Halmazállapot-változások 2. óra Exoterm változások

A gázok szerkezete Nagy belső energiával rendelkeznek Szabadon mozoghatnak a térben Egymással csak az ütközéskor kerülnek kapcsolatba

Energiacsökkenés a rendszerben Ha a gázok részecskéinek belső energiáját csökkentjük- pl.: hűtéssel- akkor mozgásuk lelassul ütközéskor gyenge kapcsolat alakul ki a részecskék között Nem távolodhatnak el egymástól tetszőleges távolságba Elgördülnek egymáson Az anyag folyékony lesz

A lecsapódás Azt a halmazállapot-változást, mely során a gáz halmazállapotú anyag folyékonnyá válik lecsapódásnak nevezzük.

Energia áramlás Lecsapódáskor az anyag belső energiája csökken, az energia nem vész el, csak átalakul a környezet energiája ugyanannyival nő.

Hőtermelő változás Azokat a változásokat, mely során az anyag belső energiája csökken, a környezeté nő exoterm változásoknak nevezzük. Eb gőz víz -ΔEb

Lecsapódások a hétköznapokban

A desztilláció A desztilláció egy eljárás folyadék elegyek szétválasztására Az alacsonyabb forráspontú folyadék előbb alakul gőzzé A gőzt elvezetve és lehűtve a párlat felfogható

Energiacsökkenés a folyadékokban A folyadékok részecskéi közt gyenge kötések működnek. Bizonyos mértékű rendezettség megfigyelhető Ha a folyadék belső energiáját csökkentjük, a részecskék mozgása lelassul, köztük erősebb kötések alakulhatnak ki, melyek szabályos kristályrácsba rendezik a részecskéket.

A fagyás Azt a halmazállapot-változást, mely során a folyékony anyag szilárd halmazállapotúvá alakul fagyásnak nevezzük. Az fagyás minden anyagnál sajátosan jellemző hőmérsékleten kezdődik, és mindaddig nem változik, míg a teljes kristályrács fel nem épül.

A fagyáspont Azt a hőmérsékleti értéket, melyen a folyékony és szilárd anyag egyaránt tartósan jelen van fagyáspontnak nevezzük. (Egyazon anyag olvadás és fagyáspontja megegyezik.)

Energiaváltozás fagyás során Fagyáskor az anyag belső energiája csökken, a környezeté nő. A fagyás exoterm (hőtermelő) fizikai változás. Eb víz jég -ΔEb

Fagyás a hétköznapokban

Kristályosodás Néhány anyag részecskéi közt a gyenge kötések kialakulása is kristályrácsba rendezi a részecskéket. Ezek az anyagok folyadékátmenet nélkül válnak gázból szilárd anyaggá. Ezt a halmazállapot-változást kristályosodásnak nevezzük. A kristályosodás - a szublimációval ellentétes irányú- exoterm fizikai változás

A víz halmazállapot-változásai

Halmazállapot-változások