Szolnok a honfoglalás előtt. A honfoglalás
A Tisza környéke 7000 éve lakott
1. Körös kultúra Kr. e. 5000 körül (Tenyősziget, Szandaszőlős) termelő életmód: földművelés, állattenyésztés (juh, kecske) fából, nádból, agyagból épített nyeregtetős házak csípett díszítésű agyagedények kultikus tárgyak (női vagy állatalakok)
2. Tűzköves: Kr. e. 4500-4000 (A mai Széchenyi-lakótelep közelében) virágzó település díszes kerámiaedények pattintott kovakő eszközök
3. Feketeváros: Kr. e. 1200-800 A város Besenyszöghöz közeli határában, a Zagyva mellett késő bronzkori település használati tárgyakból és fegyverekből álló bronz kincslelet
4. Szkíták Kr.e. 600 táján Kelet-Európa sztyeppvidékéről érkeztek Nomád állattartó nép. Totemállatuk a szarvas
5. Kelták Kr. e. 300-100 körül A kelták nagy létszámú és harcias népe a Rajna-vidékről vándorolt ide. Győzelmeit elsősorban vasból készült félelmetes fegyvereinek köszönhette. Edényeiket fazekaskorongon készítették.
A kelták Kelta vasfegyverek és ékszerek
6. Szarmaták 1-4. század Kelet felől érkezett ez az iráni eredetű népcsoport. Korábbi életmódjukat fokozatosan feladták és áttértek a földművelésre. Nagy létszámú lakosság.
Szarmata leletek Szolnokon A 4-es főút szolnoki elkerülő szakaszának építésekor került elő egyik legnagyobb településük és temetőjük ruhakapcsoló tűk (fibulák)
A szarmaták sáncrendszere az Alföldön A mai Alföld területén a legtovább voltak a rómaiak szomszédai. Sokat háborúztak velük. Szállásterületük védelmére építették meg a Csörsz árkának nevezett sáncrendszert.
7. Gepidák 5-6. század, a katonai reptér környékén
A gepidák germán eredetű népcsoport a Tiszántúlt elfoglalták "fővárosuk" a mai katonai reptér környékén volt Gazdag temetőt tártak fel: aranyozott ezüst sasfejes csat
Gepida övcsat Aranyozott ezüst, sasfejes
8. Avarok A 6. században alakították ki erős birodalmukat
Az avarok birodalma A gepidák és a szarmaták felett is uralkodtak.
Avar sír: lovas temetkezés
Aranylelet Rákóczifalváról Avar bronztárgyak
A honfoglaló magyarok 895-900. A terület fontos átkelőhely, előkelő nemzetség szállta meg. Szolnok környéke gazdag honfoglalás kori leletekben (Zagyva-part, Szolnok- Ugar, Alcsi, Szanda, Verseghy út, Strázsahalom)
A strázsahalmi tarsolylemez 1912-ben, gátépítés közben került elő. Használója egy honfoglalás kori rangos harcos, nemzetségfő lehetett.
Hogyan készült a tarsolylemez? Az ezüst előlapot először sima szuroklapra erősítették, s az előrajzolt minta alapján a hátteret mélyebbre kalapálták. Ezt követően a levelek középvonalát, valamint a középpontban és a négy sarokban lévő levélmintákat hátulról még jobban kiemelték a lemez síkjából. A levelek széleit és a levélcsokrok indulásánál kialakított félköríves szalagmezőt rovátkolt vonalakkal töltötték ki. A levélminták által ölelt, mélyen fekvő hátteret dúsan aranyozták.
Poncolás Így készült a tarsolylemez.
……..Tűzköves ……..Feketeváros ……..Körös kultúra Párosítsátok össze a Szolnok területén talált régészeti kultúrákat a képekkel! ……..Tűzköves ……..Feketeváros ……..Körös kultúra 1. 3. 2.
Megoldás 3. Tűzköves 1. Feketeváros 2. Körös kultúra 3. 1. 2.
Feladatok 5. Állítsátok időrendbe számozással azokat az írásos források által is említett népeket, melyek a honfoglalás előtt Szolnok területén éltek! _______ szarmaták _______ szkíták _______ gepidák _______ kelták _______ avarok
Megoldás _3._szarmaták _1._ szkíták _4._ gepidák _2._ kelták _5_ avarok