A XX. század magyar gazdaságpolitikája. Tanulságok az ezredforduló küszöbén.

1. A hadiipari potenciál fejlesztése  Magyarországot a világgazdasági válság az átlagosnál súlyosabban érintett, hosszú lefolyású volt.  Mo-n sokáig tart a válság, mert a mezőgazdaságban nem tudják a termelést visszafogni, ezért később jelentkezik a munkanélküliség  Ennek eredménye, hogy: A kötött devizagazdálkodás nem néhány éves átmeneti intézkedés, hanem tartós elemévé vált a gazdálkodás intézményi rendjében. Az ipari olló agrárollóvá változott.  Mo-n ez igen súlyos következménnyel járt, mivel jelentős volt az agrártermelés a kivitelre. napirendre került az ország hadiipari potenciáljának fejlesztése

A hadiipari konjunktúra  1938 tavaszán Darányi Kálmán meghirdette a győri ötéves programot  A hadiipari kapacitások bővítése már a győri program kihirdetése előtt megindult  Az állam háborús kiadásai (beruházás és megrendelés) es időszakban kereken 1 milliárd pengőt tettek ki. (nemzeti jövedelem 22%)

Gyáripari termelés növekedési indexe ÉvGyáripari termelés növekedési indexe

 Az első évek kedvező viszonyok közepette zajlottak: Megszűnt a tömeges munkanélküliség Számottevően nőtt az egy családra eső keresők aránya Emelkedtek a bérek Nőtt a fogyasztás  fogyasztási cikkeket gyártó iparágak is fejlődtek.

 1941 körül eluralkodott a háború közeli befejezésének hiedelme.  Ennek hatására 1940ben még 11%kal nőtt a termelés, de utána csökkent. Újbóli növekedést csak a Szovjetunió elleni háború kirobbanása hozta. Ekkor már Mo elkötelezte magát a Németek oldalán. Ez hozta magával a második növekedési hullámot. Sajátos vonása volt, hogy a gyakori németországi bombázások miatt a náci hadvezetés a hadiipar egy részének áttelepítésére hozott határozatot. Leginkábba repülőgépmotor-gyártás érdemel említést, amit Mo-ra telepítettek

A gyáripari termelés szerkezeti átalakulása.

2. A háborús pénzügyi politika  Mo a 30as évek végéig az aranyvaluta elvi alapján állt.  Csak a harmincas évek végén (amikor a legtöbb állam a pénzpolitikáját fokozatosan a háborús finanszírozás szolgálatába állította) teremtett meg Magyarország az önálló pénzpolitika gazdaságjogi feltételeit.  A döntő fordulat 1938 tavaszán következett be, amikor a Népszövetség által eddig gyakorolt ellenőrzés megszűnt.

A közületi kiadások 70:30 adó- kölcsön fedezeti arány elve  A háborús pénzügypolitika számolt azzal, hogy a közületi kiadásokat a háború viszonyai között nem lehet teljes egészében adóbevételekkel finanszírozni.  A magyar gazdaságpolitika arra törekedett, hogy a gazdaságot lehetőleg konszolidált viszonyok között tartsa.  Az I. VHból tanultak miatt különösen fontos.  Ezért már kezdetben a pénzügyi kormányzat normatívaként jelölte meg a 70:30 adó-kölcsön arányt az állami kiadások fedezésénél  A 70:30 arány reális volt figyelembe véve az I. VH alatti 80:20as arányt, mivel sokkal jobb pozícióban volt Magyarország a II. VH küszöbén, mint az I. VH alatt.

 A háborús években különösen a forgalmi adók jelentősége nőtt meg erősen.  Az államháztartás egyensúlya érdekében felvett hitelek számottevően növelték az állam adósságát. (1944ben a 6634,6 millió pengő adósságból 4040millió pengő volt 1938 után keletkezett háborús adósság)  A német-szovjet háborúk kitörése után Németország nem tudta fenntartani exportját, de igényt tartott a magyar termékekre, így Németországgal szembeni adósságunk megszűnt, és 1941 májusában márkakövetelésünk támadt. Eleinte a magángazdaság finanszírozta, de később az államkincstár biztosította a hitelkeretet.