Irányítson-e a terapeuta? Kiszolgáljon-e bizonyos dependencia igényeket. Hogyan haladjunk tovább a következő szakaszra. Tudattala elvárás, hogy a terapeuta aktív legyen és valamiféle tanárként működjön. Szülői és autoritás konfliktusok felelevendése. Az alkotás: lehetséges-e individuálisan? Van-e rá elegendő idő. Általában 20-40 perc. Mint bármilyen alkotás során,mert ennyi idő múlva kezdődik az esztétikai reflexió. Na, csoportban csak eddig tart az „alkotás”. Feloldás:
Alkotóműhely-csoport Adott időben mindig nyitva áll a betegek számára Kezdeti kontaktusfelvétel, majd egyéni, szabad munka A terapeuta észleli a non-verbális utalásokat, ha segítség kell Az ülés végén mindenkivel beszél a művéről Ritkán többen közösen is beszélnek, ha ez nem túl szorongáskeltő
Alkotóműhely keretek Szigorú idő keretek Meghatározott struktúra Kapcsolat az intézménnyel, a kezelő stábbal, a művészetterápiával kapcsolatos tévhitek eloszlatása A „beutalás” oka, körülményei Kapcsolatfelvétel a beteggel még az ülés előtt, orvosi anyagát ismerni
Az alkotóműhely elmélete Alapvető a keretek és a struktúra állandósága, hogy kötődni tudjanak a csoporthoz. A csoport, mint „anya” jelenik meg. Konténer-funkció, mely én-erősítő. Kezdetleges, szavak nélküli kötődés a csoporthoz, mint egészhez korrektív élmény, biztonságos.
Művészetterápiás csoport Alkotóműhely-csoport Fókuszban a dinamika, a verbális interakció. Értelmezés van. A csoport vezető nem szolgálja ki a dependenciát. Többnyire zárt csoport. Diagnosztikus heterogenitás. Feltáró, szorongást provokáló. Alkotóműhely-csoport A csoportdinamikát nem veszi figyelembe, a hangsúly a művészi alkotófolyamaton. Értelmezés nincsen. A csoport, mint anya. Többnyire nyitott. Diagnoszikus homogenitás is lehet. Szupportív, én-erősítő.