Vasúti balesetek tanulságai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai (Seveso II.) - polgármesterek felkészítése Lakossági tájékoztatás A lakosság.
Advertisements

Laboratóriumi munka szerepe a minőségbiztosításban
Az NSR-rendszer tervezett fejlesztései Magyarországon
Földházi György osztályvezető vasútbiztonsági osztály
ERA A vasútvállalatokra vonatkozó kötelező üzemeltetési szabályok a hazai vasúti hálózatra vonatkozóan.
1 ENCASIA – A KBSZ részvétele a Hálózat munkájában KBSZ SZAKMAI FÓRUM - LÉGIKÖZLEKEDÉS Budapest, dr. Becske Loránd főigazgató.
2013. Szeptember 3. Szekeres Balázs Informatikai biztonsági igazgató
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK STRATÉGIAI VEZETÉSE. Milyen az igazán jó önkormányzat? POLGÁRKÖZELI  AUTONÓM ÉS VÁLLALKOZÓ SZELLEMŰ  AKCIÓ-ORIENTÁLT  KÜLDETÉS-CÉLOK-KOMPETENCIA.
Heves megye civil szervezeteinek szervezetfejlesztése A program az Európai Unió támogatásával valósul meg. K á rp á tok Alap í tv á ny – Magyarorsz á g.
 H ol?  Kiemelt kockázatú objektumokban.  Milyen eszközökkel?  Speciális felderítő eszközök használatával.  Levélvizsgáló berendezés  Röntgensugaras.
MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. előadás PTE PMMK MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK 2011.
Minőségmenedzsment alapelvek
A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseleti lehetőségei
DOKUMENTUMKEZELÉS.
MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóság Vasútbiztonsági Osztály
1 Az „ÁROP A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése pályázat” háttere „Helyi igényekre épülő szervezetfejlesztés a Zalakarosi Polgármesteri Hivatalban”
Állam munkavédelmi feladatai
1 Gazdaság és környezet Előadó: Nagy Tamás. 2 Általános környezetvédelmi kérdések a vállalatoknál A gazdasági, piaci és környezeti körülmények miatt egyre.
Közlekedésbiztonsági ellenőrzések tapasztalatai Hunyadi István Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Közlekedési Alágazatok Főosztály Főosztályvezető-helyettes.
A év áttekintése KBSZ SZAKMAI NAPOK – VASÚTI KÖZLEKEDÉS Agárd, április 11. Gincsai János főosztályvezető.
FÜGGETLEN KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI
1 A 7/2006. GKM RENDELET TERVEZETT MÓDOSÍTÁSA KBSZ SZAKMAI NAPOK Budapest, november 24. dr. Gincsai János főosztályvezető.
ÜZEMBENTARTÓI BALESETVIZSGÁLAT első tapasztalatok
1 KBSZ SZAKMAI NAPOK - VASÚT Budapest, március 30. dr. Gincsai János főosztályvezető A évi tevékenység összefoglalása.
A MÁV Zrt. helyzete és szerepe a vasúti közlekedés biztonságában
Lázár László ÉRTÉKEK ÉS MÉRTÉKEK A vállalati erőforrás-felhasználás leképzése és elemzése hazai üzleti szervezetekben.
A belső kontroll rendszer hatékony működtetése
Átláthatósági jelentések követelményei, tapasztalatok
Veszélyes üzemek kritikus infrastruktúra védelmi aspektusai
Tanuló szervezet.
1 Tanpálya Munkavédelmi mutatók 3 4 A számok kedvezőek, de tanulni kell a múlt hibáiból !! A tevékenység megkezdése előtt mindig vegyük számba.
Munkahelyi egészség és biztonság
9. hét: A munkahelyi egészségvédelem és
Kórházi eredetű fertőzések-kártérítési felelősség
III.4. A VEZETŐ SZEREPE ”... tudomásunk szerint minden sikeres minőségi forradalom a felső menedzsment részvételével történt EGYETLEN KIVÉTELT sem ismerünk.”
Vasútszabályozási Osztály
SÉRÜLÉKENY BIZTONSÁG Közlekedéstudomány a közlekedésbiztonság szolgálatában „KÖZLEKEDÉSI SÉRÜLÉSEK” KONFERENCIA Budapest, szeptember 26. Előadó :
„Közös ügyünk a biztonságos vasúti átjáró” Konferencia Bükfürdő, június KTE Vas Megyei Területi és Soproni Városi Szervezet KTE Közlekedésbiztonsági.
Problémák az interoperábilis közlekedésre alkalmas vontatójárműveknél Dr. Márkus Imre vezérigazgató 1.
Tisztelettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! Nagy Endre bányafelügyeleti főmérnök Pécsi Bányakapitányság Nagy Endre bányafelügyeleti főmérnök Pécsi.
VASÚTBIZTONSÁG NAPJAINKBAN - a KBSZ szemszögéből
BGOK Konferencia Egy jogszabály születése –A „képzési rendelet” Rácz Gábor dr. Osztályvezető Vasútszabályozási Osztály.
Az EU új Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramja és a magyar álláspont kialakítása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kapcsolódó feladatai Előadó: Schváb.
ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET
14/1994 MKM r. változásai Nevelési tanácsadásra vonatkozó részek Dr. Szakács Katalin Készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával.
Miért szükséges? Önkormányzati feladatok irányításának alapköve Kinek és miért hasznos? Képviselőtestületek és bizottságai Polgármester Polgármesteri hivatal.
Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
1 A kötöttpályás szakma perspektívái – Egész életen át tartó tanulás?! Perspektíva és jövőkép Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV Zrt.
A vasúti továbbképzések lehetőségei a hazai és a nemzetközi elvárások változása kapcsán Előadó: Dr. Vincze Árpád főtanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.
Az Állami Számvevőszék önkormányzati ellenőrzési tapasztalatai Előadó: Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.
A BEJELENTŐ-VÉDELEM HELYE ÉS SZEREPE AZ OMBUDSMANI TEVÉKENYSÉGBEN
A munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb munkavédelmi ismeretek
Könyvvizsgálók tevékenységére vonatkozó tapasztalatok XIII. Országos Minőségellenőrzési Továbbképzés - Siófok Vámosi Anikó
40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet BIZTONSÁGI JELENTÉS & ÉVES BESZÁMOLÓ.
PTE PMMIK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. ELŐADÁS.
Munkára képes állapot ellenőrzésének anomáliája a munkahelyen Poór László ügyvezető.
A munkavédelmi hatóság évi ellenőrzési tapasztalatai és az idei évi célkitűzések Munkavédelmi és Katasztrófavédelmi (ADR) Konferencia a Zala Megyei.
Munkavédelmi érdekképviselet és érdekegyeztetés Összeállította: dr. Váró György.
VASÚTI VIZSGAKÖZPONT KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Vasúti Vizsgaközpont Novák László igazgató.
1 XIV. Országos Minőségellenőrzési Továbbképzés MER ellenőrzések módszertana Siófok, Munkácsi Márta A Minőségellenőrzési Bizottság tagja.
FÜGGETLENSÉG Készítette: Szabó Gabriella. Nemzetközi szabályozás A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kiadott Könyvvizsgálói Etikai Kódex.
Szabó András: Biztonságirányítás a vasútvállalatoknál Biztonságirányítás a vasútvállalatoknál Szabó András PQRS Quality Referenc System Zrt. Közlekedéstudományi.
Kockázati értékelés kis szervezetekben Tar György Szeged, 2013.október
A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe
KBSZ Alapító: Gazdasági és Közlekedési Miniszter Alapítva: január 01. Jogállása: országos illetékességű, központi hivatal, alkalmazottai kormánytisztviselők.
8. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége Ii.
ADR: kit érint, kinek kell foglalkoztatnia biztonsági tanácsadót?
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK FOGLAKOZTATÁSA munkabiztonsági szakmérnök
KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET
10. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége Ii.
Előadás másolata:

Vasúti balesetek tanulságai „Síneken biztonságosan” Vasútbiztonsági konferencia 2010.10.25 Bencsik László ny. MÁV igazgató

A vasúti baleset fogalma A baleset: Olyan nem kívánatos, vagy nem szándékos váratlan esemény, illetve ilyen események láncolata amelyeknek káros következményei vannak A baleset lehet: „súlyos baleset” illetve „váratlan esemény”

A balesetvizsgálatok jogszabályi alapjai 2004/49 EK Biztonsági Irányelvek 103/2003.4.mell (OVSZ ), 2005 évi 183 tv (vasúti tv), 7/2006 GKM rendelet Az NKH által jóváhagyott Balesetvizsgálati Utasítás(ok)

A balesetvizsgálat A baleset illetve váratlan biztonsági esemény megelőzése céljából végzett eljárás, amely az információk gyűjtéséből, elemzéséből, a következtetések levonásából, az okok meghatározásából, megelőző intézkedésekre javaslatokból áll

A balesetvizsgálat célja Bizonyított tényeken alapuló megfelelő színvonalú anyag készüljön: Balesetmegelőző intézkedések megtételére Munkáltatói intézkedések segítésére Kártérítési ügyben megbízható jogalap legyen Hatósági vizsgálathoz nyújtson segítséget

A vasúti balesetek jellemzői A forgalmi balesetek általában valamilyen rendkívüli esemény után következtek be A forgalmi balesetek többsége több személy mulasztására vezethető vissza A műszaki balesetek hátterében is technológiai, vizsgálati, karbantartási, illetve felügyeleti hiányosság állapítható meg

Egyéni tévedések biztonsági konzekvenciái Egyéni hibáknak önmagukban „nincsenek” konzekvenciái A következményt a rendszer sebezhetősége befolyásolja

Az újabb biztonsági előírások hatásai (1) A 2004/49 EK illetve a 40/2006 GKM rendelet előírásai szerint a vasúti társaságoknak: Biztonságirányítási Rendszert kell működtetni Biztonsági beszámolót kell készítenie A biztonsági előírások betartását az NKH ellenőrzi

Az újabb biztonsági előírások hatásai (2) Az előzőek hozzájárultak a vasútvállalatoknál a biztonsági szemlélet erősödéséhez biztonsági kultúra fejlődéséhez, melyhez a Közlekedésbiztonsági Szervezet tevékenysége is hozzájárult Az előzőek kedvező irányban befolyásolják a vasúti közlekedés belső biztonságának növelését A „ külső „biztonság javítása is jelentős részben a vasútvállalatok feladata

Milyen biztonsági kultúrák léteznek (Westrum ) Kóros kultúra Szabályokon alapuló (bürokratikus,vagy normatív )kultúra Ideális (fejlesztő,generatív) kultúra

Westrum biztonsági kategóriái A három biztonsági kultúra összehasonlítása az alábbi szempontok alapján: 1.A vezetés viszonya a biztonsági kérdésekhez 2.Ki a balesetek okozója 3.Alkalmazkodás az új kapcsolódási pontokhoz 4.Együttműködés a hatóságokkal 5.Balesetek jelentése és vizsgálata 6.Viszony az utasításokhoz,előírásokhoz 7.Ellenőrzések

Kóros kultúra(1) 1.A vezetés viszonya a biztonsági kérdésekhez A biztonsággal összefüggő szerepek és felelősségek nem tisztázottak. A vezetőség szerint a biztonsággal összefüggő problémák elkerülhetetlenek. Baleset, vagy váratlan esemény bekövetkeztekor a vezetés keres egy felelőst, akit elbocsát. A pénzügyi szempontok fontosabbak, mint a biztonság.

Kóros kultúra(2) 2.Ki a balesetek okozója ? Egyéneket tesznek felelőssé, és a baleseteket a munka részének tekintik A balesetben közvetlenül érintetteket tartják felelősnek.

3.Alkalmazkodás az új kapcsolódási pontokhoz Kóros kultúra(3) 3.Alkalmazkodás az új kapcsolódási pontokhoz A szervezetek még akkor sem változtatnak működésükön, ha új kapcsolódó pontok és új "piacok" alakulnak Hiányzik az akarat a szervezeti változáshoz.

4.Együttműködés a hatóságokkal Kóros kultúra(4) 4.Együttműködés a hatóságokkal A szervezet vonakodik megosztani információit.

5.Balesetek jelentése és vizsgálata Kóros kultúra(5) 5.Balesetek jelentése és vizsgálata Sok balesetről nem tesznek jelentést. Csak súlyos balesetek után folytatnak vizsgálatot és általános, hogy a vizsgálat az egyéneket teszi felelőssé. Az elemzések nem veszik figyelembe az emberi tényezőket, és kizárólag a kötelező szabályok betartására korlátozódnak. Fenyegetésnek érzik, ha az eseményeket jelenteni kell. Elsődleges szempont a vállalat megóvása és a profit.

6.Viszony az utasításokhoz,előírásokhoz Kóros kultúra(6) 6.Viszony az utasításokhoz,előírásokhoz A menetrend betartása érdekében, ha szükséges, megszegik a szabályokat. A szabályokra úgy tekintenek, mint a dolgozók tevékenységének korlátjára

Kóros kultúra(7) 7.Ellenőrzések A törvény által szabályozott biztonsági felülvizsgálatot teljesítik, de csak abból a célból, hogy a hatóságok kérésének eleget tegyenek. A vállalati biztonsági szabályok alapos felülvizsgálására csak nagyobb baleseteket követően kerül sor.

Szabályokon alapuló vagy „bürokratikus”kultúra (1) 1.A vezetés viszonya a biztonsági kérdésekhez A vezetés tudatában van a biztonság kultúrájának kihívásaival, és azt állítja, hogy komolyan kezeli azokat. Általános az a nézet, hogy minden baleset megelőzhető, ha az emberek csak azt csinálják, amit mondanak nekik. A szabályok és előírások a betartásának ellenőrzése csekély, és a a biztonságkultúra javítására nem ösztönzik a dolgozókat.

Szabályokon alapuló vagy „bürokratikus”kultúra (2) 2.Ki a balesetek okozója ? A hibás berendezéseket, az elégtelen karbantartást és az embereket tekintik az események okozóinak. Törekvés a váratlan események kiküszöbölésére A balesetekért "A rendszer" a felelős.

Szabályokon alapuló vagy „bürokratikus”kultúra (3) 3.Alkalmazkodás az új kapcsolódási pontokhoz A szervezeti struktúra bürokratikus,szabályokkal és néhány kiegészítéssel A szervezet fejlesztéséről szóló konzultációk szinte elhanyagolhatók

Szabályokon alapuló vagy „bürokratikus”kultúra (4) 4.Együttműködés a hatóságokkal Az információ megosztás korlátozott. A szervezet kizárólag a hatóságok által elvárt információkkal szolgál, ezenfelül nem működik együtt velük.

Szabályokon alapuló vagy „bürokratikus”kultúra (5) 5.Balesetek jelentése és vizsgálata Léteznek eljárások az események kivizsgálására, amelyek sok adatot közölnek, és feladatokat fogalmaznak meg, de az igazán fontos kérdések megoldásának lehetősége gyakran hiányzik

Szabályokon alapuló vagy „bürokratikus”kultúra (6) 6.Viszony az utasításokhoz,előírásokhoz Alapvetően betartják a forgalmi és egyéb utasításokban, szabályzatokban előírtakat Úgy tekintenek ezekre, mint a balesetek megelőzéséhez szükséges korlátokra. Nincsenek folyamatos intézkedések a szabályzatok javítására.

Szabályokon alapuló vagy „bürokratikus”kultúra(7) 7.Ellenőrzések Rendszeres, beütemezett biztonsági felülvizsgálatot,ellenőrzést végeznek. Az ismert, nagyfokú kockázatokra összpontosítanak. A vezetők szívesen ellenőriznek másokat, de ha az ő ellenőrzésükről van szó, kevésbé készségesek.

Ideális biztonsági kultúra(1) 1.A vezetés viszonya a biztonsági kérdésekhez A menedzsment támogatja a dolgozókat abban, hogy vegyenek részt a biztonsággal kapcsolatos á munkában, és meghallgatja a dolgozók véleményét. Összpontosít a jó módszerekre annak érdekében, hogy folyamatosan javítsa a biztonságkultúrát. Biztonsági konferenciákat szervez, ahol a dolgozókat és egyéb érdekelteket szívesen látják, és velük együtt tárgyalják meg a biztonsági kérdéseket. A megbeszélések eredményét alkalmazni lehet a szervezetben.

Ideális biztonsági kultúra(2) 2.Ki a balesetek okozója ? A vétkesség nem kérdés. A menedzsment magára vállalja a felelősséget akkor, ha felméri, személy szerint mit tehettek volna annak érdekében, hogy a balesetek okait megszüntessék. Nagy figyelmet szentelnek a biztonsági menedzsmentre, a rendszerek és az emberek közti kölcsönhatások egészére.

Ideális biztonsági kultúra(3) 3.Alkalmazkodás az új kapcsolódási pontokhoz Átfogó célok vezérlik a szervezetet. Folyamatos kutatást végeznek a legjobb gyakorlati megoldások azonosításához. Szisztematikus szervezetfejlesztés zajlik a munkatársak aktív részvételével. A szervezetfejlesztést számos területen támogatják a folyamatos javulás érdekében.

Ideális biztonsági kultúra(4) 4.Együttműködés a hatóságokkal Szoros együttműködés van a szervezet és a hatóságok között A szervezet kezdeményező szerepet vállal, és aktívan közreműködik a szabályok és előírások folyamatos javításában.

Ideális biztonsági kultúra(5) 5.Balesetek jelentése és vizsgálata A vizsgálatok és elemzések célja megérteni, hogy miért történnek balesetek. A vizsgálatokat a különböző eseményekből nyert nagymennyiségű információ összegyűjtése jellemzi. A vasútüzem számára fontos kérdésekről javaslatot tesznek a hatóságoknak a biztonság folyamatos javítása érdekében. Egy váratlan esemény jelentésénél nem kell tartani az alaptalan felelősségre vonástól.

Ideális biztonsági kultúra(6) 6.Viszony az utasításokhoz,előírásokhoz Az utasításokban,szabályzatokban a biztonság javításának lehetőségét látják, és azokat a visszacsatolás révén folyamatosan finomítják a megfelelő hatékonyság érdekében. Az alkalmazottakat bevonják a fejlesztésekbe, azért, hogy biztosítsák a magas fokú elkötelezettséget. Erőfeszítéseket tesznek azért, hogy hangsúlyozzák a szabályzatok egységesítésének szükségességét a vasúti közlekedés egészére vonatkozóan.

Ideális biztonsági kultúra(7) 7.Ellenőrzések A biztonsági szemlélet az ellenőrzési rendszer része, amely gördülékenyen zajlik. Folyamatos a kutatás a nem általános problémák megtalálására, ha szükséges, külső segítséggel. Az ellenőrzések ugyanúgy koncentrálnak a viselkedésformákra, mint az egész rendszerre. A tapasztalatok megosztását szervezeti kereteken belül igen magasra értékelik a vasútvállalatok összességére nézve.

A balesetek tanulságai(1) A tanulságok levonhatók: A nagyszámú események statisztikai elemzéséből Egy esemény vizsgálatából Ellenőrzések tapasztalataiból A hatósági vizsgálati anyagokból Szakmai tapasztalatcseréből

A balesetek tanulságai(2) A tanulságok – különösen ideális biztonsági kultúrára törekvés esetén - sokirányúak lehetnek: Kezdeményezhetik: Technikai korszerűsítést Technológiai módosítást Üzemeltetési körülmények megváltoztatásét Utasítás,szabályozás módosítását Szervezet fejlesztést Oktatás, képzés fejlesztést

Néhány példa a statisztikai elemzésre

Közlekedő vonatok balesetei

Közlekedő vonatok baleseteinek okai 2009. év

Tolatási, gurítási balesetek okai

Egy eseményfajta megelőzési lehetősége

Hogyan lehet megelőzni a szabálytalan elindulást?(1)

Hogyan lehet megelőzni a szabálytalan elindulást?(2)

Hogyan lehet megelőzni a szabálytalan elindulást?(3)

Kérem tekintsék meg a következő tanulságos, megtörtént balesetet feldolgozó – oktatási célból készült - filmet

Köszönöm megtisztelő figyelmüket