A felvilágosodás pedagógiai eszméi Magyarországon

Mi a felvilágosodás? Sapere aude!

„UTILE QUOD MONSTRAT” A kép az 1777-es Ratio Educationis egyik illusztrációja: allegória. A felvilágosodás nevelési eszméinek jelképeit tartalmazza. A dombon álló fényes épület a tudás csarnoka, felette egy kalászokat(a megszerezhető tudás jelképe) tartó kéz. Az antik nőalak: a tudás papnője, mellén a napkoronggal-- mely a világosság szimbóluma, lába alatt a földgömbbel-- a megszerezhető tudás szimbólumával. Kézenfogva vezeti a tudás csarnoka felé a kis magyar ruhás fiút. Felirat: Utile Quod monstrat.. hasznosság

Az eszmék forrásai „A múzsák járvány istenségek, nem pirulhatunk, hogy hozzánk később jöttek. Piruljunk, ha örömmel nem fogadjuk” Báróczi Sándor „Egy olyan szellemi mozgalomban mint az európai felvilágosodás, mindenki sorra átvesz, majd továbbad valamit. A kérdés inkább az, mit tud átvenni, mit kezd azzal amit átvett, és mit ad tovább.” Kosáry Domokos Locke Francke Fenelon Salzmann Rochow Rousseau

Az eszmék közvetítői Könyvtárak Fordítások Prédikációk Előadások A főúri magánnevelés kéziratos dokumentumai Sajtó Könyvek - kézikönyvek - tankönyvek

A felvilágosodás nevelési irodalma korabeli hazai könyvtárakban Főúri magánkönyvtárak (Ráday Gedeon, Teleki Sámuel, Széchényi Ferenc, Festetics György) Iskolai könyvtárak (Katolikus, református és evangélikus iskolák könyvtárai) Értelmiségiek könyvtárai (Péczeli József, Tompa Ádám, Váradi Szabó János) Festetics könyvtár Keszthely Marosvásárhely Teleki Téka Sárospatak

Fordítások Bárány György Francke fordítása (1711) Székely Ádám Locke fordítása (1771) Salzmann fordítások : -Igaz Simon (1797) Campe fordítások: - Kováts Ferenc (1780) - Földi Ferenc (1789) - Bárány Péter (1791) - Andrád Sámuel (1793)

Prédikációk A felvilágosodás kori prédikáció, mint sajátos kommunikációs műfaj Molnár János a jó nevelésről (1777) Gombási István a szülők felelősségéről (1784) Almási Szalai János a gyermek értelmének formálásáról (1794) Herepei János a leányok neveléséről (1797) Kozma Gergely a nevelésügy reformjáról (1802) Fábián József a tanítók kötelességeiről (1818)

Előadások A kéziratos pedagógiai előadások jelentősége a felvilágosodás nevelési Eszméinek népszerűsítésében Rátz István előadásai Sárospatakon Márton István előadásai Pápán Zákány József előadásai Debrecenben

A főúri magánnevelés kéziratos dokumentumai Széchényi Ferenc családja körében

Ráday Pál: „Oktatás..” (1723) Az apa (Ráday Pál) A kézirat (1723) A nevelő (Fatavich Ferenc) A fiú (Ráday Gedeon) Ráday Pál Pécel

Teleki László: „A nevelésről” (1796) Az apa: Teleki László A kézirat: „Education..” 1796 A nevelő: Szabó András A gyermekek: Teleki József, Teleki Ádám, Wesselényi Miklós Teleki József Teleki László Szirák Zsibó

Festetics György: „Planum” 1799 Az apa (Festetics György) A kézirat A nevelők (Péteri Takács József, Kultsár István) A fiú (Festetics László) Kultsár István Festetics György Festetics László

Egy magyar nevelő a Burgban Az uralkodó ( I. Ferenc) Görög Demeter, a trónörökös nevelője A kézirat (1809) A tanítványok (Ferdinánd, Ferenc Károly) I. Ferenc Ferenc Károly Görög Demeter

A felvilágosodás nevelési eszméi és a sajtó A felvilágosodás kori hírlapok és a nevelés Felvilágosodás kori folyóirataink a nevelésről

A felvilágosodás nevelési eszméit tükröző magyar kézikönyvek és tankönyvek

Molnár János 1728-1804 „Jól a fejébe kell a Gyermeknek verni, hogy őtet az Isten nem azért teremtette, hogy tsak magának éllyen, hanem azért, hogy az Istennek, Hazájának s Fejedelmének hasznos szolgálattyára légyen” „Az Oskolabéli Tudományok tanításában a Mester hadja el, ami az haszonra nem nagy érdemű.” „Az emlékezetet úgy gyakoroltassa, hogy az elmének futamattya el ne nyomattassék.” 1776

Tóth Pápai Mihály 1752-1831 „Valamit tsak nékik megmutathat természetben, vagy mesterséggel készült formában, azt mutassa meg.” „Szoktassa a gyermeket ítélet-tételre.” „„Tilos a gyermeket bottal, ököllel, pofon agyba -főbe ütni, üstöküket rángatni” A jó tanítónak „istenfélőnek, tanítványait szertőnek, jókedvűnek, békességes tűrőnek, soldjával megelégedőnek, nemtsak elegendő tudományúnak, hanem a tanításra is alkalmatosnak” kell lennie. 1797

Fáy András 1786-1864 „Szabadon nőjjön fel 10 esztendős koráig, mint a szarvas az erőben.” „Játék érje a játékot, s az ezek körül lévő tárgyak fejtegessék teste és lelke tehettségeit.” „Tíz esztendős korában neveléséhez kezdenék. A vallás és a természet tudománnyai velejével táplálnám értelmét, példaadásokkal formálgatnám akaratját.” „Egyik tehettségére nézve is önmunkásságát el nem ölném.” „Nevendékem természetére és polgárságára való tekintettel dolgoznám a Természettel kezet fogva annak boldogságán.”

Szilasy János (1795-1859) „Kettős czélja vagyon a nevelésnek: első az, hogy az ember jó embernek neveltessék, második pedig az, hogy a közéletben hasznos társ legyen.” „A nevelés tudománya azon szabályok rendbe szedett foglalatja, melyek szerint az ember erői s tehetségei kifejtődnek s műveltetnek.” „A mindennapi tapasztalás az a közönséges eszköz, mellyet a jóltevő természet kisdedségünktől utolsó pillanatunkig oktatásunkra rendelt.”

OKTATÁSPOLITIKA A FELVILÁGOSODÁS KORI MAGYARORSZÁGON

Mária Terézia reformjai Oktatáspolitikai reformintézkedései 1766 - az iskolák összeírása 1769 - az iskolaügy feletti felügyelet királyi felségjog 1774 - a Felbiger-féle reform 1776 - az ország tankerületekre osztása 1777 - Ratio Educationis Mária Terézia

Ratio Educationis 1777 Általános elv: a hasznosság Szerzői: Ürményi József, Makó Pál, Tersztyánszky Dániel, Kollár Ádám Cél:a közboldogság, jó állampolgárok nevelése A tankötelezettség kérdése A tolerancia elve Az iskolarendszer reformja népiskolák -tankönyvek középfokú oktatás felsőoktatás Értékelése Ürményi József A magyarországi közoktatás első átfogó állami szabályozása CSAK A KATOLIKUS ISKOLÁKRA VONATKOZÓAN VOLT ÉRVÉNYESÍTHETŐ!

A protestánsok reformjai 1769- új tanterv az erdélyi iskolák számára 1770 - a Debreceni Református Kollégium új tanterve 1777 - tiltakozó felségfolyamodvány a Ratio Educationisnak a protestánsokra való kiterjesztése ellen(Teleki József) Bessenyei György szerepe A tiltakozás eredményei

A jozefinizmus neveléspolitikája 1781- A Ratio Educationis megerősítése 1781 - Norma Regia- A Ratio érvényének kiterjesztése Erdélyre 1781. - A türelmi rendelet és tanügyi következményei „közös iskolák” 1784. - A nyelvrendelet és tanügyi következményei II. József

A felvilágosult rendiség oktatásügyi törekvései 1791- tanulmányi bizottság létrehozása 1793 -törvényjavaslat a „nemzeti nevelés általános rendezéséről” 1795 - Sándor Lipót „emlékirata” a magyarországi nevelésügyről 1806 - A II. Ratio Educationis I. Ferenc

A protestánsok reformtörekvései 1806 - Systema rei Scholasticae Evangelicorum Aug. Conf. In Hungaria (Schedius Lajos) 1807 - Ratio Institutionis (Budai Ézsaiás) Schedius Lajos Budai Ézsaiás

Tessedik Sámuel (1742-1820) Tessedik Sámuel élete és munkássága Tessedik lakóháza Szarvason Tessedik Sámuel élete és munkássága Pedagógiai tevékenysége Az iskola, és jelentősége a magyar nevelés történetében Tessedik Sámuel Az iskola tervrajza Az épület napjainkban

KÉT EURÓPAI HÍRŰ MAGYAR TANINTÉZET

Gyakorlati Gazdasági Tanintézet Szarvas (1780-1806) Tessedik Sámuel (1742-1820) Pedagógiai tevékenysége Az iskola, és jelentősége a magyar nevelés történetében Az iskola tervrajza Az épület napjainkban

Georgikon Keszthely (1796-1848) Alapítás: Festetics György 1796 Az első felsőfokú mezőgazdasági tanintézmény Európában Parasztiskola Erdésziskola Kertésziskola Lovásziskola Intézők képzése Jogászképzés Tanárok: Asbóth János, Nagyváthy János, Pethe Ferenc