A magyar parlamentarizmus

A magyar parlamentarizmus története 1848-49- a modern polgári nemzetállam kialakulása 1867-1948. liberális parlamentarizmus 1918/19-es szélsőbal, 1944/45-ös szélsőjobboldali megszakítással) (ált. és titkos választójog alapján csak három esetben (1920, 1945, 1947) 1918 után teljes önállóság többszöri államformaváltás, utolsó: 1946. február 1. I.tc. köztársasági államforma 1949-89. totalitárius diktatúra (Rákosi-korszak, 1956-os forradalom megszakította, Kádár – megtorlás ) 1949. augusztus 20-án fogadták el a szovjet típusú alkotmányt (Magyarország népköztársaság, a munkások/parasztok állama) 1963-1989. Kádár-korszak – autoriter diktatúra az 1989/90-es demokratikus rendszerváltás: Magyarország parlamentáris köztársaság

Választási alapelvek a választójog általános: nincs cenzus, + kitételek 2. és egyenlő: 1 ember 1 szavazat 3. a választás közvetlen 4. és titkos: az állampolgár személyes szavazata azonosíthatatlan

Többségi és arányos választási rendszerek   Többségi Arányos cél egyértelmű többség a kormányzóképesség miatt a választói akarat tükrözése pártok száma 2 sok kormány egypárti koalíciós alapelv a győztes mindent visz a kisebbség akarata is érvényesül választás egyéni választókerületek pártlisták példa Nagy- Britannia, USA, Új-Zéland Németország, Hollandia, Olaszország

A nép/nemzet nevében történő döntéshozatal Többségi demokrácia Konszenzusos demokrácia egypárti kormányzás koalíciós kormány kétpártrendszer többpártrendszer ált. egykamarás parlament kétkamarás parlament többségi választási rendszer arányos választási rendszer elvileg nincs népszavazás gyakori referendum íratlan alkotmány írott alkotmány Nagy-Britannia Svájc, Belgium

A reform szükségessége a kisebb parlamentre vonatkozó ígéret a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó ígéret a határon túli magyar állampolgároknak tett ígéret a választókerületek arányosítása hatalompolitikai érdekek

Választási szabályok az alaptörvény országgyűlés fejezetében találhatóak az alapelvek (1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. 2011 végén elfogadták az új választójogi törvényt (2011. CCIII. tv.) eljárási törvény most alakul

Az új választási rendszer sajátosságai általános, egyenlő, közvetlen, titkos, választók akaratának szabad kifejezését biztosító, sarkalatos törvényben részletezett négy évenként április, május nemzetiségek részvétele sarkalatos törvényben 199 tagú parlament szavazati jogot kapnak a határon túli magyarok 106 egyéni választókörzet ( maga a tv. melléklete tartalmazza, megyehatáros)

93 fő országos listán megyei listák megszűnnek egyfordulós választás – érvényességi küszöb nincs listaállítás feltétele: legalább 27 egyéni választókerület 9 megyében és Budapesten - közös lista lehetséges jelöltállítás feltétele 1000 ajánlószelvény (?)

Nemzetiségek és határon túliak választási szabályai országos nemzetiségi önkormányzat listát állíthat- több nemzetiség közös listát nem állíthat nemzetiségi választópolgárok 1%, legfeljebb 1500 ajánlás határon túli (magyarországi lakhellyel nem rendelkező) állampolgár csak pártlistára szavaz

Eredmény megállapítása egyéni körzetben relatív többség parlamenti küszöb: listákra leadott szavazat 5 % ( közös listánál 2 párt: 10% több párt:15%) listákon mandátumkiosztás alapja a listára leadott szavazatok+ egyéniben leadott töredékszavazatok nemzetiségi lista kedvezményezett kvótája listát állító, de mandátumot nem szerző nemzetiség szószólót küld a parlamentbe (lista első helyén)

Kampány szabályai választás kitűzésétől - a szavazást megelőző nap 0 óra plakát elhelyezése ( engedély nélkül) választási gyűlések- állam, önkormányzat egyenlő esélyekkel segít média- azonos feltételek, egyszer legalább ingyenesen hirdetés a közszolgálati médiában

Kampányfinanszírozás minden jelölő szervezet a jelöltállítással arányos támogatást kap- az országos keretet az Országgyűlés állapítja meg kizárólag dologi költségekre jelöltenként további 1.000.000 Ft költhető túllépés kétszerese a költségvetésbe befizetendő és a valóság?

Az országgyűlési képviselők jogállása szabad mandátum (gyakorlatilag nem visszahívható) mentelmi jog felelősségmentesség sérthetetlenség összeférhetetlenség fajtái: hivatali-politikai érdekeltségi közbenjárói-érdekkijárói méltatlansági

A politikai pártok Alaptörvény további szabályozás egyesülési szabadság alapján alkotmányos intézmény pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak működési és gazdálkodási részletes szabályok sarkalatos törvényben további szabályozás egyesülési jogról szóló törvény pártok gazdálkodásáról szóló törvény

A politikai párt fogalma társadalmi szervezet nyilvántartott tagság önkéntes létrehozás 10 természetes személy alapító alapító, tisztségviselő csak magyar áp. bírói nyilvántartásba vétel

A pártok alkotmányos feladatai közreműködnek a népakarat kialakításában állampolgári részvétel szervezeti kerete csak alkotmányos formában ( nem alkotmányos céllal is!) jelöltállítási kötelezettség parlamenten belüli szervezett tevékenység

politikai célok megfogalmazása ( pártprogram) kormányzati feladatok ellátása közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, nem irányíthatnak állami szervet (politikai összeférhetetlenség) hatalom erőszakos megszerzése, kizárólagos gyakorlása alkotmányellenes!