KLAUZÁL GÁBOR ÉS KORA ARADI RENÁTA és PALÓCZ SÁNDOR SZEGVÁR-MÁRTÉLY ÁMK MÁRTÉLYI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Klauzál Gábor (Pest, 1804. november 18. – Kalocsa, 1866. augusztus 6.) reformkori magyar politikus, miniszter. Apja - Klauszal János - cseh származású katonatiszt volt, aki katonai érdemeiért I. Ferenc királytól 1793-ban magyar nemességet nyert. Csongrád vármegyében telepedett le, s az egyik legtekintélyesebb család gyermekét, Babarczy Ágnest vette feleségül. Klauzál Gábor (Szlavoviczi) (Pest, 1804. november 18. – Kalocsa, 1866. augusztus 3.) reformkori magyar politikus, miniszter.

Klauzál Gábor a 8 gyermek közül hatodikként született Klauzál Gábor a 8 gyermek közül hatodikként született. Szegedi piarista diák volt. 1832-től Csongrád vármegye országgyűlési követeként a liberális ellenzék tagja, 1843-1844-ben az egyik vezetője volt. 1844-ben lényegében visszavonult, politikai tevékenységét csak a forradalom kezdete után folytatta, a pesti közcsendi bizottmány tagjaként.

Az első felelős magyar Minisztérium földművelés-, ipar- és kereskedés osztályának minisztere volt 1848-ban. Miniszterként egyezkedő, mérsékelt politikát képviselt.

Első felesége, Prezetska Mária Antónia volt Első felesége, Prezetska Mária Antónia volt. Húszévi házasság után – amiből gyermek nem származott – 1848-ban tüdőgyulladásban elhunyt. Klauzált ez annyira megviselte, hogy agyvérzés érte. 1853. április 27-én feleségül vette az aradi vértanú, Nagysándor József tábornok jegyesét, Schmidt Emmát. Házasságukból Emma, Gábor és Mária nevű gyermekeik származtak. Mindhármuknak Deák Ferenc volt a keresztapjuk.

Egészségi állapotára hivatkozva a fegyveres harcok kezdetén visszavonult birtokára, gazdálkodott. Az 1850-es években Kistétényben vásárolt magának telket. 1861-ben és 1865-ben Deák Ferenc pártjának tagjaként, Szeged képviselőjeként részt vett az országgyűlésen.

Kalocsán (több lexikon szerint Szegeden) hunyt el 1866. augusztus 3-án Kalocsán (több lexikon szerint Szegeden) hunyt el 1866. augusztus 3-án. A szegedi Belvárosi temetőben található családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Egy kis gazdasági korrajz. A gőzhajózás megindulása előtt lovakkal vontatták a hajókat a Dunán.

A lóvontatású vasutat az 1840-es években váltja fel a gőzmozdony. A „nyugati” pályaudvar (Indítóház) a Pest-Vác vasútvonal megnyitásakor. 1846-tól kezdve innen indultak a vonatok.

Az iparban megjelennek a gyárak. A József nádorról elnevezett első pesti hengermalom, melynek saját vasöntödéje volt.

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!