Törzs: ARTHROPODA - ÍZELTLÁBÚAK Testükön 3 testtájat különböztetünk meg: a fejet, a tort és a potrohot. Legfontosabb bélyegük az ízelt lábak. Ezek a kültakaró csőszerű kitüremkedései Ez a törzs a földön a legnépesebb állattörzs, közülük kerül ki a legtöbb kertészeti, illetve mezőgazdasági kártevő.

Osztály: Rovarok Testfelépítése (fej, tor, potroh) Szájszerv típusok (rágó, szívó, szúró-szívó, nyaló) Légcsövekkel lélegeznek Csőszív, véredényrendszer csökevényes: csak tápnyagszállítás Hasdúclác Emésztő rendszer: szájnyílástól-potrohig tart kiválasztás: Malpighi- edények Ivarszervek a potrohban (váltivarúak) Hím ivarszerv: here Női ivarszerv: petefészek

Rovarok fejlődése I. Embrionális fejlődés -- a tojásban játszódik le, a petesejt barázdálódásával kezdődik és a kikelésig tart. II. Posztembrionális fejlődés -- a tojásból való kikeléssel kezdődik és a teljes kifejlődésig tart. Imágó: a teljesen kifejlett rovar Lárva: a juvenilis alak, az imágónál rendszerint kisebb, nincs külső nemi szerve és szárnya. Metamorfózis = átalakulás, posztembrionális fejlődés, lehet:

Rovarok fejlődése 1. Fokozatos átalakulás a lárva hasonlít a kifejlett egyedhez és fokozatosan, vedlések révén jön létre az imágó állapot. Pl. sáskák, tücskök, tripszek) 2. Szakaszos (teljes) átalakulás a lárva nem hasonlít a kifejlett egyedekhez és szakaszosan, nyugalmi állapot /báb állapot/ közbeiktatásával fejlődik ki a rovar. Pl. bogarak, lepkék, legyek

Lárva típusok Többféle lárvatípust és fejlődéstípust különböztethetünk meg: a/ elsődleges v. primer lárvát - ezek kifejlődéssel fejlődnek. Jellemző rájuk, hogy: - a kis lárva ugyanúgy néz ki külalakra mint az imágó, csak jóval kisebb, hasonló az életmódja is; - a szájszerv, a végtagok megegyeznek az imágóéval; - hiányoznak a szárnyak és a külső nemi szervek; - lárvakori szervek hiányoznak /pl .sáskák, tripszek, poloskák stb./; b/ másodlagos v. szekundér lárva - átváltozással nevezzük. Jellemzőik: - a lárvák többé kevésbé hasonlítanak az imágóra; - a lárvák rendelkeznek lárvakori szervekkel; - a lárvák és az imágók életmódja eltérő, különböznek a szájszervek is /pl. kérészek, álkérészek/; c/ harmadlagos v. tercier lárva - teljes átalakulással . Ami jellemző rájuk, hogy: - a lárva nem hasonlít a kifejlett rovarra; - életmódjuk, szájszervük lehet eltérő; - fejlődésük szakaszosan történik, a lárva állapot és az imágó állapot közé beékelődik a nyugalmi periódus, a báb állapot; (pl, bogarak, lepkék, legyek stb) 

LÁRVA ÉS BÁBTIPUSOK Lárvatípusok /a harmadlagos lárvák típusai/ A rovarok lárváit végtagjaik száma alapján a következő kategóriákba sorolhatjuk: A. Apod (lábatlan) lárvák - végtagjaik hiányoznak. Ide tartozik a: 1. Nyű - fehéres, sárgás színű, gyengén szelvényezett; - vége felé elkeskenyedik, sosem szőrözött; - nincs kitinizált fejtokja, húscsapok, szemölcsök találhatók rajta /a végén/ - belső károsítók - felsőbbrendű legyeknél /Brachycera//Diptera/ találhatók -- tonnabáb 2. Kukac - sárgás-fehéres szín, kifli alak, ráncos test; - kitinizált fejtok, erősen szelvényezett; - teste gyéren szőrőzött, szemölcsös; -.belső károsítók - ormányos bogarak /Curculionidae/, eszelények /Attelabidae/, zsizsikek/Bruchidae/, szúbogarak /Scolytidae/ bábjuk szabad báb 3. Pondró - csontfehér, sárgás színű, enyhén szőrös; (cincérek)

3 pár lábúak -lárvatípusok (oligopod) Pajor, levélbogarak, kampodeoid, valódi drótférgek, áldrótférgek Dögbogár Böde Katica Fátyolka Laboda Pondró

Soklábúak- hernyók (polipod) Valódi hernyó (8 pár=3+4+1) Araszoló kevesebb mint 8 pár Álhernyó több, mint 8

Lábatlan (A_H) nyű

BÁB típusok legyek lepkék bogarak

Chapulines –pirított szöcske?

Egyenesszárnyúak – Orthoptera Szájszerveik rágó típusúak, csak részben fitofágok. Két alrendre tagolódnak. A szöcskék hosszú csápúak, tojócsövük szabadon álló, hallószerveik az elülső lábszáron vannak. Sok fajuk részben vagy teljesen ragadozó (pl. lombszöcskék), mások jórészt vagy teljesen fitofágok (pl. a tücskök jó része). A sáskák rövid csápúak, tojócsövük ún. tojókampó, hallószervük a potroh tövén kétoldalt helyezkedik el. Legtöbb fajuk teljesen fitofág. Egyes fajaiknál – tömeges elszaporodásuk esetén – ún. sereges fázis alakul ki, amely gyorsabb anyagcseréjű és sereges vándorlásra („sáskajárás”) képes (pl. olaszsáska, marokkói sáska, európai vándorsáska stb.).

Poloskák – Hemiptera Szúró-szívó szájszervűek, csak egy részük fitofág. Ezek a gazdanövény nedveivel táplálkoznak. Számos családra tagolódnak, a legfontosabb fitofágok a pajzsos-poloskák – Scutelleridae, a címeres poloskák – Pentatomidae, a karimás poloskák – Coreidae és a mezei poloskák – Miridae családjaiba tartoznak

Kabócák, levéltetvek, pajzstetvek – Homoptera A rend valamennyi képviselője növényevő. Szúró-szívó szájszervűek. Egy részük a növények föld feletti részein (hajtásokon, leveleken) táplálkozik, mások a gyökereken szívogatnak (pl. kabócák lárvái, levéltetvek „gyökértetű” alakjai). Sok közöttük a gubacsképző, pl. fenyőkön. Több, morfológiailag és életmódban jelentékenyen eltérő alrendre tagolódnak.

Kabócák A kabócák alrendjébe tartozó tajtékos kabócák növényeken (részben gyökereken) fejlődő fitofágok, amelyek egyik családjának lárvái növényi nedvekből képződő excretumukat anális üregükben felhabosítják („kakukknyál”). Az énekes kabócákhoz változatos méretű fajokat magukban foglaló családok tartoznak. Közismertek a feltűnő méretű, gyakran fák gyökerén, több évig fejlődő énekes kabócák (Cicadidae). Gazdaságilag legjelentősebbek az apró termetű, lágy szárú és fás növényeken egyaránt szívogató mezei kabócák (Cicadellidae).

Vérpettyes kabóca Manna-kabóca kőrisen Tajtékos kabóca habfészke

Metcalfa pruinosa amerikai lepkekabóca

Lepkekabóca története Észak-Amerikából behurcolt (citrus flatid planthopper) Olaszország (1979), Franciaország (1986), Svájc, Ausztria (2003), Szlovénia és Csehország Magyarországon tömegesen 2004 -ben (Orosz András, Jenser Gábor)

Lepkekabóca imágó

Amerikai lepkekabóca

Budapesten a tápnövény köre Platán, vadgesztenye, Rózsa, ördögcérna, iszalag, és labodafajok Nyárfa, ostorfa, hársfa Füge Eperfa Lándzsás útifű Kb. 20 tápnövényen

Metcalfa pruinosa leírása 8-10 mm nagyságú Szürkésbarna színezetű, testfelülete viaszporral fedett Lefelé zárja a szárnyakat Szárnyerezete erős, kitinben gazdag Nőstény tojócsöve, hím jellegzetes ivarszerv Megriasztva elugrik Lárvák alapszíne: zöld, Fehér viaszszálakból ‘legyező’ -t hord, könnyen törik

Életmód Ősszel rakja a petét a kéreg alá, Itt áttelel Májusban jelennek meg a lárvák a levélen és hajtásokon Teljes kifejlődés végbemegy a nyáron Imágók júliusban rajzanak Egész októberig megtalálhatók