Hálózati technológiák és alkalmazások Vida Rolland 2008.03.25

Konkurrencia-ellenes magatartás Az incumbent szolgáltatónak több lehetősége is van a vetélytársak megfékezésére felhasználhatja egy másik szektorban, pl. a vezetékes telefonszolgáltatásban létező monopolhelyzetét, az ott elért nyereségeit, a saját broadband szolgáltatásának finanszírozására, és az előfizetés árának csökkentésére a szélessávú szolgáltatás közös, összevont értékesítése olyan más szolgáltatásokkal, melyek területén monopolhelyzetben áll Wanadoo Interactive France Telecom fiókvállalata több éven keresztül az ADSL szolgáltatás viszonteladását alacsonyabb áron kínálta a szolgáltatás költségénél hatalmas veszteséget halmozott fel, de megszerezte a DSL piac 72%-át ezekkel az árakkal való lépéstartás olyan veszteséget vetített elő, mely távoltartotta, megfélemlítette a szektor potenciális befektetőit. 2003-ban 10 millió eurós bírság az EU Bizottságtól a konkurrencia szabályainak megszegése miatt Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Univerzális szolgáltatás Számos országban szigorúan szabályozzák az univerzális szolgáltatási kötelezettséget a hagyományos távközlési szolgáltatásoknál Universal Service Obligation, USO a szolgáltató köteles egy univerzális alapszolgáltatást nyújtani egy egységes áron bárkinek aki azt igényli, függetlenül a szolgáltatás az előfizető felé való kiterjesztésének költségétől Néhány helyen a broadband-re is érvényes Ausztrália, Izland A legtöbb országban ez nincs így, több ok miatt viszonylag új szolgáltatás, hiánya nem generál egyelőre jelentős szociális és gazdasági hátrányokat ez azért már változik bevezetése nagymértékben megnövelné az infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás üzemeltetésének a költségeit csak erősítené a domináns szolgáltató helyzetét a konkurrenciával szemben A témát nem kell lezártnak tekinteni, hanem visszatérni rá pár év múlva, ha a broadband igazán elterjed Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Optikai hálózatok

Miért „fiber”? Ma már nem a webezés befolyásolja a hozzáférési technológiákat, inkább a multimédia MPEG-1 – ISO/IEC szabvány Moving Pictures Experts Group 50:1 – 100:1 video tömörítés 1.5 Mbps, VHS minőségű kép MPEG-2 DVD minőségű kép Nagyfelbontású, nagy színmélységű, teljes mozgású videó (pl. élő sportközvetítés) – 4-8 Mbps HDTV – 14 Mbps Az ADSL sávszélessége messze nem elegendő ehhez Csak nagyon rövid helyi hurkok esetén Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Miért „fiber”? HFC (Hybrid Fiber Coax) Az eredeti 300-550 MHz-es kábeleket 850 MHz-s koax kábelek váltják föl Plusz 300 MHz → 50 db új 6 MHz-es csatorna QAM-256-al 40 Mbps egy csatornán → 2 Gbps új sávszél 500 ház egy kábelen → mindenkinek jut 4 Mbps downstream, ami elég egy MPEG-2 filmhez Szépen hangzik, de... Minden kábelt le kell cserélni 850 MHz-es koaxra Új fejállomások, új fényvezető csomópontok (fiber node), kétirányú erősítők A teljes kábelhálózati rendszert le kell cserélni Akkor miért ne legyen minél több fényvezető szál benne? Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

A kis sebesség ma már kínzás!! Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Becsült minimális idő a Braveheart letöltésére A sebesség fontos!! Becsült minimális idő a Braveheart letöltésére 2001 augusztus 17 Az MGM, Paramount Pictures, Warner Brothers és a Universal Studios bejelentenek egy közös tervet melyszerint letölthetővé tesznek filmeket kölcsönzés céljából az Interneten 2002 december 9 „Hollywood’s Latest Flop”, Fortune Magazine: „A fájlok óriásiak. A 952 MB-os Braveheart letöltése otthoni DSL kapcsolaton keresztül majd 5 órába telt. Ugyanennyi idő alatt 20 utat megtehettünk volna a helyi video kölcsönzőig és vissza” Technológia Perc Óra Nap Modem 56 2 kb/s ISDN 128 20 kb/s 12 DSL 1 Mb/s 2.5 Cable 2.5 1 Mb/s 45 FTTH 0.4 Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Adatátvitel fényvezető szálon Három fő komponens: Fényforrás LED (light emitting diode), félvezető lézer Átviteli közeg Rendkívül vékony üvegszál Fényérzékelő (detektor) Ha van fényimpulzus – logikai 1 bit Ha nincs – logikai 0 bit A villamos jeleket fényimpulzusokká kell alakítani és vissza A detektor fény hatására elektromos impulzusokat állít elő Az adatátviteli sebességet az átalakítás sebessége határozza meg A gyakorlati sebesség egy szálon ma 10-50 Gbps Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Adatátvitel fényvezető szálon Egy egyszerű üvegszál a gyakorlatban használhatatlan A fény elszivárog Ha a fény az egyik közegből átlép a másikba (pl. üvegből levegőbe) megtörik A visszaverődés mértéke függ a közegek fizikai jellemzőitől (törésmutató) és a beesési szögtől Ha a beesési szög nagyobb egy határértéknél, a fény visszaverődik az üvegbe Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Fényvezető szálak Többmódusú szál Egymódusú szál A fényimpulzusok hosszanti irányban szétszóródnak a szálban Egyszerre több, különböző szögben visszaverődő fénysugár halad Minden sugárnak más a „módusa” Olcsó megoldás, de csak kis távolságokra hatékony (500 m) Egymódusú szál Ha az üvegszál átmérője nagyon kicsi, a fény visszaverődés nélkül, egyenesen terjed Jóval drágább a szál, és nagyobb kapacitású, jobb lézereket igényel Nagyobb távolságok áthidalására sokkal jobb 50 Gbps 100 km távolságba erősítés nélkül A transzatlanti optikai kábeleknél nagyon fontos, hogy kevés erősítő legyen A gerinchálózatban csak egymódúsú szálakat használnak Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Fényvezető szál Core (mag) Cladding (tükröző anyag) Coating Üvegszál, vezeti a fényjeleket Többmódusú szálra kb 50 μm emberi hajszál Egymódúsú szálnál kb 8-10 μm Műanyag is lehet Olcsó, de sokkal erőssebb a csillapítása Cladding (tükröző anyag) Üveg A magban tartja a fénysugarakat Kissebb a törésmutatója Coating Műanyag, védi az üveget Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Fényvezető kábelek Egy fényvezető kábelben akár 1000 fényvezető szál 50.000 Gbps átviteli sebesség Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Hullámhossz osztás WDM – Wavelength Division Multiplexing Több hullámhossz (szín) ugyanazon az üvegszálon Kezdetben csak 2 szín Ma már akár 160 10 Gbit/s szálon elméletileg 1.6 Tbit/s Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Fiber vs. Réz érpár Egy optikai szálpáron több mint 2.5 millió párhuzamos telefonhívás Egy hasonló kapacitású sodrott érpár köteghez képest 1%-os súly és méret Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Fiber vs. Réz érpár Optikai kábel Réz érpár Fényjelekkel működik // Optikai kábel Fényjelekkel működik Nem érzékeny az elektromágneses interferenciákra Ismétlők kb. 30 km után Kismértékű hőtágulás Törékeny, viszonylag merev anyag Kémiailag stabil Réz érpár Elektromos hullámok Érzékeny az elektromágneses interferenciákra Ismétlők 5 km után Nagymértékű hőtágulás Hajlítható anyag Érzékeny a korrózióra és galvanikus reakciókra Újrahasznosítható Jó pénzért el lehetne adni a rezet Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

FTTx FTTx – Fiber To The x FTTB – Fiber To The Building FTTC – Fiber To The Curb FTTD – Fiber To The Desk FTTE – Fiber To The Enclosure FTTH – Fiber To The Home FTTN – Fiber To The Neighborhood FTTO – Fiber To The Office FTTP – Fiber To The Premises FTTU – Fiber To The User Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

FTTC Fiber To The Curb Üvegszál a helyi központból minden lakókörzetig Üvegszál az elosztódobozig Üvegszál a helyi központból minden lakókörzetig A szál egy ONU-ban végződik Optical Network Unit – optikai hálózategység Több helyi rézhurok vagy koax csatlakozhat hozzá Nagyon rövid hurkok, lehetséges szimetrikus nagysebességű kiterjesztés Pl. VDSL – Dél-kelet Azsiában nagyon elterjedt Alkalmas MPEG-2 átvitelre, videokonferenciázásra Az FTTC maga szimetrikus átviteli sebességeket biztosít Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

FTTH OAN OLT ONU Fiber To The Home Rendszerelemek Üvegszál otthonra Rendszerelemek OAN: Optical Access Network Optikai hozzáférési hálózat ONU/ONT: Optical Network Unit/Terminal Az előfizető otthonában OLT: Optical Line Termination végződtetés a szolgáltató hálózatában OAN CO/HE // OLT ONU Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Miért FTTH? Az FTTH előnyei Hatalmas adatátviteli kapacitás Könnyen feljavítható (upgrade) Könnyen telepíthető Földben és levegőben vezethető kábelek Teljesen szimetrikus szolgáltatásokat biztosít Alacsony üzemeltetési és karbantartási költségek Nagyon nagy távolságok esetén is működik Kis átmérőjű, könnyű kábelek Nem zavarják elektromágneses interferenciák Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

FTTH architektúrák PON – Passive Optical Networks Active Node Több felhasználó (max. 32) megoszt egy fényvezető szálat Optikai splitter-ek a jel szétválasztására és aggregálására Áramellátás csak a végeknél szükséges Osztott hálózat – Point to Multipoint (P2MP) Active Node Az előfizetőknek saját fényvezető száljuk Point to Point (P2P) Aktív, árammal táplált csomópontok a forgalom elosztására Ethernet switch Layer2/Layer3 switching/routing Hybrid PON Az előbbi két architektúra kombinált változata Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

PON architektúra // Általában 10-20 km OLT ONU Optikai splitter // // Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Active Node architektúra 70 km-ig 10 km-ig // OLT // // ONU // // Active Node (powered) // Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Hibrid architektúra // // 70 km-ig 10 km-ig OLT Optikai splitter ONU Active Node (powered) // // // Optikai splitter Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Ethernet vagy ATM? Egy OLT-hez több PON köthető Mindegyik olcsó passzív optikai filtereken keresztül jut el sok ONU-hoz Nincs szükség aktív elektronikai eszközökre, és azok karbantartására Két külön technológia vetélkedik egymással APON – ATM-based PON ITU-T G.983.x Az első PON implementáció EPON – Ethernet-based PON Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Le- és feltöltés A le- és feltöltés nem egyformán működik A letöltés broadcast A splitter minden szálra kitesz minden csomagot Az ONU csak azt a csomagot kezeli melyet neki címeztek (fejléc alapján) A feltöltés TDMA-t használva történik Az OLT időszeleteket oszt ki az ONU-knak Szinkronizált csomagküldés Az ONU kérhet plusz szeleteket, ha van küldenivalója Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

APON Segmentation and Reassembly (SAR) Fix hosszúságú csomagok 53 byte-os ATM cellák Az adatok átmennek egy ATM Adaptation Layer-en (AAL) ahol 48 byte-os darabokra osztják őket Plusz 5 byte a fejléc A címzettnél az eredeti forgalmat újból összerakják A SAR miatt az ATM kifejezetten alkalmas video, hang és adatátvitelre A kis, fix hosszúságú cellákban jól lehet késleltetésre érzékeny forgalmat szállítani A procedúra időigényes, az 5 byte-os fejléc pedig nem hatékony (10%-os overhead) A fix hosszúságú cellák jól illeszkednek a PON TDMA alapú feltöltéséhez Könnyű az időszeletek kezelése, nincsenek ütközések Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

EPON Az adatok az IEEE 802.3 (Ethernet) formátumot használják Változó hosszúságú csomagok 64 és 1518 byte között Hogyan oldjuk meg a TDMA alapú feltöltést? Lehetne max. hosszúságú időszeleteket kiosztani Bármilyen csomag belefér Nem hatékony, sávszél pazarlás Lehetne fix hosszúságú időszeleteket használni, melyekbe több csomagot be tud rakni az ONU Javít a hatékonyságon, de még mindig nem ideális Nehéz változó hosszúságú csomagokkal jól feltölteni egy fix hosszú időszeletet Feloszthatjuk az Ethernet kereteket (frame) fix hosszúságú részekre Egyszerűbb lesz a feltöltés Az ár egy SAR funkció hozzáadása az EPON protocoll stack-hez Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

EPON downstream forgalom Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

EPON downstream csomagok Fix időközönként küldött frame-ek, változó hosszúságú csomagokkal Szinkronizációhoz szükséges információ minden frame előtt Minden csomag fejléce megmondja ki a címzett Hibaellenőrző információ a csomag végén Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

EPON upstream forgalom Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

EPON upstream csomagok Az upstream forgalom frame-ekre osztva Minden ONU-nak van egy saját időszelete, melyet változó hosszúságú csomagokkal tölthet fel Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Hagyományos PON Az alalpötlet: Hátrányok Mindenkinek nem éri meg külön szálat kihúzni az OLT-től Elég egy szálat közel vinni a felhasználókhoz, majd passzív eszközökkel elosztani Hátrányok A splitterekben nincs inteligencia, nem tudod őket távolról vezérelni Ha valami hiba van, nem könnyű egyenként megnézni minden splitter-t Nem flexibilis Ha egy 4-es splitter-en keresztül csatlakozol, egy 5-ik előfizetőnek új szálat kell kihúzni Újratervezni a hálózatot, betenni egy nagyobb splitter-t, nem megsértve a max. 32-es szabályt Egy splitter cseréjénél minden downstream előfizető szolgáltatása leáll Megoldás: ne tervezd 32 ONU-sra a hálózatot, csak 16-osra vagy 24-esre Van hely bővítésre A maradék 16-nak többe fog kerülni a szolgáltatás Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Passive Star PON A splitterek egy dobozban csoportosítva Egyszerűbb a hibaelhárítás Továbbra is fa struktúra Ha a splitter és a CO közötti szál meghibásodik, nincs backup A splitterek passzivak, nem tudnak átváltani egy új útvonalra hiba esetén Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Active Star Hátrány az aktív (árammal ellátott) node szükségessége Sok szempontból előnyös intelligens eszközöket használni a hálózat szélén Az aktív node IGMP proxy-ként működhet Multicast forgalom támogatása A video csak egyszer jön át a CO és az aktív node közötti szálon Az aktív node az IGMP csomagok alapján tudja kinek küldje tovább Gyorsabb váltás a csatornák között Hatékony erőforráskihasználás Hibatűrő megoldás Az aktív node-ok gyűrűbe kötve Ethernet Protection Switching Rings (EPSR) 50 ms alatti váltás hiba esetén Video esetén pillanatnyi kockás kép Egy telefon kapcsolat nem szakad meg Könnyen menedzselhető, könnyű hibaelhárítás Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

BPON Broadband PON ATM-et használ Egy jobb APON megoldás Nagyobb átviteli sebesség DBA – Dynamic Bandwidth Assignment Dinamikus sávszélesség kiosztás Biztonsági javítások Mai APON/BPON rendszerek 3 operációs mód 155 Mbps downstream, 155 Mbps upstream 622 Mbps downstream, 155 Mbps upstream 622 Mbps downstream, 622 Mbps upstream Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

GPON Gigabit PON ITU-T G.984 szabvány Több downstream/upstream változat Legelterjedtebb az 2.48 Gbps dowsntream és 1.244 Gbps upstream Generic Framing Protocol-ra (GFP) épül Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Adatátviteli sebességek összehasonlítása PON megoldásoknál kisebb sebességek Osztott rész az OLT és az első splitter között Valamivel jobb a helyzet ha nem telített a splitter Nem 32-be, hanem csak 16-ba vagy 24-be kell osztani Active Node-nál mindenkinek saját fényvezető szála Magánfelhasználóknak általában 100 Mbps mindkét irányban Üzleti előfizetőknek akár 1 Gbps Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Szélessáv a világban (Q2 2005) Európa 44.4 M előfizető Sok DSL, az LLU miatt 600 k FTTH előfizető Észak Amerika 45.3 M előfizető A KTV vezet, de a DSL feljövőben 350 k FTTH előfizető Ázsia* / Ausztrália 72 M előfizető Sok DSL és FTTB+LAN 3.600 k FTTH előfizető *Oroszország és a Közel Kelet nélkül Közép és Latin Amerika 5.1 M előfizető Leginkább DSL Kísérleti FTTH rendszerek Forrás: RHK, Corning, Point Topic, Render Vanderslice (2005 június) Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

FTTH előrejelzés Az FTTH még gyerekcipőben jár Kezdeti, növekedési fázis A nagy Telco cégek közül kevesen vezették be A közeljövőben továbbra is Ázsia vezeti majd a versenyt Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

FTTx szolgáltatás Két szolgáltatási modell Saját hálózat Az FTTx szolgáltatások nagy része A hálózat tulajdonosa egyenesen a felhasználóknak adja el a szolgáltatást Hagyományos telefon és kábeltévé szolgáltatási modell Nyílt hozzáférés Több országban törvényi szabályozás miatt A hálózat tulajdonosa átadja az infrastruktúrát több viszonteladó szolgáltatónak, ők szerződnek a felhasználókkal Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Nyílt hozzáférés (Open Access) A tulajdonos egyenlő feltételek mellett adja át a hálózatát különböző szolgáltatóknak (Telco, ISP, video szolgáltató, stb) Saját maga nem lép be a versenybe Általában önkormányzati, városi hálózatok A hálózati infrastruktúra közszolgáltatásnak számit Úgy mint a víz, az áram vagy az úthálózat Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

Open Access példák Sok önkormányzati Open Access hálózat Nyugat Európában és főként Skandináviában Az európai FTTH hálózat 90%-a Skandináviában és Hollandiában Stokab (Stockholm) – az első önkormányzati FTTx hálózat (1996) Vasterbotten – vidéki régió, kétszer akkora mint Hollandia, 260.000 lakos 15 önkormányzat összekötve egy FTTx hálózaton Svédországban 289 önkormányzat, több mint 200-nak saját hálózata CityNet, Amsterdam – 450.000 házat bekötő hálózat, 2010-re várható Több önkormányzati hálózat Dániában Franciaországban és Angliában új törvényjavasalatok a nyílt hozzáférésű hálózatok támogatására vagy kötelezővé tételére Néhány önkormányzati hálózat az USA-ban Utopia (Utah) Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

FTTH Európában Sok országban jogilag szabályozva Nemzeti szélessávú stratégiák Miért nem építenek saját optikai hálózatot az „incumbent” szolgáltatók? Így is uralják a piacot, nincsenek rákényszerítve A rövid előfizetői hurkok miatt viszonylag magas xDSL sebességek Skandináviában olcsóbb az önkormányzatok hálózatait bérelni, mint sajátot építeni A videoátvitel még nem annyira követelmény mint az USA-ban A helyi önkormányzatoknak az FTTH egy fontos eleme a regionális fejlesztésnek Vonzóvá teszi a régiót, megéri befektetni Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

FTTx saját hálózaton Versenyhelyzetes piacok Minden szolgáltatónak saját hálózata, mellyel lefedik ugyanazt a területet Leginkább jellemző az USA-ban és Japanbán 9 japán szolgáltatónak van saját hálózata Európában is van rá példa (Hollandia) Nagyobb sebességek, kisebb üzemeltetési költségek (OpEx) Nagyobb tőkeberuházás (CapEx) Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

FTTH Japánban A világ legnagyobb FTTH bázisa 3.4 M FTTH előfizető, több mint a 3.1 M kábeles (2005 június) Q1 2005 – több új FTTH előfizető (420k) mint ADSL (350) NTT a legnagyobb FTTH hálózattal 2010-ig 47 miliárd $ befektetés 30 M előfizető bekötésére Versenytársak – KDDI/Tepco, USEN Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

FTTH verseny Tokió belvárosában Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25

FTTH Ázsiában Korea szélessávú fejlődésének második fázisában Kína Az ADSL és kábeles megoldások elérték a maximális kapacitásukat Az egyetlen ország a világon ahol a DSL előfizetők száma csökken Fokozatos áttérés FTTH megoldásokra Nagyobb sebességre mindig van kereslet Világviszonylatban elsők a hálózati játékokban Kína Ázsia legnagyobb szélessávú közössége 100 M internetező, 30.8 M szélessávon (Q2 2005) 5 M új szélessávú előfizető Q2 2005-ben Világviszonylatban a leggyorsabb fejlődés 4 M FTTB+LAN előfizető FTTH tesztelés alatt Akadályok az FTTH előtt: Kis átlagfizetések Alacsony árak már most: ~$30 havidíj Triple Play szolgáltatásért Hálózati technológiák és alkalmazások 2008.03.25