Előzmények Peptidkémia Analitikai kémia Protein kémia 1923

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
AMINOK.
Advertisements

Az “sejt gépei” az enzimek
A fehérjék.
IZOENZIMEK Definíció: azonos funkció, de: eltérő primer szerkezet,
Reakció tipusok (2.-3. óra)
Rézcsoport.
Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok
Zsíranyagcsere Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50%
Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium
Mikronalalitikai kurzus elválasztástechnika
Mikronalalitikai kurzus aminosav analízis
BIOKATALIZÁTOROK Fontos ipari enzimek.
A VEGYI KÉPLET.
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
Az élő szervezeteket felépítő anyagok
Sav-bázis egyensúlyok
A fehérjék világa.
FOLYADÉKKROMATOGRÁFIA
Származékképzés S. Görög, M. Gazdag, J. Chromatogr. B 659 (1994) 51. K. Blau Ed., Handbook of derivatives for Chromatography, Wiley, 1993.
AMINOSAVAK.
AMINOSAVAK LEBONTÁSA.
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A takarmányok összetétele
A sejt kémiája MOLEKULA C, H, N, O – tartalmú vegyületek (96,5 %).
Aminosav anyagcsere AS Protein szintézis Energia N-tartalmú
Az intermedier anyagcsere alapjai 2.
CITRÁTKÖR = TRIKARBONSAV-CIKLUS
Nem esszenciális aminosavak szintézise
Szerves kémia Alifás telítetlen szénhidrogének
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA BIM SB 2001 Ionerősség pH Hőmérséklet Nyírás Nyomás (hidrosztatikai) Felületi feszültség Kémiai szerek (alkohol, urea,
Poszttranszlációs módosítások Készítette: Cseh Márton
Peptidszintézis BIM SB 2001 SZINTÉZIS PROTE(IN)ÁZ BONTÁS -CO-NH- (1901)
Szilárd fázisú oligonukleotid szintézis
Mikronalalitikai kurzus szubsztrátkönyvtár
Egészségügyi Mérnököknek 2010
Wunderlich Lívius PhD. BME 2010
A "programozott sejthalál" (apoptosis)
MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA tavaszi szemeszter
EGYÉB HATÁSOK AZ ENZIMAKTIVITÁSRA BIM BSc 2007 Ionerősség pH Hőmérséklet Nyírás Nyomás (hidrosztatikai) Felületi feszültség Kémiai szerek (alkohol, urea,
Gyors mikrobiológiai módszerek
Aminosavak és fehérjék
Szénhidrogének – alkének, alkinek
porfin – hem-proteinek
VITAMINOK 1912: vitamin = vita amines (Casimir Funk)
13. Előadás Alkoholok, éterek.
1.Mi az oka az elektroneffektusok kialakulásának? Mikor alakul ki – I effektus? Mondjon egy példát! (4 pont) Az ok elektronegativitásbeli különbségek és.
Természetes szénvegyületek
Nukleinsavak kimutatása, szekvenálás
Többatomos molekulák Csak az atomok aránya adott a molekulán belül
OLDÓDÁS.
Bioszeparációs technikák ELVÁLASZTÁSTECHNIKA
A légzés fogalma és jelentősége
A foszfát csoport az S, T és Y oldalláncok hidroxil- csoportjához kapcsolódik.
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
Fehérjeszekvenálás Mikronalalitikai kurzus fehérjeszekvenálás.
Szilárd fázisú peptidszintézis
A fehérjék. az élőlények legfontosabb anyagai (görög név: protein) a sejtek szárazanyag-tartalmának %-át adják monomereik: aminosavak (C, H, O,
A fehérjék biológiai jelentősége, felépítése, tulajdonságai Amiláz molekula három dimenziós ábrája.
Fehérjék Az élő szervezetek anyagai. Aminosavak kapcsolódása Az aminosavak egymással való összekapcsolódása: peptidkötéssel dipeptid = két aminosav kapcsolódott,
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
Felépítő folyamatok kiegészítés
Biomérnököknek, Vegyészmérnököknek
Proteázok Osztályozás hatásmechanizmus szerint:
Molekuláris biológiai módszerek
A fehérjék.
Sztereokémia.
Szakmai kémia a 13. GL osztály részére 2016/2017.
Fehérjék.
Alkossunk molekulákat!
Előadás másolata:

Előzmények Peptidkémia Analitikai kémia Protein kémia 1923 F. Pregl : Mikroanalitika 1901 E.Fischer : Gly-Gly 1952 Stein and Moore : Aminosav analizis 1932 Bergman és Zervas : Benziloxi-karbonil csoport Kromatográfia 1954 P. Edman : Protein szekvenálás Elektroforézis B. Merrifield : Szilárd fázisú peptid szintézis F. Sanger : Az inzulin priemr szerkezete Röntgen (X-ray) krisztallográfia Á. Furka : Kombinatorkus peptid szintézis NMR M.F. Perutz és J. C. Kendrew A myoglobin térszerkezete Tömeg spektroszkópia

A peptid kötés: amid kötés (E.Fischer, 1902) amid poliamid Emil Fischer John B. Fenn

A peptid kötés: amid kötés (E.Fischer, 1902) N-terminális C-terminális Dipeptid: 2 Oligopeptid : 2-15 Polypeptid: >15

Kötéstípusok a fehérjékben Kovalens Amid - CO – NH - Diszulfid - S – S - Nem kovalens Hidrofób, Van der Waals H-híd (inter és intra) ionos

Fehérjék szerkezetének meghatározása Tisztítás – homogén minta előállítása Aminosavsorrend (primer szerkezet) meghatározása - aminosavösszetétel - aminosavsorrend - N-terminális aminosav - C-terminális aminosav 3. Térszerkezet (3D) meghatározása - szekunder (másodlagos) - tercier (szupermásodlagos) - quaterner

Fehérje izolálás – gélelektroforézis (egy- és kétdimenziós) Salmonella thyphimurium SDS-PAGE, 200 mg protein, 3,5 x 0,8 cm Autoradigram, 2D, E. Coli proteinek, 10 mg, 14C jelzett aminosav a táptalajban, 2,3 x 1,3 cm, exp. 825 h

Gélelektroforézis

Egydimenziós gélelektroforézis HeLa sejtmag fehérjék Swiss-Prot

Kétdimenziós gélelektroforézis (HeLa sejtmag fehérjék) Mw pI

Fehérjék kimutatása, mennyiségi meghatározása a) Amino csoport kimutatás b) Biuret próba Reagens: CuSO4/NaOH c) Lowry-Hartree Reagens: biuret + 3 H2OxP2O5x13 WO2x5 MoO3 10 H2O, Folin-Ciocalteu-fenol l = 540-550 nm l = 720-750 nm d) BCA (bicinoninic acid, Reagens: biuret + BCA l = 562 nm e) Bradford reagens (trifenil-metion) l = 595 nm

Primer szerkezet meghatározása 1. Diszulfid-híd felbontása

2. Aminosav összetétel meghatározása 2.1. Hidrolizis O O H2O / 6M HCl NH2-CH2- C NH2-CH2- C + NH-CH-COOH 105 oC NH-CH-COOH OH CH3 glicin Gly-Ala CH3 alanin 2.2. Elválasztás és származék- képzés Ioncserés kromatográfia, Rockefeller Intézet, 1950 Gyanta: vízben nem oldódó polimer SO3- csoportokkal Detektálás: ninhidrin reakció , l = 570 nm

2.3. Származékképzés és elválasztás Származékképzés: o-ftálaldehid Elválasztás:HPLC, Detektálás: lg = 360 nm le = 455 nm Hunkapiller et al. Science, 1984

1-fluor-2,4-dinitrofenil- 2.4. Származékképzés D/L-aminosav meghatározására * * + 1-fluor-2,4-dinitrofenil- 5-L-Ala-amid (FDAA) (D,L) pH 9,0; 10 perc * * * * D,L-származék L,L-származék HPLC elválasztás

3. Aminosav sorrend meghatározása 3.1. N-terminális 3.1.1. Sanger reakció, 1958, inzulin NO 2 2 NaHCO3 N H C H CO - + H 2 N C H CO - 4 R + HF R O 2 N 1-fluor-2,4-dinitro benzol NO 2 O N H C CO - R 6 M HCl + aminosavak 2,4-dinitrofenil fehérje 2,4-dinitrofenil aminosav l=254 nm

3.1.2. 1-dimetilamino-naftalin-5-szulfonil kloridl (Dansyl-klorid, Hartley, 1963) NH2-L-K-A-D-P-N-R-F-G-A-D-L-COOH + S O N C H 3 NH-L-K-A-D-P-N-R-F-G-A-D-L-COOH bázis pH 7,5-8,0 +HCl S O N C H 3 NH-Leu-COOH + K, A, D, P, N, R, F, G-COOH 6 M HCl hidrolizis (Dansyl-aminosav) l g=360 nm l e=480 nm

3.3. Edman lebontás (P. Edman, Lund, 1950) 3.2. C-terminális NH2-L-K-A-D-P-N-R-F-G-A-D-L-COOH + H2N - NH2 sav, 90o C 20 -100 óra +NH3-L – CO -NH-NH2, +NH3-K-CO-NH-NH2.....+NH3-L-COO- 3.3. Edman lebontás (P. Edman, Lund, 1950) lépés: Reakció fenilizotiocianáttal (addició) lépés: Hidrolizis lépés: A feniltiohidantoin származék azonosítása

+ lépés: Reakció fenilizotiocianáttal N = C = S NH2 - CH – CO -..... R pH 8-9, 40 oC S II NH - C - NH - CH – CO -..... R feniltiocarbamil származék 2. lépés: Hidrolizis (H+/TFA) anilinotiozolinon származék fenilhidantoin (PTH) aminosav

3. lépés: A feniltiohidantoin származék azonosítása

4. Fehérjék feldarabolása 4. 1. Kémiai hasítás 4.1.1. Reakció brómciánnal (BrCN), Met - + H2O, H+ NH2-CH-COOH (CH2)2 OH homoszerin

4.1.2. Reakció hidroxilaminnal (NH2 - OH) Asp - Gly 4.1.2. Reakció 2-nitro-5-tiociano - benzoesav - Cys O2N N = C = S HOOC 4. 2. Enzimatikus hasítás Terminológia (Schechter, Berger) S4 – S3 – S2 – S1 – S1’ – S2’ - S3’ – S4’ – enzim P4 –P3 – P2 – P1 – P1’ – P2’ - P3’ – P4’ – szubsztrát - P4 –P3 – P2 – P1 – OH + H- P1’ – P2’ - P3’ – P4’ – Szerin proteázok: tripszin (Arg, Lys) P1, trombin, kimotripszin (Tyr, Trp, Phe) P1, elasztáz, kallikrein.. Cisztein proteáz: papain, actinidin... Karboxil proteáz: pepszin, katepszin D (lizoszoma), LysC (Lys) P1, GluC (Glu, Asp)... Aminoproteáz: AspN (Asp)P1..... Metalloproteáz: temolizin, karboxipeptidáz A...

Primer szerkezet, aminosavsorrend - összegzés

Térszerkezet

Szerkezeti hierarchia

Az amid kötés Delokalizáció, 2 e, 3 atom Nomenklatúra Gyenge N bázis Erős H-híd Részleges kettős kötés Síkalkat Cisz/transz izoméria Nomenklatúra

A Ramachandran térkép - bevezetés

A Ramachandran térkép

Másodlagos szerkezet típusai

310 – hélix, alfa-hélix, pi-hélix Helikális szerkezet 310 – hélix, alfa-hélix, pi-hélix

Béta redőzőtt réteg szerkezet

Kanyar szerkezet

A Ramachandran térkép - összefoglalás

Konformerek energiatartalma Források : kötéshossz (Ed) – változatlan vegyértékszög (Eo) – változatlan torziós szög (Ew) - változik Nem kötött atomok távolsága (Ew) Kötő elektronpárok kölcsönhatása (Eh) Elektrosztatikus kölcsönhatás (Er) DE = DEd + DEo + DEw + DEw + DEh + DEe Példa: Fehérje 100 aminosavból ha: 10 konformáció/as lehetséges akkor: 10100 konformer b) ha: 2 konformáció/as lehetséges akkor: 1030 konformer

Szupermásodlagos szerkezetek Görög kulcs Béta kigyó Csoportosítás Alfa (a) csak alfa hélix Béta (b) csak béta réteg Alfa + béta ( a + b) hélix és réteg egymástól távol Alfa/béta (a/b) hélix és réteg egymással kölcsönhatásban

Negyedleges szerkezet - a kollagén

A protemika alapjai 1 . F e h é r j - x p s z i ó S t l á u m n k a v d o E g U C P c ( ) 2 + ö Z A T b , M y R I

A médium összetételének hatása az E-coli fehérjeösszetételére Arg - Arg Farrell PHO (1978)

Fehérje bioszintézise

A) B) Nem fehérje alkotó természetes aminosavak H 2 N C H COOH H 2 N C Glu dekarboxiláz C H 2 g-aminovajsav (GABA) C H 2 C H 2 HOOC HOOC Glu C H 3 Karnitin Zsiranyagcsere Mitokondrium transzport Sejtpermeabilitás + H 3 C N C H 2 + C-vitamin (máj) Lys/Met C H C H O H 3 C H 2 HOOC Állat Ember Növény + - B) b a b-Alanin C H 3 H O C H 2 C C H CO N H C H 2 C H 2 COOH O H H 3 C Pantoténsav

(citrullus lat görögdinye) H 2 N C H COOH H 2 N C H 2 1. – CO2 2. oxidáció Állat Ember Növény + - C H 2 C H 2 S H SO 3 H (máj, B6) cisztein taurin epesav alkotórész neurotranszmitter vérlemezke migrén? D) H 2 N C H COOH H N C H COOH argináz +H2O 2 (CH 2 ) + 3 (CH 2 ) 3 H 2 N C N H 2 H N C N H 2 N H 2 O N H ornitin karbamid (urea) arginin +NH3, + CO2 H 2 N C H COOH (CH 2 ) 3 urea ciklus (máj) hagyma, fokhagyma detoxifikáció H N C N H 2 O citrulin (citrullus lat görögdinye)

(N-metil-guanidino-ecetsav) H 3 H N C H 2 COOH szarkozin (izom) H2N-CN C H 3 H 2 N C N C H 2 COOH N H kreatin . H2O (N-metil-guanidino-ecetsav) op: 303 oC izom H2PO4-NH - (kreatin-foszfát)