15. Alumínium, magnézium és vas azonosítása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
47. kísérlet A reakciósebesség vizsgálata
Advertisements

Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
OXIDOK TESZT.
Orvosi széntabletta adszorpciójának vizsgálata ammóniával
10. Kísérletek acetilénnel 1. Az acetilén előállítása
„A modern természettudományos szemléltetés feltételeinek megteremtése Kisvárdán a Dr. Béres József Laboratórium korszerűsítésével, működtetésével” TÁMOP.
Gázok előállítása és reakciójuk Lugol-oldattal
51. A nitrogén-dioxid dimerizálódásának vizsgálata
Szükséges Eszközök: • kémcsőtartó, 3db kémcső, vegyszeres kanál, cseppentő Anyagok: • tojásfehérje, szilárd konyhasó, tömény sósav, tömény salétromsav,
14.Aceton, víz és benzin azonosítása
Karbonát-, foszfát-, nitrátionok
Az ammónia oldat és a sósav – szökőkút kísérlet
4. Az aceton és a formalin megkülönböztetése
keménység Alkálifémek és vegyületeik Alkáliföldfémek és vegyületeik
Laboratóriumi kísérletek
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
1. Kísérletek kén-hidrogénnel
Az etén előállítása.
23. Szappanfőzés.
Reakciótípusok.
Oldáshő.
31. Szappan habzása vízben, savas és lúgos oldatban
33. Tojásfehérje vizsgálata
Sósavoldat meghatározása. Szükséges Eszközök: fecskendő védőszemüveg gumikesztyű Anyagok: fenolftaleines NaOH- oldat (0,1 mol/dm 3 ) ismeretlen koncentrációjú.
40. Kén melegítése.
32. Folyadékok elegyedése, vizsgálata jód oldódásával
Vízkeménység vizsgálata szappanforgáccsal
5. Fenol és ecetsav megkülönböztetése NaHCO 3 -tal.
49. kísérlet Az ecetsav reakciói
30. Brómos víz vizsgálata benzin és hangyasavoldat segítségével
34. Ecetsav és fenol reakciója nátrium-hidroxid-oldattal
37. KI és KBr azonosítása klórgázzal
Magnézium-szulfát- és alumínium-szulfát reakciói
Szilárd AgNO 3, ZnSO 4, kihevített CuSO 4 azonosítása.
7. Primer és szekunder alkohol oxidációja
25. Nátrium-karbonát, kálium-bromid és kalcium-karbonát azonosítása
Citromsav, Nátrium-acetát és szőlőcukor azonosítása
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
19. AgNO3-, Na2CO3- és NaOH- oldat azonosítása
Szükséges Anyagok: rézforgács, 60-65%-os salétromsavoldat,
35. Sósav és NaOH-oldat azonosítása pH-jának becslése alapján
Szükséges Eszközök: gázfejlesztő főzőpoharak fecskendők Anyagok:
Szükséges Eszközök: • 3 kémcső • kémcsőtartó állvány Anyagok: • CaCO3
Acetilén előállítása, égetése, reakciója brómos és kálium-permanganátos vízzel Acetilén előállítása, égetése, reakciója brómos és kálium-permanganátos.
A kénsav és sói 8. osztály.
Savak és bázisok.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
Tömény salétromsav és kénsav azonosítása réz segítségével
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
Borzasi Kalman , Fazakas Melinda
Felmérő VII.C Reakció tipusok Ancsa,Olga,.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Kén és szelén Kén és réz reakciója Kén és vas reakciója
Első rész III. kationosztály elemzése 2011 Készítette Fogarasi József
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
Vas-kobalt-nikkel A periódusos rendszer VIII/B csoportja
Kölcsönhatás a molekulák között. 1.Milyen fajta molekulákat ismerünk? 2.Milyen fajta elemekből képződnek molekulák? 3.Mivel jelöljük a molekulákat? 4.Mit.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Milyen kémhatásokat ismersz?
Készítette: Kothencz Edit
Összeállította: J. Balázs Katalin
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Előadás másolata:

15. Alumínium, magnézium és vas azonosítása

Szükséges Anyagok: Eszközök: alumínium-, vas- és magnéziumpor sósav, NaOH-oldat Eszközök: 3 db félmikroncső 2 db 2 cm3-es fecskendő

A kísérlet leírása Három kémcsőben alumínium-, vas- és magnéziumpor találhat. Feladatunk a három anyag azonosítása, melyhez nátrium-hidroxidot-oldatot és sósavat használunk. Először a nátrium-hidroxidot adjuk a porokhoz, majd megfigyeljük a reakciókat.

Tapasztalat (1) A NaOH hozzáadása után láthatjuk, hogy az alumíniumot tartalmazó kémcsőben gázfejlődés indul meg, a másik két kémcsőben nincs változás.

Magyarázat (1) 2 Al + 2 OH- + 6 H2O = 2 Al(OH)4- + 3 H2 Miután az alumíniumot elkülönítettük, adagoljunk újabb adag vas- és magnéziumporhoz tömény sósavat.

Tapasztalat (2) Mindkét kémcsőben pezsgés indul meg. A Mg esetében színtelen oldat keletkezik, a vas esetében zöld színű oldat keletkezik az oldódás során.

Magyarázat (2) Az oldódás során hidratált ionok keletkeznek. A hidratált magnéziumionok színe színtelen, a keletkező hidratált vas(II)-ionok színe zöld. Mg + 2 HCl = MgCl2 + H2 Fe(II) + 2 HCl = FeCl2+ H2