Személyiségelméletek A személyiség fogalmára vonatkozó ismeretek
Személyiségelméletek A személyiség fogalma – használata: Következetes, konzisztens viselkedés – magatartásmintázat (így szokott viselkedni; következetesen így reagál ingerekre) A viselkedésnek belső okai vannak Néhány alapvető viselkedéssel az egész ember leírható (segítőkész – tulajdonság-nyalábok)
Személyiségelméletek A személyiség értelmezését nehezítő szempontok Az egyéni különbségek honnan erednek – mihez kapcsolódnak; hogy érhető tetten, hogy fogalmazható meg a különös az általánosban? Magyarázat az intraperszonális működésekre (motiváció; szükséglet; érzelmek; igényszint…)
Személyiségelméletek Az elméletek funkciója Néhány (kiválasztott) jelenségre adjon magyarázatot. Előre kell jeleznie új fejleményeket – hipotetikus szinten Milyen távolságra van a központi személyiség-fogalom a megfigyelhető viselkedéstől (kondicionálás; analitikus iskola) A lehető legkevesebb fogalommal adjon magyarázatot jelenségekre
Személyiségelméletek Hogyan használjuk az elméleteket? A különböző nézőpontok a személyiség működését más-más aspektusból írják le Meg kell vizsgálni, hogyan lehet ezeket egymással összefüggésbe hozni. (hasonlóságok, eltérések összevetése; illesztése; az egyik elmélet egyik részének összekapcsolása egy másik elmélet másik részével annak alapján, hogyan értelmezzük a személyiséget – mi a célunk a használattal)
Személyiségelméletek A személyiség vizsgálati módszerei Introspekció, megfigyelés Esettanulmány (hosszú időn át való megfigyelés, különböző élethelyzetekben) Matematikai statisztika alkalmazása a változókra vonatkozóan (Korreláció: az összefüggés – kapcsolat nem a véletlen műve, ha az esetek kevesebb mint 0,05-a fogható a véletlenre. Ilyen esetben az összefüggés szignifikáns. Több tényező kölcsönös egymásra hatása: varianciaanalízis)
Személyiségelméletek Elvárások a módszerrel kapcsolatban Megbízhatóság – reliabilitás (megismételhetőség – következetesség a tulajdonság, viselkedésminta ismétlődésére vonatkozóan) Belső konzisztencia (ugyanazon jellemző vizsgálatára kérdéssorok; a különböző tételek szorosan korrelálnak egymással) Értékelői megbízhatóság (konkrét megfigyelési szempontok, több megfigyelő „ugyanazt” észleli)
Személyiségelméletek Nézőpontok – elméletek Diszpozicionális (stabilan a személyiségbe épült sajátosságok jellemzik a személyiséget) Biológiai (a személyiségdiszpozíciók öröklődnek; evolúciós célok magyarázzák; központi idegrendszer – hormonális működés) Analitikus (együttműködő, harcban álló erők – ösztönök összessége)
Személyiségelméletek Neoanalitikus elméletek (az egóra és annak fejlődésére vonatkozó elméletek; variálás, kiegészítés) Tanuláselméleti közelítések (a viselkedés a tapasztalatok hatására változik) Fenomenológia (szubjektív élményvilág – hogyan éljük át az életeseményeket + szabad akarat – öndetermináció) Kognitív (az információfeldolgozás szintjétől, minőségétől függ az önszabályozás)
Személyiségelméletek A kurzus célja: Saját értelmezési keret kialakítása a személyiségre vonatkozóan (indoklással, előző kurzus információira építve) Az egyéni személyiség-elmélet alkalmazása a mindennapokban és tudományos igényű vizsgálódás során (véleményezés megírása különböző célokra, pl. oktatási intézménynek, foglalkoztatónak, rendőrségnek…) Az önismeret fejlesztése ennek alapján.