Gondolatok a makrogazdasági stabilizációról és a versenyképességről egy évtizeddel az évi stabilizációs program után Oblath Gábor MNB Monetáris Tanács és Corvinus Egyetem

„ …előadásában lehetőség szerint térjen ki a következő kérdések értékelésére is:” „Minek tudható be a magyar gazdaság mikro- és makroszintű versenyképességének romlása az elmúlt 3 évben?” „Milyen gazdaságpolitikai lépések segítenék elő a költség- és ár-versenyképesség javulását?” Ezek nem igazán jól feltett kérdések: - tisztázni kell, hogy a versenyképesség egyáltalán romlott-e (és ha igen, milyen értelemben); - nem magától értetődő, hogy a gazdaságpolitika a) egyáltalán képes-e tartósan befolyásolni az ár- (költség-) versenyképességet, s ha képes rá, milyen áron; b) ha képes is (lenne) rá, miért az ár/költség-versenyképesség, nem pedig a versenyképesség más elemeinek javítására kell törekednie?

Négy másik kérdés – amiről szó lesz: Hogyan – milyen hatások révén – csökkentette a Bokros-csomag a külső és a belső egyensúlyhiányt ban? Romlott-e a magyar gazdaság makrogazdasági versenyképessége az elmúlt években? (Igen is, meg nem is: ma még nincs világos válasz) Ma lehetne-e, illetve kívánatos lenne-e az 1995-ben alkalmazottakhoz hasonló módszerekkel csökkenteni a belső és külső egyensúlyhiányt, ill. javítani a külső versenyképességet? (Nem) Mégis, lehetne-e valamit tenni a külső egyensúlyhiány csökkentése, ill. a versenyképesség javítása végett? (Igen)

I. Hogyan hatott a ’95-ös stabilizációs csomag? Leértékelés+csúszó árfolyam+vámpótlék  Nominális + de facto leértékelés [NER(df)  ]  Meglepetés-infláció  Közvetlen külker hatás: X bevétel  M költség , de kérdés: versenyképességet is javította-e? Fiskális hatás: –Elsődleges kiadások reálértéke sokkal jobban csökken (- 16%), mint bevételeké (-6%) (vámbevétel reálértéke nagyon nő: +32%)  elsődleges egyenleg erősen javul (-2,7-ről +1,6ra); –Nettó seigniorage-bevétel is nő (GDP -0,8%-ról 1,3%-ra) Belföldi jövedelmi, fogyasztási, beruházási hatás: Miközben GDP+1,5%, házt. jövedelmek reálértéke -6%, fogyasztás -7%, összes beruházás (-4,3)  belföldi felhasználás (-3,1%)

A 12 havi fogyasztói árindex (CPI, bal tengely) és nominális-effektív árfolyam index (NEER, jobb tengely) Forrás: MNB

az év/év CPI 18,8% % 28,2% 23,6%

A leértékelések (+vámpótlék) a vártatlan infláció révén csökkentették a fiskális hiányt és a belföldi felhasználást  javították a külső egyensúlyt, de a nemzetközi versenyképességet is javították-e? A külső egyensúly (a nettó X/GDP) kb. 4,5% pontnyi javulását (94-ről 95-re) nem tudjuk tényezőkre bontani, de: –ki tudjuk mutatni a két hatás eredőjét külön az X-ban és az M-ban –X külső versenyképességét is vizsgálni tudjuk A kevert hatás mutatói –X/GDP %-os változása 95’évi áron –M/GDP %-os változása 95’évi áron A versenyképesség mutatói –ár/költség-versenyképesség (REER-mutatók) –a piaci részesedés alakulása (összes vs. SITC-7)

Az import/belföldi felhasználás és az export/GDP (NSZ= áru és szolgáltatás) évi árakon Forrás: KSH

Ár-versenyképesség: A CPI és GDP-deflátor alapú REER (1994=100) Relatív fogyasztói árindex Relatív GDP-deflátor Forrás: EU Bizottság

ULC (gazdaság egésze) és UWC (fajlagos feldolgozóipari bérköltség) alapú REER Fajlagos munkaerő- költség (a gazdaság egésze) Fajlagos bérköltség a feldolgozóiparban Forrás: EU Bizottság

Külső piaci részesedés: részarány az EU-15 extern teljes és SITC 7 importjában %-ban (Ez átvezet az aktuális kérdéshez: romlott-e Magyarország versenyképessége a közelmúltban?) Teljes extern importban % % SITC 7 extern importban Forrás: EUROSTAT

Összefoglalva: az évi stabilizációs program nyomán A hazai X külső piaci részesedése emelkedett  Nemcsak a jövedelmek „elinflálása”, hanem az ár- alapú (átmeneti), illetve költség- (ULC-) alapú versenyképesség (tartós) javítása révén is hatott; A kettőnek azonban van közös része: 1994-hez képest ban a nominális bérek 32%-kal, az árak 58%-kal, emelkedtek; a fogyasztói reálbérek 17%-kal csökkentek (a forint kb 50%-kal leértékelődött ) Később a termelékenység javulásától erősen elmaradó EUR-béremelkedés is hatott

II. Romlott-e az elmúlt években a hazai gazdaság nemzetközi versenyképessége? Egyáltalán: Mi a versenyképesség? Következmények felől tekintve: –Külső egyensúlyhiány? [Mi áll mögötte] –GDP relatív növekedése? –Export relatív (más országokéhoz viszonyított) növekedése  –Piaci részesedés változása  Tényezők felől tekintve: –Ár, illetve költség-versenyképesség –Komplex (intézményi, gazdaságpolitikai, társadalmi, kulturális…) Ha a következmények és az ár-, ill. költség- versenyképességi tényezők között diszharmónia, ellentmondás van: –Nem ár, illetve nem költség-versenyképesség változott

Mi áll a külső egyensúlyhiány hátterében? Három belföldi szektor nettó finanszírozási igénye a GDP%-ában ( ben egyértelmű: „ikerdeficit”) (-) % Forrás: MNB

Milyen mutatók jelezhetik, hogy a külső egyensúlyhiányt a makrogazdasági versenyképesség hiánya okozza? A GDP (relatíve) stagnál, visszaesik Az export stagnál, visszaesik, piaci részesedés csökken Vajon ezt látjuk-e Magyarország esetében az elmúlt években?

A GDP és az export (áru+szolg.) volumenének növekedése (1995=100) GDP Áru és szolgáltatás kivitel Forrás: EUROSTAT

Külső piaci részesedés: részarány az EU-15 extern teljes és SITC 7 importjában %-ban (A részarány-emelkedés lassult, de nem állt meg) Teljes extern importban % % SITC 7 extern importban

CPI és GDP-deflátor alapú REER (Ár-versenyképesség; az emelkedés romlást jelez) CPI= fogyasztói árindex GDP deflátor

ULC (gazdaság egésze) és UWC (fajlagos feldolgozóipari bérköltség) alapú REER Fajlagos munkaerő- költség (a gazdaság egésze) Fajlagos bérköltség a feldolgozóiparban

A feldolgozóipari költség-versenyképesség (munkavállalói jövedelem/BHÉ) szintje EUR-ban és vásárlóerő-paritáson (nem GDP_ PPP, hanem „áruk” PPP) BHÉ: EUR-ban BHÉ: PPP-n Forrás: AMECO alapján saját számítás

Tanulságok (Romlott-e a versenyképesség az elmúlt években?) Igen: relatív ár- és költségszintünk emelkedett [de nem világos: ebből mennyi a „jó” (  ár, ill. bér- konvergencia), illetve „rossz” (versenykép. romlás)] Nem: tavaly kb. 17%-os X volumen növekedés; piaci részesedés emelkedés; továbbra is kimagasló arány EU gépimportjában Jelentős szerkezeti problémák (pl. agrár/élelmiszer X- ban és M-ban, a dollár-piacokra irányuló X-ban; a KKV X-ban), de ezeket lehet-e, kell-e makrogazdasági eszközökkel kezelni?

III. Ma a 10 évvel ezelőttihez hasonló arányú a külső egyensúlyhiány: meg lehetne (kellene-e) ismételni a 95-ös programot? NEM Lehetne-e? Nem: az árfolyam nem áll közvetlen gazdaságpolitikai ellenőrzés alatt; vámpótlék:  Kellene-e? Nem: –nincs krízis; –az infláció újbóli feltornázása az elmúlt évek áldozatait hiábavalóvá tenné; –az újabb dezinflációs periódus (EMU-csatlakozás) sokkal költségesebb (mert hiteltelenebb) lenne Mit nem kellene és mit lehetne tenni (nincs csodafegyver)

Mit nem lehet/kell tenni (példák) –Az árfolyammal: közvetlenül semmit - az alapkamatot megfontoltan (a dezinflációs kilátásokkal, ill. kockázati felár-mérséklődéssel összhangban) csökkenteni –A háztartási nettó megtakarítási hajlandóság sem áll kormányzati befolyás alatt (ne fűzzünk illúziókat „megtakarítás-ösztönző” lépésekhez) –Most nem az adócsökkentéseknek van itt az ideje

Mit lehetne tenni? Mivel külső egyensúlyhiány  belső szerkezeti egyensúlyhiány, az államháztartási deficit szerkezeti okait kellene kezelni (fontos a sorrend): Csak ez tenné lehetővé a munkára rakódó közterhek csökkentését (leginkább ezek húzzák le a hazai költség- versenyképességet) Az államnak a versenyképesség nem-ár (-költség) típusú elemeire kellene összpontosítania (az államgépezet lássa el a feladatait; beruházás a fizikai és humán tőkébe) Ár- és költség-versenyképesség: a béreknek nemcsak a termelékenységgel, hanem a felgyorsult dezinflációval is összhangban kellene alakulniuk – ebben a kormány fontos koordináló szerepet vállalhatna.