Róma háborúi
A római hadsereg A hadsereg felépítése: Általános hadkötelezettség (17-46 között, majd 60-ig /seniores/ városvédelem) Alapja a vagyoni felosztás (Servius Tullius), az 5 classis 193 centuriát állított ki, Alapegysége a Legio (4200-6200 fő), benne 30 manipulus, benne 2 centuria. 3 soros manipulus-taktika Alapfegyverzet: lándzsa, gerely (2 m), rövid kard, hosszú pajzs, sisak, mellvért. A hadsereg élén a dux (vezér) állt, győzelem esetén imperator titulust járt neki, nagy győzelem esetén triumphus vagyis diadalmenet.
Római legionáriusok
Róma háborúi Etruria meghódítása – Kr. e. 5. sz. második fele A gallok támadása Róma ellen – Kr. e. 387 (szent ludak gágogása) A szamnisz háborúk, Campania megszerzése – Kr. e. 343 – 290 A tarentumi háború Dél-Itáliáért – Kr. e. 282 – 272 („pürroszi győzelem) Az első pun háború – Kr. e. 264 – 241 A második pun háború – Kr. e. 218 – 201 A cannae-i csata – Kr. e. 216 A zamai ütközet – Kr. e. 202 A harmadik pun háború – Kr. e. 149 – 146 A Földközi-tenger medencéjének meghódítása – 133-ig Divid et imperia: teljes polgárjog, latin jog (polgári jog igen, de politikai jogok nem), szövetségesi jog (vazallusi helyzet jogok nélkül) colonia – telepesek által lakott hely
Via Appia
A Római Birodalom lakossága kr. e. a 2. században (Polübiosz nyomán) Felnőtt férfiak Szabad lakosság Terület km2 rómaiak 300 000 923 000 25 615 latinok 134 000 431 000 10 630 Szövetsé- gesek 441 600 1 398 000 71 545 összesen 875 600 2 752 000 107 790
Provinciák a köztársaság idején Itálián kívüli terület, amelyet a Rómából kinevezett kormányzó irányít, Kr.e. 81-től csak propraetorok vagy proconsulok lehetnek a provinciák irányítói, Csapatokat irányít, adót szed, perekben dönt, Fizetést nem kap, de jövedelmező a tisztség Provinciák a köztársaság idején: Szicília, Szardínia, Hispania citerior, Hispania ulterior, Illiria, makedónia, Africa, Asia, Gallia Narbonensis, Gallia Cisalpina, Bithünia, Cyrenaica (Kréta), Cilicia (Ciprus), Szíria