Személyiségzavarok Zeley Réka klinikai szakpszichológus

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A gyermeki viselkedés pszichés zavarai
Advertisements

Önismeret.
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
Kreatív technikák és terápiák a pszichiátriai betegek közösségi alapú ellátásaiban Endre Szilvia május 23.
Életünk lenyomata gyermekeink lelkén
A személyiség.
Alkoholizmus.
Bulémia Rövid leírás : A bulímia falási rohamokkal járó kényszerbetegség, melynek során a beteg rövid idő alatt igen nagy mennyiségű étel - jellemzően.
Alkoholizmus.
Az agressziókezelés elmélete és gyakorlata
A különleges bánásmódot igénylő gyerekek 2.
Klinikai pszichiátriai vizsgálat
Szociális tanuláselmélet
Gyermekkori depresszió
Szociális tanulás formái
Készítette: Pelle Mónika Szoc. ped. II. évfolyam
Csecsemőkortól az ifjúkorig.
Kötődés, Kötődési zavarok Rokszin Mónika.
Kötődés, Kötődési zavarok Rokszin Mónika.
Anamnézis, interjú. Rajzteszt
Személyiségzavar Rokszin Mónika.
Pszichoprofilaxis és pszichoedukáció a rehabilitációban
Kedvezőtlen iskolai hatások,az iskolai környezeti ártalom
Mit tehetünk az erőszakmentes iskolákért? A párbeszéd, mint gyógyító stratégia Felházi Anett.
Az ember egszisztenciális szükségletei és a karakterből eredő, különböző szenvedélyek Erich Fromm.
A lehetséges énképek.
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
TÁMOP /A/ számú pályázat Projektzáró előadás
Az érzelmek fejlődése.
Pszichopatológia II. Az emóciók és motivációk zavarai
Borbély-Pecze Mariann / Borbély-Pecze Tibor Bors
A személyiség és vizsgálata Dr
Dr. Berghammer Rita Magatartástudományi Intézet
Az iskolai teljesítményt befolyásoló mentális és affektív tényezők
Speciális tanulási nehézségek
Pszichikus működés zavarai
Családi diszfunkciók Alkohol- drogproblémák és a segítés lehetőségei kurzus Pecze Mariann, WJLF.
A kényszeres drogfogyasztó személyisége, drogkarrier
Skizofrénia.
A skizofrénia.
Paranoid zavarban szenvedő kliens ápolása
Gyermekkori pszichopatológia
A szexuális élet és a nemi identitás zavarai
TÁRSAS KAPCSOLATOK – ÖNISMERET ALAKULÁSA.
DEMENCIA Dr. Ozsváth Károly
A melankolikus temperamentum
 1.Interakcióban jön létre!  2.A megoldás is csak interakcióban  lehetséges, melynek eszköze a  kommunikáció  (speciális kommunikáció)  Kommunikációm.
A pszichiátriai beteg emberek szükségletei a támogatott lakhatási formákban Gordos Erika.
"Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós.
A kriminálpszichológia
Mindennapi veszteségeink
Erőszakmentes iskola. Az erőszakosságot úgy írhatnánk körül, mint az egyén testi, szóbeli és érzelmi bántalmazása egy vagy több személy részéről Az erőszakosságot.
A Veszprém megyei pszichiátriai ellátó rendszer ismertetése
Speciális gyermekvédelem
A borderline személyiségzavar
Tömeges krízishelyzetek a pszichológus szemével II.
Attitűd, autonómia és felelősségvállalás az OKKR-ben
Személyiségfejlődési zavarok
Személyközpontú gondozás
A SZEMÉLYISÉGZAVAROK. A SZEMÉLYISÉG  A személyiség a személy egyedi tulajdonságainak összessége A személyiségzavar:  Nem betegség, hanem a személyiség.
Varázsos évek, avagy a gyermekkor rejtelmei Dragán Zsuzsanna 2014.
11. Érzelmek és kogníció, autizmus Bircher Julianna Affektív Pszichológiai Tanszék
Miért éppen fa – mint szenvedély? a gyökérzet szerteágazó, nem látható a törzs, a kifejlődési szakasz a korona a látható, jellegzetes szenvedély ágak.
PSZICHOPATOLÓGIAI ALAPFOGALMAK: Szorongásos és depresszív állapotok jellemzői Szorongásos és depresszív állapotok jellemzői Lajkó Károly SZTE, Pszichiátriai.
Mentális zavarok osztályozási rendszere
Nemi sajátosságok a vállalkozói készségekben
Stressz, stresszreakciók, stresszkezelés
TÁRSAS KAPCSOLATOK – ÖNISMERET ALAKULÁSA.
Langerné dr. Buchwald Judit Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézet
Szkizofréniák A lakosság kb 1 %-át érinti világszerte
Előadás másolata:

Személyiségzavarok Zeley Réka klinikai szakpszichológus PPKE Mediátor szakirányú továbbképzés, Pszichopatológia 2010. április 30.

Definíció a belső élmények és a viselkedés olyan átfogó, tartós rugalmatlan mintája, amely jelentősen eltér az egyént körülvevő kultúra elvárásaitól - a normál személyiségvonások szélsőséges megnyilvánulásai, amelyeknek következtében a személy vagy környezete szenved a személyiségzavarból adódó problémák érintik: a kognitív funkciókat (önmaga és mások, ill. a külvilág eseményeinek észlelése, értelmezése) az érzelmi szférát (érzelmi válasz mértéke, labilitása, adekvációja) az indulatok kontrollját a szociális beilleszkedést, társas kapcsolatokat már gyermek- vagy serdülőkorban mutatkozhatnak a tünetek nem betegség, agykárosodás vagy valamely pszichiátriai állapot következménye, hanem a személy állandó tulajdonsága (II. tengely DSM-IV-ben)

Megjelenés, összkép Elsősorban az életvezetés alapján állíthatjuk fel a diagnózist: életvezetésük egyenetlen, ami leginkább az alábbi területeken jelentkezik: szocializáció, elsősorban az eredeti család iskoláztatás (magatartási zavarok, bukások) pályaválasztási problémák, gyakori váltások új meg új tervek, vállalkozások és ezek félbemaradása gyakori munkahely-váltások, munkahelyi konfliktusok párválasztási nehézségek, kapcsolati kudarcok (konfliktuózus házasság, válások, gyakori partnerváltás) hatósággal való összeütközések, törvénysértések

Osztályozás „Különc” csoport (1) Paranoid személyiségzavar (2) Szkizoid személyiségzavar (3) Szkizotípiás személyiségzavar „Dramatikus” csoport (1) Antiszociális személyiségzavar (2) Borderline személyiségzavar (3) Nárcisztikus személyiségzavar (4) Hisztrionikus személyiségzavar Szorongó csoport (1) Szorongó (vagy elkerülő) személyiségzavar (2) Függő (dependens) személyiségzavar (3) Kényszeres személyiségzavar

„Különcök” 1.Paranoid bizalmatlan, gyanakvó érzékeny, sértődékeny, haragtartó hajlamos mások cselekedeteinek negatív, ártalmas szándékot tulajdonítani nézeteiben bigott, dogmatikus, gyakran fanatikus krónikus igazságkereső ingerlékeny, féltékeny, nincs humorérzéke általában kerüli a szoros kapcsolatokat

Paranoid zavarok Paranoid Paranoia Paranoid szkizofrénia szem.zavar - bizarr téveseszme - nem bizarr, logikusan - bigott, dogmatikus, fanatikus felépített téveseszme nézetek - hallucinációk (beszéd) - hallucináció csak pl. - krónikus igazságkereső szaglási, tapintási (érthető beszéd nem) - észlelészavar - nincs befolyásoltatás - nincs befolyásoltatás érzés (pl. irányítottság) érzés - én-érzés megvált. - a személyiség nagy része - bizalmatlan, gyanakvó (pl. kicserélték) érintetlen marad, - kerüli a szoros kapcs.-kat - szoc./fogl. diszfunkció (t.e.rendszer letokolt, - érdeklődés, készt.hiány viszonylag normális kapcs.) - nincs humorérzéke - gondolk. túl konkrét - világos, rendezett gond. - negatív, ártó szándék /absztrakt tulajdonítás - tárgy nélküli szorongás - érz.és vis.összhangban van - érzékeny, sértődékeny, - harag, erőszakosság a téveseszmével haragtartó, ingerlékeny, féltékeny, - ált. 30 év fölött kezdődik – érett felnőttkortól - fiatal felnőttkortól - akut / krónikus - krónikus, - élethossziglan tartó befolyásolhatatlan attitűd

„Különcök” 2. Szkizoid a szociális kapcsolatok iránt közönyös az érzelmi kapcsolatokban nem is leli örömét érzelmi kifejezőkészsége szegényes távolságtartó, hűvös, gyakran magányos kritika vagy dicséret ill. a szociális normák, hagyományok iránt érzéketlen szívesen merül el fantáziálásban, magányos tevékenységekben

„Különcök” 3. Szkizotípiás furcsa hiedelmei vannak, mágikus gondolkodásra hajlamos magatartása különc, bizarr megjelenése szokatlan, excentrikus beszéde, gondolkodása furcsa, homályos, körülményes szokatlan érzékszervi élményei lehetnek bizalmatlan, gyanakvó hűvös és megközelíthetetlen közeli szociális kapcsolatok kialakításának és fenntartásának nehézsége – szociális helyzetekben szorongás (inkább paranoiditás, mint negatív önértékelés miatt) előfordulhatnak pszichotikus epizódok is

„Szkizo-” Szkizofrénia Szkizoid szem.zav. Szkizotípiás zavar - Észlelés zavara - szokatlan érzéksz. élmények (látvány szétesik, hallucinációk) - Gondolkodászavar - fantáziálás, - furcsa hiedelmek, mágikus (téveseszm., gond.be/el, magányos tevékenys. gondolk. konkrét/absztrakt) - beszéd, gondolk. furcsa, - Kifejezőkészség zavara homályos, körülményes (neologizma, inkoh.) - Mozgászavar (modoros, kataton) - megjelenés excentrikus - Érzelmek zavara - érz.kifejezőkészsége - bizalmatlan, gyanakvó (sivár, közönyös, inadekvát) szegényes hűvös és megközelíthetetlen - Én-érzés zavara (deperszonalizáció) - Társas kapcs. zavara - szoc.kapcsolatok iránt - szociális szorongás, közeli (autizmus, zárkózottság) közönyös, távolságtartó, kapcs. nehezen alakít ki hűvös, gyakran magányos - Akarati élet zavara - magatartás különc, bizarr

„Dramatikusok” 1. Antiszociális felelőtlenség és antiszociális magatartás a szociális normákat és mások jogait nem veszi figyelembe frusztrációs toleranciája alacsony, gyakoriak az agresszív megnyilvánulások empátiát, ill. bűntudatot nem érez szociális kapcsolatokat könnyen létesít, de megtartani azokat nem tudja („nem tanul, nem szorong, nem szeret”) gyakran már gyermek- vagy serdülőkorban megjelenik: hazudozás, lopás, verekedés, kegyetlenkedés, drogfogyasztás, iskolakerülés vetíti elő

„Dramatikusok” 2. Borderline érzelmi kiegyensúlyozatlanság: szeszélyes hangulatingadozás (szeretet- gyűlölet) társas kapcsolatok: fél az elhagyatástól, kapcsolatai intenzívek, de nem tartósak impulzivitás: váratlan dühkitörések, akár önpusztító magatartás formájában is (falcolás, szögek lenyelése stb.), az impulzusok korlátlan kirobbanása a következmények figyelembevétele nélkül az énkép instabilitása, töredezettsége: hiányoznak a szilárd belső célok, tervek, belső ürességet érez fekete-fehér látásmód, idealizálás-devalválás, hasítás határproblémák, kritikátlanság

„Dramatikusok” 3. Hisztrionikus túlzott emocionalitás – érzelmei felszínesek, változékonyak figyelemfelkeltés társas helyzetekben inadekvátan csábító, provokatív beszéde teátrális, hangulatkeltő könnyen befolyásolható, sodorható kapcsolatait mélyebbnek, szorosabbnak tekinti, mint amilyenek a valóságban

„Dramatikusok” 4. Nárcisztikus önmagát különlegesnek, felsőbbrendűnek véli környezetétől állandó csodálatot vár sikerről, hatalomról, kiválóságról fantáziál a kritikát nem tűri empátiás készsége alig van, mások szempontjait nem tudja figyelembe venni gőgös, fennhéjázó viselkedés

„Szorongók” 1. Elkerülő állandó feszültség, félénkség, aggodalmaskodás rettegés a kritikától kisebbrendűség gyötri mindenkitől feltétlen szeretetet vár el, és csak olyan kapcsolatba megy bele, ahol ezt tapasztalja intim kapcsolataiban is zárkózott, fél a megszégyenüléstől, nevetségessé válástól új helyzetektől fél a bizonytalan kimenetel miatt gyakran együtt jár a dependens szem. zavarral

Elkerülő szem.zavar./ Szociális fóbia - félelem olyan, szociális vagy előadói helyzettől, amelyben idegenek vagy mások lehetséges figyelmének van kitéve. - félelem attól, hogy viselkedése (vagy a szorongás látható jelei ) miatt zavarba jöhet vagy megalázó helyzetbe kerülhet - helyzethez kötött pánikroham, gyerekeknél: sírás, megdermedés - felismeri, hogy félelme túlzott vagy ésszerűtlen. - szorongás, elkerülő viselkedés - jelentősen kihat a napi tevékenységre, a teljesítményre, a szociális aktivitásra vagy kapcsolatokra - 25 éves kor előtt alakul ki - állandó feszültség, félénkség, aggodalmaskodás - rettegés a kritikától - kisebbrendűség gyötri - mindenkitől feltétlen szeretetet vár el, és csak olyan kapcsolatba megy bele, ahol ezt tapasztalja - intim kapcsolataiban is zárkózott, fél a megszégyenüléstől, nevetségessé válástól - új helyzetektől fél a bizonytalan kimenetel miatt - gyakran együtt jár a dependens szem. zavarral

„Szorongók” 2. Dependens magát erőtlennek, gyámoltalannak éli meg másokra támaszkodik, mindenben másoktól függ az elhagyással, szakítással szemben különösen sérülékeny, az egyedüllétet nehezen viseli önmagát másoknak rendeli alá saját érdekeit és kívánságait nehezen fejezi ki magával kapcsolatos döntéseket nehezen hoz felelősséget nehezen vállal élete különböző területein

„Szorongók” 3. Kényszeres Lesz ez még így se! (1997) magatartásában és gondolkodásában merev sémák tökéletességre törekvés perfekcionista, mindent előre megfontol lelkiismeretes és megbízható, de igen kevéssé spontán az irreleváns információkat nem képes kellően gátolni, lassú és körülményes, igen nehezen, lassan dönt aggályoskodó nehezen tud másokkal együttműködni nincsenek kényszergondolatok v. kényszercselekedetek (vö.OCD)

A személyiségzavarok kialakulásának okai genetikai tényezők szerepe (külön nevelt egypetéjű ikreknél is magasabb a személyiségzavarok konkordanciája) biológiai okok: minimális agyi károsodás esetén a későbbi személyiségzavar gyakoribb a pszichoanalitikus iskola a gyermekkor fejlődésének konfliktusaira vezeti vissza a tanuláselmélet hibás tanulási folyamatokkal magyarázza

Előfordulás, kórlefolyás az átlagpopulációban 5-15% körül pszichiátriai betegpopulációban ennél jóval gyakoribb (pl. depressziósok között kb. 50%) az antiszociális, szkizoid és kényszeres személyiségzavar férfiaknál, míg a dependens ill. szorongó személyiségzavar nőknél gyakoribb

Kezelés a cél inkább a személyiségzavar okozta korlátozottságok valamelyes kompenzációja semmint a teljes gyógyulás elsősorban pszichoterápia, amelyben a kapcsolat szerepe kiemelkedő Alapvető: a motiváció fenntartása a kapcsolat megtartása, hiszen csak hosszú távú kezelés hozhat eredményt apró lépések módszere direktebb eljárások elsősorban szélsőséges affektív megnyilvánulások esetén gyógyszeres kezelés is szóba jön.