A család a szociológiában

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Érték-e még a család? SzülőSuli 1.
Advertisements

A sportszocializáció.
Néhány adat a Győrben élő időskorúakról
A Családoktól tanulunk Kutatást végezte: Hegedűs Réka és Dávid Beáta 2005 Home-Start International Otthon Segítünk Alapítvány MTA Szociológiai Kutatóintézet.
 Csjt. nem határozza meg  Fogalma a történelem folyamán módosult  A jogirodalom alapján:  Szövetség - szerződés?  Férfi.
Fogyatkozás – avagy a modern társadalom népesedési problémái
Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete
Az első házasság felbomlása
A családi nevelés pszichológiája
Család – munka Dr. Ternovszky Ferenc.
Család.
Családszociológiai alapismeretek 1. rész
Család.
Mikor tekinthetjük egészségesnek a családot?
Deviancia Minden tünet kialakulásánál szerepet játszik:
Életünk lenyomata gyermekeink lelkén
Életünk lenyomata gyermekeink lelkén
Társadalmi tényezők szerepe a párválasztásban és a családi életben Herczog Mária Budapest, novenber 9.
A család Tóth József.
Készítette: Soós Kitti. A téma bemutatása Önkéntesség A téma aktualitását az adja, hogy az Európai Unió a 2011-es évet, az aktív polgárságot előmozdító.
Család, rokonság Németh György.
A család a globalizált világban
Család és szexuális viselkedés
Szabóné Kármán Judit PTE NTI BTK Oktatás és Társadalom Doktori Iskola
A népesség családi állapota. Az élet folyamán szerzett tulajdonság Az élet folyamán szerzett tulajdonság Családi helyzet megközelítése: Családi helyzet.
A családszociológia tanításának (és tanulásának) célja
Szocializáció Dr. Szabó-Tóth Kinga.
CSALÁD.
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
A család szerepe, jellemzői
Iskola és mobilitás Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet.
A magyar társadalom demográfiai helyzete, egészségi állapota az ezredfordulón. A szocializáció folyamata.
3 hely a világon, ahol a nők parancsolnak
1. A fogyasztói társadalmak átalakulása az utóbbi fél évszázadban.
Mintaváltás a párkapcsolati életútban
Az élettársi kapcsolatban élők házasságkötése - az értékek és beállítódások szerepe a párkapcsolatok (ki)alakulásában Spéder Zsolt Kapitány Balázs KSH.
Horváth István Vegyesházasságok Erdélyben Országos Kisebbségkutató Intézet Kolozsvár.
Demográfiai - társadalmi tükör, 2010 Hazai és európai tendenciák
Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutató Intézet
Demográfiai helyzetünk és kilátásaink
ÁRVÁK A szülőktől kapott „uticsomag” tartalma: A biztonság érzése
Fogyasztói magatartás 2006
A család és az egészség Kovács Eszter Pikó Bettina Magatartástudományi Napok 2008 június 6. Szeged.
Lehet-e a 21. században családi szerepekről beszélni?
4. A család funkciói, családtörténet
Csoport, egyszemélyes csoport, család
Valami ilyesminek? vagy … Ilyennek? Esetleg ilyennek?
Család, rokonság Németh György.
A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk.
A CSALÁDOK HITVALLÁSA.
Család szerepe a szocializációban
Generációk és család.
A család történeti alakulásáról
Társadalmi kiscsoportok, konformitás és deviancia
VII. Házasság, család. 1. Családszociológiai alapfogalmak  Társadalmi intézmény: a normák és értékek azon elfogadott rendszere, amelyek a társadalmi.
A kamaszok és mi Dr. Gyenge Eszter. Történeti szempontok Archaikus társadalmak Felnőttéválás beavatási rítusok: Átmenet a gyermeki – profán- világból.
 Üzleti szervezetek, vállalkozások, vállalatok fogalma  Üzleti szervezetek: azok a fogyasztói igényt kielégítő szervezetek, amelyek gazdasági erőforrásaikkal.
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS
Családi életre nevelés Házasság. Tartalom A házasság definíciója és eredete Egyházi házasságkötés Polgári házasságkötés Házasodási tendenciák napjainkban.
2016. június 10: „A tudásáramlás és a tudás megtérülésének egyes vetületei” című konferencia Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)
Demográfiai problémáink megoldási lehetőségei
Asztrológiai iskola II.
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS
Az új családformák hatása a jövő generációra (=) A családformálódás alakulásának irányai, jelei Spéder Zsolt.
Generációk és család.
IV. Demográfia Halandóság
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Főnix – me Hol élünk? Hogy élünk? Demográfiai kór- és körkép
A bemutatót készítette:
Előadás másolata:

A család a szociológiában Dinamikus változásban legfontosabb intézményünk

A társadalmi intézmények az egészben Társadalmi intézmények: normák és értékek egymással összefüggő tevékenységre vonatkozó rendszere, amelyek a társadalmi életet szervezik és a társadalomban valamilyen funkciót ellátnak. Társadalmi intézmények: A család Az oktatási rendszer A gazdasági rendszer (vállalatok, cégek) Kormányzat Politikai intézmények

Mindannyian sztárok vagyunk?szerepek a társadalomban Társadalmi normák szerepek, amiket a különböző státusú személyeknek el kell játszaniuk Státusok: Anya Gyerek Diák Tanár stb. Legfontosabb társadalmi intézmény: a család, a családszociológia a szociológia egyik legfejlettebb ága

Alapfogalmak a családszociológiában Az elsődleges csoport: a kiscsoportnál szűkebb fogalom, a csoporttagok teljes személyiségükkel vesznek részt benne sokoldalúság jellemzi (pl. szabadidő) érzelmileg színezettek

Mit ad az elsődleges csoport? Az egyes csoporttagok: érzelmi biztonságot segítséget elfogadást személyiségük fejlődését, gazdagodását Mi történik az elsődleges csoportban? itt megy végbe a gyermekek szocializációja a felnőtt lelki egészségének megóvása, a felnőtt élettel járó feszültségek feloldása, pszichés regenerálódás

Család, családmag és háztartás Szociológiai család: - olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, vérségi, illetve örökbefogadási kapcsolat köt össze. Statisztikai család: Szülők (vagy egyedülálló szülő) és a velük egy háztartásban élő nem házas gyerekek, tehát: - házaspár - házaspár gyerekkel - egy szülő gyerekkel Ez a családmag, vagy nukleáris család. Néprajzi család: nagyon tág családfogalom, nemcsak az együtt élők, de a különlakó, külön háztartást vezető, külön gazdálkodó, de egymással szoros kapcsolatban élőket, valamint a családjukkal együtt élő nagyszülőket is

Mi a háztartás? Együtt lakó Megélhetési költségeket megosztó Együtt étkező Tartós javakat közösen használó emberek csoportja, akik általában, de nem szükségképpen rokonok. Peter Laslett (1972) angol társadalom történész szerint: Nukleáris családi háztartások: egyetlen nukleáris család tagjai Kiterjesztett családi háztartások: más, a családmaghoz nem tartozó rokonok Több családmagból álló háztartások: szülők és házas gyermekük (nagycsalád) Olyan háztartás, amiben senki nem tartozik ugyanazon családmaghoz Egyszemélyes háztartás

Holtomiglan, holtodiglan… avagy házasságtípusok… Jogi értelemben: egy férfi és egy nő a jogszabályoknak megfelelően házastársi kapcsolatot létesít Szociológiai értelemben: házasságnak lehet mondani a jogi aktus nélküli tartós családi együttélést: ez az élettársi kapcsolat Házasságtípusok: Monogám házasság: egy férfi és egy nő házas együttélése Poligám házasság: egy férfinak vagy nőnek több házastársa van - poligínia: több feleség, poliandria: több férj Csoportházasság: több férfi és több nő él együtt házas kapcsolatban Jogi vita: azonos nemű felnőttek házasságszerű együttéléséről - de szociológiailag: ellátja a család funkcióit, tehát beletartoznak ezek az együttélések is.

és házassági tilalmak A házassági tilalmak társadalmanként és korszakonként különbözőek: vérrokonok házassága (incestus, kivétel: fáraók) első unokatestvér másod unokatestvér vagy még szélesebb kör

házasságok és válás…. Endogámia: csoporton (törzs, klán, falu) belüli házasságkötés Exogámia: csoporton kívüli házasságkötés Homogámia: egy adott társadalmi osztályon, rétegen, felekezeten belüli házasságkötés Heterogámia: a vőlegény és menyasszony más-más osztály, réteg, felekezet tagja Válás: statisztikai értelemben - jogi aktussal, szociológiailag: tényleges különélés, különválás

Az élet bonyolult, avagy a valóság megragadása…. Statisztikai családi állapot: 1. nőtlen, illetve hajadon 2. házas 3. elvált 4. Özvegy Szociológiai családi állapotok: 1. nőtlen, hajadon 1.1. egyedül él 1.2. élettárssal él

szociológiai családi állapotok folyt… 2. Házas 2.1. együtt él házastársával 2.2. külön él házastársától,egyedül él 2.3. külön él házastársától, élettárssal él 3. Elvált 31. Egyedül él 3.2. élettárssal él 4. Özvegy 4.1. egyedül él 4.2. élettárssal él

A család funkciói 5 fontos funkció: Termelési funkció Fogyasztási funkció Reprodukció funkció Gyermekek szocializációja Felnőttek pszichés védelem Giddens (1992): A modern társadalomban eluralkodnak az instrumentális, vagyis csak meghatározott célt szolgáló kapcsolatok, ugyanakkor az embernek változatlanul szüksége van intimitásra, amit csak a párkapcsolatokban és a családban találhat meg

Viták a családról A 60-as években az ún. „szexuális forradalom” jelentőségéről A családot kritizálók: a család a nők elnyomásának és a gyermekek személyiségfejlődésének eltorzító terepe Neotradicionalisták: művi abortusz ellen, a családért Szakmai tábor: családgondozók és pszichológusok, kell a család és kell az ő segítségük is

A családon belüli kapcsolatok történetileg és kultúránként is eltérnek A gyermek a XVIII. századra kezd értékké válni Kialakul a gyermekkor fogalma (előtte kis felnőttek voltak) A modern korban a gyermek „királlyá vált”: kevesebb gyerek, költségesebb feltételek között Ismét felfedezzük a szülőkkel való kapcsolatot!

Nemzetközi tendenciák 1. Északnyugat-Európában kitolódik az első házasságkötés átlagos életkora 25 év, Kelet-Európában 20 év 2. Megnőtt a házasságon kívül élők aránya 3. Megnőtt a házasságon kívüli születések aránya (Svédország, Dánia, az összes születések 40%-a fölé emelkedett) 4. Emelkedett a válási arányszám (Skandinávia és az USA, minden harmadik házasság válással végződik) 5. Megnőtt az egyszülős háztartások aránya, főleg anya+gyerek 6. Terjed a „single” jelenség, az egyszemélyes háztartások aránya 7. Csökken a családok átlagos gyerekszáma

Okok? Többféle elmélet: Csak ciklikus jelenség vagy visszafordíthatatlan folyamat? Alapvető ok: a nők munkába állása és kereseti lehetőségeik javulása A modern társadalomra jellemző értékváltozás: individualizáció A közösség típusú kapcsolatok helyébe a társadalmi típusú kapcsolatok léptek Egyéni és családi életpályák szabványtalanítása, a családi életformák pluralizálódása - ez a posztmodern család jellemzője

Hagyományos családi életszakaszok Gyermekkor Fiatalkor Munkavállalás, családalapítás Gyermekes családban szülő Gyermekek elköltözése után idősebb házaspár Özvegység Magyarországon is jelentkeznek a nyugat-európai tendenciák Pl.: 1990-ben 66 405 házasság, 2004-ben 43 791, a házasodók átlagos életkora: 1990-ben nők: 21.8 év, 2004-ben 26.5 év, férfiak: 1990-ben 24.7, 2004-ben 29 volt) A válások száma 1990-ben: 24 888, nőtt a válási hajlandóság

Újfajta családok,szinglik és mozaikok……. Utasi Ágnes 2004. szingli kutatások és publikációk Új ifjúság (Napvilág kiadó, 2007. Somlai Péter-Bognár Virág) Fischer Eszter: Modern mostohák - a páromnak gyereke van (Saxum kiadó,2005.)